Back to top

Utolsó csepp a méhészek poharában

Idén is pusztulnak a méhek a napraforgón. Egyes kutatók már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet, arra hogy a varroa atkára, mint a méhek legádázabb ellenségére való mutogatás, elvonja a figyelmet arról, hogy valójában a káros környezeti behatások együttese a felelős azért, hogy minden évben a házi méhek jelentős pusztulását tapasztalhatjuk világszerte. A varroa atka csak utolsó csepp a pohárban.

Varroa atka a méhen
Fotó: Hevesi Mihály
2016/2017 telén a magyar méhállomány jelentős része, hozzávetőlegesen 30-40 százaléka elpusztult. A fő felelős a varroa atka, egy Ázsiából behurcolt élősködő, mely tavasztól őszig a méhfiasításban szaporodik és a méheken élősködik.

Tavaly jelentős méhpusztuklások voltak a napraforgón, és idén sem rózsás a helyzet.

Míg az elmúlt években a méhészek főleg egymást hibáztatták a méhpusztulásokért a hozzá nem értő atkairtás okán, tavaly és idén már mindenki számára egyértelmű, hogy a helytelen vegyszerezés, vagy a növényvédőszerek szinergikus hatása okozhatja a méhpusztulásokat.

Az általános és jelentős méhpusztulás az Egyesült Államokban már az évezred első évtizedében jelentkezett. Ekkor konkrét okra nem tudták visszavezetni a méhállományok összeomlását, és a jelenség kutatására létrehozott legkiemelkedőbb méhkutatókból álló csoport (van Engelsdorp vezetésével) a betegség okozó vírusokra, baktériumokra, kiterjedt monokultúrákra a mezőgazdaságban, növényvédőszer túlterheltségre, legyengült immunrendszerre, a tájékozódási képesség elvesztésére, a varroa atkára vezette vissza a pusztulás és a kaptárelhagyás okait. 

Elpusztult méh
Fotó: Hevesi Mihály
Az azóta világszerte végzett számtalan kutatás ezt megerősítette.  Az egyes okok felerősítik egymást, és ez a rugalmas lény, a házi méh a varroa atkától pusztán a kegyelemdöfést kapja. És ezt szó szerint értsük, hiszen az atka átszúrja a méh kitin rétegét, hogy a hemolimfájából táplálkozzék.

Dr. Jeff Pettis már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet (American Bee Journal - 2017/11) , hogy

az atka önmagában, vagy kevesebb együtthatóval még nem okoz problémát, hiszen évtizedekig együtt élt a méhekkel, 30-40 éve teljes méhészetek összeomlása - bár előfordult varroára visszavezethető családpusztulás - még nem volt jellemző sem Európában sem más kontinenseken..

Bár a méhek szépen szaporíthatóak, és a megmaradt állomány egy évben akár megháromszorozható- igaz akkor abban az évben már nem lesz méztermés-, de fölöttébb ellehetetleníti és elkedvetleníti a méhészt, ha ezt az újraszaporítást egymást követő években kell megismételnie.

Hogy idén mi lesz a napraforgó végén, még nem tudjuk, és bár a Nébih létrehozott egy vonalat a méhpusztulások könnyített bejelentésére, csak remélni tudjuk, hogy lesz előrehaladás az ügyben. Konkrét okot idén sem várnék, talán épp azt kell megtanulnunk, hogy nincs is, csak megsokszorozódott együttható káros tényezők.

Lásd még cikkünket: Itt jelentheti be, ha méhpusztulást észlel

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A korai tavasz miatt lekésik a méhek a virágzást

A túl korai hóolvadás miatt korábban virágoznak egyes növények, a méhek azonban még nem ébrednek fel, hogy beporozzák őket. Így viszont csökken a virágok maghozama.

Az Egyesült Királyságban is felbukkant az ASP

Az erősen fertőző, és a disznókra nézve halálos afrikai sertéspestis vírussal fertőzött húst foglaltak le Észak-Írországban. Ez az első eset, hogy a betegség az Egyesült Királyság területén is felbukkant.

Növényvédelmi előrejelzés – Minden elképzelhető betegség fertőz

A betegségek és a kártevők egyaránt kedvező feltételeket találnak a fertőzésre, sok gyümölcsnél azonban a szüret miatt most nem védekezhetünk, legföljebb a késői fajtákon, nagyon rövid várakozási idejű szerekkel. Szőlőben is minden elképzelhető betegség fertőz, a zöldmunkák elvégzése nagyban segíti a hatékony növényvédelmet.

A kocák szeretik az állandóságot

Egy új vizsgálat kiderítette, hogy a különböző elletőrendszerekben tartott és többször fialtatott kocáknál a rendszerek cserélgetése miként hat a malacok mortalitására. A kezdeti eredmények szerint, azok a kocák teljesítettek jobban és azoknál volt alacsonyabb a malacok elhullása, amelyeket ugyanabba az elletőrendszerbe vittek vissza.

D-vitaminban gazdagok a szoláriumozó tyúkok tojásai

A Martin Luther University Halle-Wittenberg (MLU) táplálkozási szakértőkből és agrárkutatókból álló egyik csoportja új módszert fedezett fel a tojások D-vitamintartalmának növelésére: a tyúkokat UV-fénnyel kell kezelni.

Az Európai Bizottság is támogatja a hosszú távú élőállat szállításokra vonatkozó magyar intézkedéseket

Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. július 15-i, brüsszeli ülésén üdvözölte azon tagállamok hatóságainak intézkedéseit, melyek az extrém nyári hőség során szigorítják a hosszú távú, rendszerint Törökországba irányuló élőállat szállítások feltételeit.

Belgium sikere az afrikai sertéspestis elleni küzdelemben

Minden országnak, ahol az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa már megjelent, hetente jelentenie kell a járványhelyzet alakulását az Állategészségügyi Világszervezetnek (OIE). Ez akkor sem maradhat el, ha nem történt újabb megbetegedés, elhullás. Belgium az elmúlt héten először hagyhatta üresen az újabb esetek/megbetegedések közlésére szolgáló sort az adatlapon.

Kis kerti tavaink ideális lakója: pettyes víziteknős

A hazai mocsári teknősök terráriumi tartása kizárt, hiszen azok védett állatok. Ám egy Észak-Amerikából származó, közeli rokonfajt egyre többen szaporítanak Európában. A pettyes víziteknősök (Clemmys guttata) ára még mindig elég borsos, de olykor-olykor feltűnnek a hazai szakkereskedésekben szaporított, eladó példányaik.

Méhlegelő a buszvárók tetején

A hollandiai Utrecht városában több száz buszváró fülkék tetejét telepítették be nektártermelő növényekkel a méhek számára. Az összesen 316 létesítmény tetejét zömmel varjúhájjal ültették be. A zöldtetők nemcsak a mézelő és poszméhek számára nyújtanak élelemforrást, hanem a finom szállópor-szemcséket is megkötik és az esővizet is fölfogják.

Hízómarhák hűtése kánikulában - Olaszországi tapasztalatok

Az éghajlatváltozás egyre gyakoribb és hosszabb ideig tartó, nagy hőséggel járó napokat hoz magával. Ez hatással van a hízóállatok teljesítményére: a termelés csökken, amint a hőmérséklet meghaladja a 25 °C-os küszöböt.