Back to top

Utolsó csepp a méhészek poharában

Idén is pusztulnak a méhek a napraforgón. Egyes kutatók már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet, arra hogy a varroa atkára, mint a méhek legádázabb ellenségére való mutogatás, elvonja a figyelmet arról, hogy valójában a káros környezeti behatások együttese a felelős azért, hogy minden évben a házi méhek jelentős pusztulását tapasztalhatjuk világszerte. A varroa atka csak utolsó csepp a pohárban.

Varroa atka a méhen
Varroa atka a méhen
Fotó: Hevesi Mihály
2016/2017 telén a magyar méhállomány jelentős része, hozzávetőlegesen 30-40 százaléka elpusztult. A fő felelős a varroa atka, egy Ázsiából behurcolt élősködő, mely tavasztól őszig a méhfiasításban szaporodik és a méheken élősködik.

Tavaly jelentős méhpusztuklások voltak a napraforgón, és idén sem rózsás a helyzet.

Míg az elmúlt években a méhészek főleg egymást hibáztatták a méhpusztulásokért a hozzá nem értő atkairtás okán, tavaly és idén már mindenki számára egyértelmű, hogy a helytelen vegyszerezés, vagy a növényvédőszerek szinergikus hatása okozhatja a méhpusztulásokat.

Az általános és jelentős méhpusztulás az Egyesült Államokban már az évezred első évtizedében jelentkezett. Ekkor konkrét okra nem tudták visszavezetni a méhállományok összeomlását, és a jelenség kutatására létrehozott legkiemelkedőbb méhkutatókból álló csoport (van Engelsdorp vezetésével) a betegség okozó vírusokra, baktériumokra, kiterjedt monokultúrákra a mezőgazdaságban, növényvédőszer túlterheltségre, legyengült immunrendszerre, a tájékozódási képesség elvesztésére, a varroa atkára vezette vissza a pusztulás és a kaptárelhagyás okait. 

Elpusztult méh
Elpusztult méh
Fotó: Hevesi Mihály
Az azóta világszerte végzett számtalan kutatás ezt megerősítette.  Az egyes okok felerősítik egymást, és ez a rugalmas lény, a házi méh a varroa atkától pusztán a kegyelemdöfést kapja. És ezt szó szerint értsük, hiszen az atka átszúrja a méh kitin rétegét, hogy a hemolimfájából táplálkozzék.

Dr. Jeff Pettis már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet (American Bee Journal - 2017/11) , hogy

az atka önmagában, vagy kevesebb együtthatóval még nem okoz problémát, hiszen évtizedekig együtt élt a méhekkel, 30-40 éve teljes méhészetek összeomlása - bár előfordult varroára visszavezethető családpusztulás - még nem volt jellemző sem Európában sem más kontinenseken..

Bár a méhek szépen szaporíthatóak, és a megmaradt állomány egy évben akár megháromszorozható- igaz akkor abban az évben már nem lesz méztermés-, de fölöttébb ellehetetleníti és elkedvetleníti a méhészt, ha ezt az újraszaporítást egymást követő években kell megismételnie.

Hogy idén mi lesz a napraforgó végén, még nem tudjuk, és bár a Nébih létrehozott egy vonalat a méhpusztulások könnyített bejelentésére, csak remélni tudjuk, hogy lesz előrehaladás az ügyben. Konkrét okot idén sem várnék, talán épp azt kell megtanulnunk, hogy nincs is, csak megsokszorozódott együttható káros tényezők.

Lásd még cikkünket: Itt jelentheti be, ha méhpusztulást észlel

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Alapelvük a megbízhatóság

A Déli-Farm Kft. 1990-es indulásakor alapvetően haszonállattartási, takarmányozási és tenyésztési szaktanácsadással foglalkozott, ezek mellett pedig a szarvasmarhatartáshoz és -tenyésztéshez kapcsolódó termékek értékesítésébe kezdett. Az évtizedek során maga a cég és természetesen termékportfóliója is bővült, amit Palotás Sándor ügyvezető mutatott be olvasóinknak.

Nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta azokat a több magyar sajtómédiumban megjelent cikkeket, melyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik - derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

Új kártevő a láthatáron: a keleti lódarázs

A méhészek a szaklapokból már megismerték az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) faj európai behurcolásának történetét. E kártevő Európába, Bordeaux (Franciaország) kikötőjébe, hajón Kínából, bonsai kerámiatárgyak között megbújt párzott nőstény darázsként jutott el, nagy valószínűséggel 2004 előtt.

Vírusok: barátok vagy ellenségek?

A vírusokról általában nem sok kellemes dolog jut eszünkbe, pedig mindennek van pozitív és negatív vetülete is. A közelmúltban derült fény arra, hogy a vírusokkal való együttélésből a gazdaszervezetnek is származhat előnye. Hiszen még szimbiózis is létrejöhet köztük, ami ugyebár az élőlények közötti kapcsolatok legpozitívabb és legbarátságosabb formája.

Növényorvos a közterületen: jó idő van a levéltetvekre

Az esőkkel egy időben megérkezett a meleg is, kedvező körülményeket teremtve a gombáknak és a rovaroknak. Talán a levéltetvek élvezik a legjobban a meleg, párás időjárást. Szaporodnak, terjednek, és egyre több fajt károsítanak.

Csongrád-Csanád megye eddig fertőzésmentes területén jelent meg a madárinfluenza

A Nébih laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta Csongrád-Csanád megye újabb területén. A székkutasi, fertőzött hízólúdállomány felszámolása már a gyanú alapján megtörtént, a térségben életbe léptek a járványvédelmi és állatmozgatási korlátozások. Eközben Békés megyében az összes védőkörzetet feloldotta a Nébih.

Két védőhormon kölcsönhatása

A korábbi feltételezésekkel ellentétben a szalicilsav és a jázmonsav nem nyomják el egymást a növényi kórokozókkal szembeni védekezés során. Sőt, a fás szárú növényeknél a két hormon kölcsönhatása akár növelheti is a növények rezisztenciáját.

Poloska veszélyezteti az olasz gyümölcstermést

Az első meleg napoknak nemcsak az emberek örültek Olaszországban: Emilia-Romagna tartományban a nyári időjárás sosem látott mértékű poloskainváziót indított el, adta hírül a Confagricoltura gyümölcstermesztő szövetkezet.

Méheket vet be a környezeti állapot vizsgálatára a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem kutatói által kifejlesztett biomonitoring módszer lényege, hogy a méhcsaládok által begyűjtött anyagok kémiai elemzéséből következtetnek a környezet állapotának felmérésére. Május 20. a Méhek napja volt, ennek apropóján tartott előadást a módszert kidolgozó dr. Lakatos Ferenc, dr. Rétfalvi Tamás, és dr. Kovács Zoltán a zöld egyetem Botanikus Kertjében.