Back to top

140 medve kilövését engedélyezték székelyföldön

Két medvetámadás is történt az elmúlt napokban székelyföldön. A múlt héten egy hatgyermekes családanyát támadott meg a medve. Az állat a mancsával úgy leütötte a nőt, hogy annak eltörött a medencecsontja. Az asszony csodával határos módon életben maradt – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

A helyzet már régóta tarthatatlan, az RMDSZ pedig évek óta kéri a Román Környezetvédelmi Minisztériumot, hogy oldja meg a helyzetet, amely most 140 medve kilövését engedélyezte - olvasható a hirado.hu-n.

Borboly Csaba Hargita megye Tanácsának elnöke a műsorban elmondta, a probléma olyan súlyos, hogy

ennek a számnak a többszörösére lenne szükség ahhoz, hogy konszolidálódjon helyzet.

Az elmúlt napok támadásaival kapcsolatban azt lehet tudni, hogy mindkét esetben a sérültekre több hónapos felépülés vár majd. A családanya azért van nehezebb helyzetben, mert férjével napszámos munkából látják el a hatgyermekes családot, így most rengeteg munkától esik majd el, tekintve azt, hogy most van a betakarítások időszaka.

Egyre több a támadás a térségben és egyre kevésbé érződik az, hogy az illetékes minisztérium foglalkozna ezzel az üggyel. A struccpolitikának az az oka, hogy a kompetens miniszter asszony pártja, a szociálliberális párt a nagyvárosi lakosságra alapozza tevékenységét, a nagyvárosok lakosai pedig egyáltalán nem értik, mi is történik Székelyföldön.

Borboly Csaba azt is hozzátette, hogy szerinte felelőtlen a román kormány és az államelnök is, hiszen annak ellenére, hogy az RMDSZ emberi élet fontosságáról szóló törvényjavaslatát megszavazta a parlament mindkét háza.

Jelenleg nincs olyan törvény Romániában, amely biztosítaná a kártérítést abban az esetben, ha valakit egy védett nagyvad megtámad, ezzel óriási lelki és fizikai károkat okoz neki, vagy akár több hónapra ellehetetleníti, munkavégzés lehetőségétől megfosztja.

A sürgősségi ellátás ugyan ingyenes, de semmiféle anyagi juttatás nem jár az ilyen esetekben, még a rehabilitáció költségeit sem vállalja magára az állam, ha az illetőnek nincs biztosítása.

Az mindenképpen megemlítendő, hogy általában azokat az embereket érik támadások, akik egyébként is nehéz anyagi körülmények között élnek, hiszen pásztorkodnak, begyűjtenek, kézi munkát végeznek, napszámból, egyik napról a másikra élnek, nincs sem munkaszerződésük, sem bejelentett munkájuk.

Az RMDSZ kézbe venné az ügyet, ha lenne erre lehetősége, de ez az ügy korántsem olyan egyszerű, amilyennek látszik és a megoldás nem feltétlen az, hogy minél több medvét lőjenek ki, hanem, hogy megtalálják az egyensúlyt arra, hogy az emberek és a nagyvadak békében éljenek.

A legnagyobb probléma, hogy a szaporulat növekszik.

Míg korábban az anyamedvék egy-két bocsot hoztak a világra, most már ez a szám három-négyre ugrott

és tekintve, hogy az anyamedve kétévente ellik és akár 30 évig is élhet egy egyed – fejezte be Borboly Csaba.

Forrás: 
hirado.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legkönnyebben tenyészthető amazonpapagáj

Még az 1980-as évek elején történt, hogy egy budapesti díszmadártenyésztő néhány egyed kékhomlokú amazonpapagájra tett szert, és ez az akkori Magyarországon oly nagy eseménynek számított, hogy a sajtó is többször beszámolt arról, hogyan élnek gazdájuknál ezek a szépséges tollasok. Az elmúlt évtizedekben nem csupán szaporítani sikerült a fajt, de különféle színmutációk nemesítése is megkezdődött.

A világ egyik legkülönlegesebb madara

A bozóti pulykát nálunk ausztrál talegallatyúknak hívják. A Nagy-Vízválasztó-hegység erdeit lakja, emiatt a közelmúlt tűzvésze nagy károkat okozott állományában. A talajon keresgél tápláléka után, amely rovarokból, lehullott gyümölcsökből stb. áll. Életmódja egészen különleges…

Elmaradhatatlan feladatok a zöldülő erdőben

Beköszöntött a szeszélyes tavasz. Egyszer 20 fok körüli bársonyos meleggel kecsegtet minket, majd egy hirtelen fordulat után, viharos széllel és havazással kacsintunk vissza a télbe. A járványügyi helyzet mellett, sajnos ezek a hektikus időjárási változások is nagy kihívást jelentenek az erdőfelújítási munkák kivitelezésében az EGERERDŐ Zrt.-nél.

Visszatértek a magyartarkák az őrségi legelőkre

Az elmúlt években észrevehetően megnőtt a szarvasmarhatartás iránti kedv az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területein tevékenykedő gazdák körében. Mindez nem a véletlennek, hanem sokkal inkább annak a kezdeményezésnek köszönhető, melynek alkalmával az igazgatóság magyartarka üszőket helyezett ki a tartási feltételeknek megfelelő jelentkezők gazdaságába.

Új natúrpark alakul az Őrjegben

Natúrpark címet adományozott az Őrjeg és szőlőhegyei térségnek Nagy István agrárminiszter. Ezzel már 16 natúrpark működik Magyarországon.

Illatos erdei szőnyeg

Az odvas és az ujjas keltike tavasszal pompás lila-fehér virágszőnyeget borít az erdő aljára. Az odvas keltike állománya talán kissé sűrűbb és tömöttebb, de ettől eltekintve mind a két virág látványa és illata is megkapó.

Egyre divatosabbak a gyógygombák

Korábban szinte csak a csiperke és a laska jelentette az élelmezési szempontból fontos gombafajainkat. Az utóbbi időben azonban megjelentek a gyógygombák, melyek nem csak konyhai alapanyagként, hanem esetleges gyógyító tulajdonságaik miatt is kerülnek a tányérra, vagy a kapszulába…

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.

Elrejtett kincsünk, a Táti-szigetek

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét. Az újonnan létesített Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület rendeltetése a Duna menti területek hajdani természetes állapotára jellemző ártéri élőhely-maradványok – mocsárrétek, puhafás ligeterdők – hosszú távú megőrzése, fenntartása.