Back to top

Utolsó csepp a méhészek poharában

Idén is pusztulnak a méhek a napraforgón. Egyes kutatók már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet, arra hogy a varroa atkára, mint a méhek legádázabb ellenségére való mutogatás, elvonja a figyelmet arról, hogy valójában a káros környezeti behatások együttese a felelős azért, hogy minden évben a házi méhek jelentős pusztulását tapasztalhatjuk világszerte. A varroa atka csak utolsó csepp a pohárban.

Varroa atka a méhen
Fotó: Hevesi Mihály
2016/2017 telén a magyar méhállomány jelentős része, hozzávetőlegesen 30-40 százaléka elpusztult. A fő felelős a varroa atka, egy Ázsiából behurcolt élősködő, mely tavasztól őszig a méhfiasításban szaporodik és a méheken élősködik.

Tavaly jelentős méhpusztuklások voltak a napraforgón, és idén sem rózsás a helyzet.

Míg az elmúlt években a méhészek főleg egymást hibáztatták a méhpusztulásokért a hozzá nem értő atkairtás okán, tavaly és idén már mindenki számára egyértelmű, hogy a helytelen vegyszerezés, vagy a növényvédőszerek szinergikus hatása okozhatja a méhpusztulásokat.

Az általános és jelentős méhpusztulás az Egyesült Államokban már az évezred első évtizedében jelentkezett. Ekkor konkrét okra nem tudták visszavezetni a méhállományok összeomlását, és a jelenség kutatására létrehozott legkiemelkedőbb méhkutatókból álló csoport (van Engelsdorp vezetésével) a betegség okozó vírusokra, baktériumokra, kiterjedt monokultúrákra a mezőgazdaságban, növényvédőszer túlterheltségre, legyengült immunrendszerre, a tájékozódási képesség elvesztésére, a varroa atkára vezette vissza a pusztulás és a kaptárelhagyás okait. 

Elpusztult méh
Fotó: Hevesi Mihály
Az azóta világszerte végzett számtalan kutatás ezt megerősítette.  Az egyes okok felerősítik egymást, és ez a rugalmas lény, a házi méh a varroa atkától pusztán a kegyelemdöfést kapja. És ezt szó szerint értsük, hiszen az atka átszúrja a méh kitin rétegét, hogy a hemolimfájából táplálkozzék.

Dr. Jeff Pettis már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet (American Bee Journal - 2017/11) , hogy

az atka önmagában, vagy kevesebb együtthatóval még nem okoz problémát, hiszen évtizedekig együtt élt a méhekkel, 30-40 éve teljes méhészetek összeomlása - bár előfordult varroára visszavezethető családpusztulás - még nem volt jellemző sem Európában sem más kontinenseken..

Bár a méhek szépen szaporíthatóak, és a megmaradt állomány egy évben akár megháromszorozható- igaz akkor abban az évben már nem lesz méztermés-, de fölöttébb ellehetetleníti és elkedvetleníti a méhészt, ha ezt az újraszaporítást egymást követő években kell megismételnie.

Hogy idén mi lesz a napraforgó végén, még nem tudjuk, és bár a Nébih létrehozott egy vonalat a méhpusztulások könnyített bejelentésére, csak remélni tudjuk, hogy lesz előrehaladás az ügyben. Konkrét okot idén sem várnék, talán épp azt kell megtanulnunk, hogy nincs is, csak megsokszorozódott együttható káros tényezők.

Lásd még cikkünket: Itt jelentheti be, ha méhpusztulást észlel

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vadászpókok szerepe az almakártevők szabályozásában

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak. Tömegesen jelennek meg a környezetkímélő növényvédelemben részesített vagy ökológiai almaültetvényekben.

A családi gazdaságokat érintő új szabályozásról tárgyal az Országgyűlés

Megkezdődött az Országgyűlésben a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat vitája. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az új törvényi szabályozás legfőbb céljának nevezte, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése mellett a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet és kedvező adózási feltételeket biztosítson a magyar gazdálkodók számára.

Új diagnosztikai módszerrel határozzák meg kutatók az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarát

Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élőhelyeken a békahímek egy része genetikailag nőstény.

Fejőrobotok Mezőhegyesen – sikeres a tehénállomány beszoktatása

Október 2-án 181 tehén áthajtásával kezdődött meg a 2,7 milliárd forintos beruházással elkészült robotizált istállók beüzemelése Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság tejgazdaságában. Ilyen léptékű beszoktatásra még nem volt példa, mint ahogy arra sem, hogy a tejtermelés az első napokban nem, hogy visszaesett volna, hanem 6%-kal nőtt.

Ellenségből barát – vírussal fertőzött gomba

A repcetermesztők minden évben jelentős veszteséget szenvednek el a szárrothadást és a fertőzés után pár napon belül a növényt elpusztító (Scle­rotinia sclerotiorum) gomba­kártevő miatt. Mycovírussal történt fertőzés után a repcét veszélyeztető gomba elveszíti fertőzőképességét.

Ha a lomb fele lehullott, kezdődhet a lemosás – Növényvédelmi előrejelzés 43. hét

Véglegesen elmúlt a késői nyár, ezzel együtt – a muslicákon kívül – a mezőgazdasági szempontból fontos kártevők is visszavonultak. Szőlőben és gyümölcsben is megkezdhető az őszi lemosó permetezés, a pázsitok áttelelésének elősegítésére pedig már most kiszórhatóak a magas kálium- és foszfortartalmú komplex műtrágyák.

A méhek is taníthatók, akárcsak a kutyák

A kutyákhoz hasonlóan a méhek is taníthatók nyomkövetésre. Egy kutatás során napraforgó illatot alkalmaztak a tudósok, hogy megfigyeljék milyen hatással van az illatanyag a méhekre, a beporzás hatékonyságára, így a terméshozamra is.

Önpusztító GM-hernyó

Egy angol biotechnológiai cég, amelyik genetikailag módosított (GM) szúnyogot hozott létre a dengue láz és a Floridában, illetve Texasban előforduló más, vérrel terjedő betegségek ellen, most önpusztító GM-hernyót fejlesztett ki. A cél a kukoricát és a rizst világszerte károsító kártevő megállítása volt.

A levegőből élő növények

Otthonunk egyedi díszei lehetnek ennek a roppant hálás növénycsoportnak a tagjai, már csak amiatt is, hogy többségüket nem kell cserépben tartani, így számos dekorációs megoldásban szerepet adhatunk a Tillandsiáknak. Tarthatjuk egy szép faágra kötözve, floráriumban, de akár a csempére is ragaszthatjuk e növényeket.

A szennyezett gabona trágyaként megöli a talajéletet

Nagymértékben csökken a humuszképződés és a növények növekedéséhez hozzájáruló ugróvillások szaporulata a mikotoxinnal szennyezett gabona által, ami trágyának használva kiszorítja az életet a talajból. Mindennek komoly negatív következményei lehetnek a növénytermesztésben.