Back to top

Utolsó csepp a méhészek poharában

Idén is pusztulnak a méhek a napraforgón. Egyes kutatók már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet, arra hogy a varroa atkára, mint a méhek legádázabb ellenségére való mutogatás, elvonja a figyelmet arról, hogy valójában a káros környezeti behatások együttese a felelős azért, hogy minden évben a házi méhek jelentős pusztulását tapasztalhatjuk világszerte. A varroa atka csak utolsó csepp a pohárban.

Varroa atka a méhen
Fotó: Hevesi Mihály
2016/2017 telén a magyar méhállomány jelentős része, hozzávetőlegesen 30-40 százaléka elpusztult. A fő felelős a varroa atka, egy Ázsiából behurcolt élősködő, mely tavasztól őszig a méhfiasításban szaporodik és a méheken élősködik.

Tavaly jelentős méhpusztuklások voltak a napraforgón, és idén sem rózsás a helyzet.

Míg az elmúlt években a méhészek főleg egymást hibáztatták a méhpusztulásokért a hozzá nem értő atkairtás okán, tavaly és idén már mindenki számára egyértelmű, hogy a helytelen vegyszerezés, vagy a növényvédőszerek szinergikus hatása okozhatja a méhpusztulásokat.

Az általános és jelentős méhpusztulás az Egyesült Államokban már az évezred első évtizedében jelentkezett. Ekkor konkrét okra nem tudták visszavezetni a méhállományok összeomlását, és a jelenség kutatására létrehozott legkiemelkedőbb méhkutatókból álló csoport (van Engelsdorp vezetésével) a betegség okozó vírusokra, baktériumokra, kiterjedt monokultúrákra a mezőgazdaságban, növényvédőszer túlterheltségre, legyengült immunrendszerre, a tájékozódási képesség elvesztésére, a varroa atkára vezette vissza a pusztulás és a kaptárelhagyás okait. 

Elpusztult méh
Fotó: Hevesi Mihály
Az azóta világszerte végzett számtalan kutatás ezt megerősítette.  Az egyes okok felerősítik egymást, és ez a rugalmas lény, a házi méh a varroa atkától pusztán a kegyelemdöfést kapja. És ezt szó szerint értsük, hiszen az atka átszúrja a méh kitin rétegét, hogy a hemolimfájából táplálkozzék.

Dr. Jeff Pettis már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet (American Bee Journal - 2017/11) , hogy

az atka önmagában, vagy kevesebb együtthatóval még nem okoz problémát, hiszen évtizedekig együtt élt a méhekkel, 30-40 éve teljes méhészetek összeomlása - bár előfordult varroára visszavezethető családpusztulás - még nem volt jellemző sem Európában sem más kontinenseken..

Bár a méhek szépen szaporíthatóak, és a megmaradt állomány egy évben akár megháromszorozható- igaz akkor abban az évben már nem lesz méztermés-, de fölöttébb ellehetetleníti és elkedvetleníti a méhészt, ha ezt az újraszaporítást egymást követő években kell megismételnie.

Hogy idén mi lesz a napraforgó végén, még nem tudjuk, és bár a Nébih létrehozott egy vonalat a méhpusztulások könnyített bejelentésére, csak remélni tudjuk, hogy lesz előrehaladás az ügyben. Konkrét okot idén sem várnék, talán épp azt kell megtanulnunk, hogy nincs is, csak megsokszorozódott együttható káros tényezők.

Lásd még cikkünket: Itt jelentheti be, ha méhpusztulást észlel

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sertéspestis elleni illegális oltóanyag a piacon

Kínában megjelentek az afrikai sertéspestis elleni illegális oltóanyagok, ami ellen a hatóságok fokozott fellépéssel válaszoltak – számolt be a China Daily alapján az agrarheute mezőgazdasági hírportál.

Hazai méhlegelők - a tavaszi fás hordásnövények

Méhészeti dendrológia sorozatunkat, mely a hazai méhlegelő fontos tagjait igyekszik bemutatni, a tavaszi fás hordásnövények ismertetésével folytatjuk. Amikor e méhlegelők virágoznak, bent a kaptárban zajlik a nemzedékváltás, s gyűlik a virágpor, készül/raktározódik a tavaszi virágméz is, a méhész szezon első pergetnivalója. Az előző részben a kökényt és a madárcseresznyét ismertettem, most folytatom a sort a tavasz növényeivel.

Dél-Koreába is betört az afrikai sertéspestis

Dél-Korea szerdán megerősítette: már a második afrikai sertéspestises megbetegedést észlelték egy, az észak-koreai határ közelében lévő telepen. Fennáll a veszélye, hogy az ország 11 milliós állatállománya fogja megsínyleni a vírus megjelenését.

Szövetség a malacok fokozottabb védelméért

Ebben az évben a World Animal Protection nonprofit állatvédő egyesülete megalapította a 3T szövetséget, mely azzal a céllal jött létre, hogy feltárja a malacokat érő fájdalmas kezelései eljárások megszüntetésének gyakorlati lehetőségeit.

Több, mint 5000 sertést öltek le ASP gyanú miatt

Magyarországon házisertésekben eddig nem mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát, ennek ellenére eddig mintegy 5300 háztáji állományban lévő sertést kellett levágni - mondta egy rádióinterjúban az országos főállatorvos. Bognár Lajos kiemelte, hogy ha kell, a legdrasztikusabb intézkedéseket is bevezetik.

Jó termésre számítanak a gazdák Zalában

Zala megyében az őszi időszakban 6500 hektár napraforgó, 29 551 hektár kukorica, 5354 hektár szója és 140 hektár cukorrépa vár betakarításra, a zalai gazdák az időjárási károkat szenvedett területeket kivéve jó termésre számítanak - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke az MTI-vel.

A szélsőséges időjárás rosszul érintette a zöldségágazatot

Az idei szélsőséges időjárás nem volt jó hatással a zöldségfélék hozamára, és termelésük jövedelmezőségét is csökkentette - idézte a Világgazdaság csütörtöki számában a FruitVeb - Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács helyzetértékelését.

Hamarosan indul az őszi rókavakcinázás

A rókák veszettség elleni vakcinázása idén ősszel sem marad el, ezért az előző évek gyakorlata szerint ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2019. október 5-től zajlik majd hazánk déli és keleti megyéiben.

Mi történik? Tömegesen jelölik meg zöld keresztekkel a földeket

A német gazdák tömegesen jelölik meg zöldre festett keresztekkel a földjeiket, hogy így hívják fel a figyelmet a kormány által szeptember elején elfogadott agrárkörnyezetvédelmi törvénycsomag lehetséges negatív következményeire – számol be az Agrarheute és a Die Welt.

Növényvédelmi előrejelzés – Sok az idén a beteg diófa

Az utóbbi időszakban lehullott bőséges csapadék egyrészt kedvezően hat az őszi érésű növények fejlődésére és minőségére, másrészt azonban növényvédelmi vonatkozása is van, hiszen a nedvesség és a tartós harmatképződés segíti a kórokozók egy részének fejlődését. Ugyanakkor számos kártevő is aktív még.