Back to top

Utolsó csepp a méhészek poharában

Idén is pusztulnak a méhek a napraforgón. Egyes kutatók már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet, arra hogy a varroa atkára, mint a méhek legádázabb ellenségére való mutogatás, elvonja a figyelmet arról, hogy valójában a káros környezeti behatások együttese a felelős azért, hogy minden évben a házi méhek jelentős pusztulását tapasztalhatjuk világszerte. A varroa atka csak utolsó csepp a pohárban.

atkasor.jpg

Varroa atka a méhen
Varroa atka a méhen
Fotó: Hevesi Mihály
2016/2017 telén a magyar méhállomány jelentős része, hozzávetőlegesen 30-40 százaléka elpusztult. A fő felelős a varroa atka, egy Ázsiából behurcolt élősködő, mely tavasztól őszig a méhfiasításban szaporodik és a méheken élősködik.

Tavaly jelentős méhpusztuklások voltak a napraforgón, és idén sem rózsás a helyzet.

Míg az elmúlt években a méhészek főleg egymást hibáztatták a méhpusztulásokért a hozzá nem értő atkairtás okán, tavaly és idén már mindenki számára egyértelmű, hogy a helytelen vegyszerezés, vagy a növényvédőszerek szinergikus hatása okozhatja a méhpusztulásokat.

Az általános és jelentős méhpusztulás az Egyesült Államokban már az évezred első évtizedében jelentkezett. Ekkor konkrét okra nem tudták visszavezetni a méhállományok összeomlását, és a jelenség kutatására létrehozott legkiemelkedőbb méhkutatókból álló csoport (van Engelsdorp vezetésével) a betegség okozó vírusokra, baktériumokra, kiterjedt monokultúrákra a mezőgazdaságban, növényvédőszer túlterheltségre, legyengült immunrendszerre, a tájékozódási képesség elvesztésére, a varroa atkára vezette vissza a pusztulás és a kaptárelhagyás okait. 

dsc_9577.jpg

Elpusztult méh
Elpusztult méh
Fotó: Hevesi Mihály
Az azóta világszerte végzett számtalan kutatás ezt megerősítette.  Az egyes okok felerősítik egymást, és ez a rugalmas lény, a házi méh a varroa atkától pusztán a kegyelemdöfést kapja. És ezt szó szerint értsük, hiszen az atka átszúrja a méh kitin rétegét, hogy a hemolimfájából táplálkozzék.

Dr. Jeff Pettis már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet (American Bee Journal - 2017/11) , hogy

az atka önmagában, vagy kevesebb együtthatóval még nem okoz problémát, hiszen évtizedekig együtt élt a méhekkel, 30-40 éve teljes méhészetek összeomlása - bár előfordult varroára visszavezethető családpusztulás - még nem volt jellemző sem Európában sem más kontinenseken..

Bár a méhek szépen szaporíthatóak, és a megmaradt állomány egy évben akár megháromszorozható- igaz akkor abban az évben már nem lesz méztermés-, de fölöttébb ellehetetleníti és elkedvetleníti a méhészt, ha ezt az újraszaporítást egymást követő években kell megismételnie.

Hogy idén mi lesz a napraforgó végén, még nem tudjuk, és bár a Nébih létrehozott egy vonalat a méhpusztulások könnyített bejelentésére, csak remélni tudjuk, hogy lesz előrehaladás az ügyben. Konkrét okot idén sem várnék, talán épp azt kell megtanulnunk, hogy nincs is, csak megsokszorozódott együttható káros tényezők.

Lásd még cikkünket: Itt jelentheti be, ha méhpusztulást észlel

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tenyészkacsa-telepet kellett felszámolni

Védő- és megfigyelési körzeteket jelölt ki az állategészségügyi hatóság, miután a Nébih laboratóriuma igazolta egy Hajdú-Bihar vármegyei gazdaságban a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét.

Újabb emlősöket fertőzött a madárinfluenza

Az Egyesült Királyságban 66 emlőst tesztelt az elharapódzó járvány közepette. A cél az volt, hogy megtudják, mekkora eséllyel "ugrik át" a vírus a madarakról az emlősökre, vagy akár az emberre is.

Kutatási eredmények Dél-Tirolból

A dél-tiroli gyümölcstermesztés, mezőgazdaság és élelmiszeripar előmozdításán dolgozik az 1962 óta működő Laimburg Kutatóközpont. Az intézményben 200 alkalmazott évente 350 témával foglalkozik, amelyek meghatározásában szorosan együttműködnek a termelők képviselőivel. Legújabb kutatási jelentésükből ismertetünk néhány eredményt.

Idén a borzas len kap figyelmet

Az Év Vadvirága kezdeményezés célja a hazánkban honos, ritka vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása. A szavazásra jelölt fajok ezúttal a szárazabb, sztyeppi élőhelyekhez kötődtek, így a szervezők ezen élőhelyek fontosságára és megőrzésük lehetőségeire kívánják felhívni idén a figyelmet.

Nincs közeli kilátás ASP-oltásra az EU-ban

Az elmúlt napokban arról számoltak be, hogy a vietnami hatóságok hamarosan megkezdik az ASP-vakcinák országos terjesztését, és az USA-ban is folyik egy másik fajta vakcina kereskedelmi forgalomba hozatalát előkészítő fejlesztés.

A méhészet művészete 12 - A méhek és a lélek

A tél különleges időszak a méhek és a méhész életében is. Gyakran megkérdezik tőlem, hogy „Ilyenkor a méhek alszanak?” – s mindig nagy csodálkozás fogadja, amikor elmesélem, hogy mi történik télen a méhekkel.

Módosult a „148-as” rendelet

Tavaly augusztusban merült ki az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló, nemzeti költségvetésből finanszírozott, az állattartó ágazatokat segítő támogatási keret. A „148-asként” ismert jogszabályt év végén, decemberben módosította a szaktárca az állatbetegségek elleni védekezés segítése és a hazai állatállományok kedvező egészségügyi státuszának megőrzése érdekében, így idén január 1-jétől, megújult tartalommal, újra elérhető a támogatás.

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Jövő héten indul újra a Nébih antibiotikum felhasználást bejelentő rendszere

Számottevő „ráncfelvarrást” követően az érintettek jövő hét közepétől használhatják újra az antibiotikum felhasználást bejelentő rendszert. Az állatorvosok és meghatalmazottjaik a továbbiakban olyan új funkciókat vehetnek majd igénybe, mint a sokak által kért „nullás bevallás”, de számos egyéb, az adatminőség javítását és az kitöltés könnyítését célzó módosítás is életbe lép.

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.