Back to top

140 medve kilövését engedélyezték székelyföldön

Két medvetámadás is történt az elmúlt napokban székelyföldön. A múlt héten egy hatgyermekes családanyát támadott meg a medve. Az állat a mancsával úgy leütötte a nőt, hogy annak eltörött a medencecsontja. Az asszony csodával határos módon életben maradt – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

A helyzet már régóta tarthatatlan, az RMDSZ pedig évek óta kéri a Román Környezetvédelmi Minisztériumot, hogy oldja meg a helyzetet, amely most 140 medve kilövését engedélyezte - olvasható a hirado.hu-n.

Borboly Csaba Hargita megye Tanácsának elnöke a műsorban elmondta, a probléma olyan súlyos, hogy

ennek a számnak a többszörösére lenne szükség ahhoz, hogy konszolidálódjon helyzet.

Az elmúlt napok támadásaival kapcsolatban azt lehet tudni, hogy mindkét esetben a sérültekre több hónapos felépülés vár majd. A családanya azért van nehezebb helyzetben, mert férjével napszámos munkából látják el a hatgyermekes családot, így most rengeteg munkától esik majd el, tekintve azt, hogy most van a betakarítások időszaka.

Egyre több a támadás a térségben és egyre kevésbé érződik az, hogy az illetékes minisztérium foglalkozna ezzel az üggyel. A struccpolitikának az az oka, hogy a kompetens miniszter asszony pártja, a szociálliberális párt a nagyvárosi lakosságra alapozza tevékenységét, a nagyvárosok lakosai pedig egyáltalán nem értik, mi is történik Székelyföldön.

Borboly Csaba azt is hozzátette, hogy szerinte felelőtlen a román kormány és az államelnök is, hiszen annak ellenére, hogy az RMDSZ emberi élet fontosságáról szóló törvényjavaslatát megszavazta a parlament mindkét háza.

Jelenleg nincs olyan törvény Romániában, amely biztosítaná a kártérítést abban az esetben, ha valakit egy védett nagyvad megtámad, ezzel óriási lelki és fizikai károkat okoz neki, vagy akár több hónapra ellehetetleníti, munkavégzés lehetőségétől megfosztja.

A sürgősségi ellátás ugyan ingyenes, de semmiféle anyagi juttatás nem jár az ilyen esetekben, még a rehabilitáció költségeit sem vállalja magára az állam, ha az illetőnek nincs biztosítása.

Az mindenképpen megemlítendő, hogy általában azokat az embereket érik támadások, akik egyébként is nehéz anyagi körülmények között élnek, hiszen pásztorkodnak, begyűjtenek, kézi munkát végeznek, napszámból, egyik napról a másikra élnek, nincs sem munkaszerződésük, sem bejelentett munkájuk.

Az RMDSZ kézbe venné az ügyet, ha lenne erre lehetősége, de ez az ügy korántsem olyan egyszerű, amilyennek látszik és a megoldás nem feltétlen az, hogy minél több medvét lőjenek ki, hanem, hogy megtalálják az egyensúlyt arra, hogy az emberek és a nagyvadak békében éljenek.

A legnagyobb probléma, hogy a szaporulat növekszik.

Míg korábban az anyamedvék egy-két bocsot hoztak a világra, most már ez a szám három-négyre ugrott

és tekintve, hogy az anyamedve kétévente ellik és akár 30 évig is élhet egy egyed – fejezte be Borboly Csaba.

Forrás: 
hirado.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőspusztáról lett az év erdésze

Gyerekkora óta szorosan kötődik az erdőhöz Kocsis István Attila. A NYÍRERDŐ Zrt. Halápi Erdészet kerületvezető erdészének mondhatni „beérett” a munkája, idén komoly szakmai sikert ért el. A legjobbnak bizonyult az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Az Év Erdésze szakmai versenyen.

Az alföldi erdészek eredményes munkája is hozzájárul az erdők fennmaradásához

Az Alföldön dolgozó erdész közösségnek a történelem során kedvezőtlenebb természeti körülmények között is sikerült komoly eredményeket elérniük. De a mai kor alföldi erdei sem maradnának fenn az ott dolgozó erdőgazdálkodók munkája nélkül - mondta el Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Alföldi Erdőkért Egyesület 2019. évi kutatói napján Lakiteleken.

A kaposvári Szabadságfa az Év Fája

A kaposvári Szabadságfa lett az idén az Év fája az Ökotárs Alapítvány által 2010 óta szervezett híres magyar fák versenyén. A Hős Fa címet a Vasvár határában, a Szentkúti Parkerdőben álló Szentkúti Öregharcos, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját a zilizi Ezeréves tölgyfa kapta.

Tengerentúli veszedelem a homokterületeken

A Magyar Mezőgazdaság hetilap novemberi Zöld Mező rovatában számos érdekes cikkel készülünk. A többi közt foglalkozunk az észak-amerikai homoki prérifűvel is, amely évekkel ezelőtt gyökeret vert hazánkban is, azóta pedig agresszív módon, rendkívül gyors ütemben hódít egyre nagyobb teret magának.

Szükségállapot: lángokban áll Ausztrália

Szükségállapotot rendeltek el hétfőn a helyi hatóságok Ausztrália Új-Dél-Wales és Queensland államában a várhatóan "katasztrofális" tűzvész miatt, az embereknek el kell hagyniuk otthonukat.

Ritka reliktum Kunpeszéren

A Peszéri erdő valódi kincs a szakemberek számára. Az itteni erdőssztyepp igazi reliktum, 300 évvel ezelőtt hazánkból 90 százaléka tűnt el az ilyen életközösségeknek. Ennek megőrzésére indították az Oakeylife programot 2017-ben.

Bárki elérheti a hiánypótló új adatbázist

Elkészült Magyarország ökoszisztéma alaptérképe, amely hazánk természeti rendszereinek állapotát mutatja be bárki számára hozzáférhető módon. Az adatbázis az Európai Unió Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását célzó projekt részeként, számos hazai intézmény részvételével jött létre.

Kornistárnics is nyílt a Visegrádi-hegységben

A Pilisi Parkerdő Zrt. sorozatban mutatja be a Visegrádi-hegység különleges, védett növény- és állatfajait.

Szabó István: Repülni jó!

Szabó István erdész családba született, és már kisgyermekként tudta, hogy ő is ezt a pályát szeretné választani. A szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola elvégzése után a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dél-Kiskunsági Erdészeténél állt munkába Kiskunhalason, ahol kerületvezető erdészként dolgozott egészen a nyugdíjazásáig.

Nagy hangsúlyt fordítanak Debrecenben is a fásításra

Szinay Attila közigazgatási államtitkár, Papp László, Debrecen polgármestere és Juhász Lajos, a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti vezérigazgató-helyettese ültetett el jelképesen három fát Debrecenben.