Back to top

Újabb területeken folytatódik a szúnyogirtás

Az elmúlt két hétben minden eddiginél nagyobb területen zajlott az intenzív védekezés a szúnyogok ellen. A múlt héten tovább védekeztek a Szigetközben, Komárom térségében, Budapesten, a Csepel-szigeten, Pakstól a Duna teljes déli szakaszán, valamint a Velencei-tó partján.

Fotó: MTI - Czeglédi Zsolt
A Balaton-parti településeken a szeles időjárás miatt egyes kezeléseket el kellett halasztani erre a hétre. A Tiszához közeli régiók közül Szolnok térségében valósultak meg kiterjedt kezelések, emellett Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Vas megyében, valamint a Dráva mentén csökkentették a szúnyogok számát.

Eddig már 947 településen volt a katasztrófavédelem által irányított szúnyoggyérítés, összesen 488 ezer hektárnyi területet kezeltek.

Ezen a héten Budapesten és 396 település belterületén, összesen 123 ezer hektáron lépnek fel a vérszívók ellen. Az alábbi linken pontosan nyomon lehet követni, hogy melyik napon melyik településen és milyen eljárással permeteznek a héten:

http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_szunyog2019_hetiprogramok

A következő napokban 8 budapesti kerület mellett 128 Győr-Moson-Sopron, 63 Borsod-Abaúj- Zemplén, 43 Baranya, 36 Csongrád, 27 Veszprém, 21 Hajdú-Bihar, 20 Bács-Kiskun, 15 Somogy, 11 Jász-Nagykun-Szolnok, 10 Zala, 9 Fejér, 6 Tolna, 6 Heves és egy Vas megyei településen lesz szúnyogirtás. Számos olyan területen vált szükségessé a védekezés, ahol a megelőző években nem okozott gondot a szúnyogok száma.

A Duna és a Tisza mentén a korábbi árhullámok miatt még mindig sok a szúnyog,

ezért újabb kezeléseket hajtanak végre a mosonmagyaróvári és győri térségben, a dunaújvárosi régióban, valamint a korábbi földi kivitelezést légi módszerrel egészítik ki Baja és Mohács környékén. Budapesten földi úton fognak permetezni. Sopron és Csorna térségében, valamint a Rába-parti településeken terveznek szúnyoggyérítést. A Tisza környezetében Csongrád megyében és a Tisza-tónál szükséges újabb kezeléseket végrehajtani.

A kifejlett szúnyogok ellen használt irtószer a deltametrin, amely egy általánosan alkalmazott rovarölő szer. A csípőszúnyogok érzékeny rovarok, ezért gyérítésükre minimális dózist használnak, ami csupán tizede a mezőgazdaságban alkalmazott mennyiségnek. Az alacsony dózisnak köszönhetően a legtöbb rovarfaj megmarad a kezelt területen, így a velük táplálkozó madarak sincsenek veszélyben. Az irtószer a szabadban gyorsan lebomlik.

Előfordulhat, hogy az időjárás miatt el kell halasztani egy-egy településen a kivitelezést. Ilyenkor a pótnapok valamelyikén hajtják végre a permetezést, vagyis az eredeti időpontot követő első vagy második napon. Ha az időjárás ekkor sem teszi lehetővé a munkát, a gyérítést a következő hétre halasztják, hiszen ki kell értesíteni az önkormányzatokat, méhészeket.

Forrás: 
BM OKF

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Folytatódott a Zöld Szív program

Ahogyan eddig már több alkalommal, a közelmúltban is jó ügy mellé álltak az ÉSZAKERDŐ Zrt. munkatársai, ezúttal kifutót építettek a Miskolci Állatkertben.

Biotermesztésben bizonyított a rovarháló

A mezőgazdasági fóliákat és hálókat gyártó olasz Arrigoni a biotermesztőknek is kínál megoldást rovarok elleni védekezésre. A legutóbbi eredményeket földibolhák elleni védekezésben érték el ökológiai művelésű rukkola (Diplotaxis tenuifolia) vetésben.

Ránkparancsolna az élelmiszer, hogy sportoljunk?

Világos és könnyen érthető életmód-tanácsokat adna egy brit kutatócsoport az élelmiszerek csomagolásán az elhízás elleni harc jegyében. Ha javaslatukat elfogadják, a csomagoláson le lenne írva, hogy mennyit kell sportolnunk, hogy a termék kalóriatartalmát elégessük.

Ne legyünk önmagunk ellenségei

Hosszú évek óta él a közbeszédben az az elmélet, szükség van néha egy-egy rossz évjáratra, hogy legalább néhányunknak elvegye a kedvét a méhészkedéstől. Bár jómagam nem tapasztaltam annyira katasztrofálisnak az idei körülményeket, a beszélgetések, a panaszok és az eladó méhészetek növekvő száma alapján úgy érzem, hogy megkaptuk a „várva várt” rossz évjáratot.

A Miskolci Törvényszék is segíti az erdősítést

A Miskolci Törvényszék is csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal által indított Zöld Bíróság elnevezésű programhoz.

Újabb pályázati felhívások várhatók

A Vidékfejlesztési Programban még nyitva álló 10 felhívás mellett további öt megjelenését vetítette előre Nagy Attila, az Agrárminisztérium EMVA Stratégiai Főosztály vezetője a FruitVeB évértékelő konferenciáján. Ha pedig lesznek visszahulló pénzek, akkor még újabb pályázatok is várhatók. Jövőre az öntözési közösségek együttműködését is támogatni fogják a VP keretében.

Tavasszal is folytatódik a zöldítési program

A vártnál nagyobb sikerrel zárult az ÉSZAKERDŐ Zrt. Erdészeti Erdei Iskoláinak éves programjában szereplő iskolazöldítési akció. Kilenc oktatási intézményből csaknem 1700 gyermek volt részese az eseményeknek. A kezdeményezés eredményeképpen az iskolák udvarán vagy azok közvetlen környezetében juhar-, kőris-, tölgy-, hárs- és vadkörtecsemetéket ültettek.

Méhészet - Öröklődő stresszhatás

A mézelő méhről ismeretünk egyre szélesebb. Talán induljunk a római kortól, ahol ökröt öltek le és azt tették zárt helyre, majd amikor onnan kiengedték a kifejlődött legyeket, hitték, abból nyernek rajokat, azaz így rajzanak a méhek. Ez a tudásszint mára már számunkra nevetséges, megmosolyogtató, de ne menjünk ilyen messzire, mai nap is akad bizonyára olyan „tudás”, melyet egykor nevetségesnek tartanak utódaink.

Nem csak karácsonykor kellene halat ennünk

Mintegy 10 százalékkal nőtt a hazai halfogyasztás, az Agrárminisztérium azonban azon dolgozik, hogy a jelenlegi szűk 6 kilogrammnál kétszer több halat együnk. Ezzel nemcsak az egészségünket óvjuk, hanem a hazai haltermelőket is támogatjuk. A haltermelés ráadásul nem terheli a környezetet, vitathatalanul fenntartható gazdálkodás.

Új meztelencsigák érkeztek, még nem tudni, hogy ezek is lerágják-e majd a fél kertet

2019-ben a kertészeti kultúrákban, de helyenként a szántóföldön is nehezen leküzdhető károkat okoztak a csupasz- vagy más néven a meztelencsigák. Ráadásul az év második felében újabb két csupaszcsigafaj jelent meg Magyarországon – most még nem tudni, hogy mennyire találják meg nálunk az életfeltételeiket, de jobb felkészülni.