Back to top

140 medve kilövését engedélyezték székelyföldön

Két medvetámadás is történt az elmúlt napokban székelyföldön. A múlt héten egy hatgyermekes családanyát támadott meg a medve. Az állat a mancsával úgy leütötte a nőt, hogy annak eltörött a medencecsontja. Az asszony csodával határos módon életben maradt – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

A helyzet már régóta tarthatatlan, az RMDSZ pedig évek óta kéri a Román Környezetvédelmi Minisztériumot, hogy oldja meg a helyzetet, amely most 140 medve kilövését engedélyezte - olvasható a hirado.hu-n.

Borboly Csaba Hargita megye Tanácsának elnöke a műsorban elmondta, a probléma olyan súlyos, hogy

ennek a számnak a többszörösére lenne szükség ahhoz, hogy konszolidálódjon helyzet.

Az elmúlt napok támadásaival kapcsolatban azt lehet tudni, hogy mindkét esetben a sérültekre több hónapos felépülés vár majd. A családanya azért van nehezebb helyzetben, mert férjével napszámos munkából látják el a hatgyermekes családot, így most rengeteg munkától esik majd el, tekintve azt, hogy most van a betakarítások időszaka.

Egyre több a támadás a térségben és egyre kevésbé érződik az, hogy az illetékes minisztérium foglalkozna ezzel az üggyel. A struccpolitikának az az oka, hogy a kompetens miniszter asszony pártja, a szociálliberális párt a nagyvárosi lakosságra alapozza tevékenységét, a nagyvárosok lakosai pedig egyáltalán nem értik, mi is történik Székelyföldön.

Borboly Csaba azt is hozzátette, hogy szerinte felelőtlen a román kormány és az államelnök is, hiszen annak ellenére, hogy az RMDSZ emberi élet fontosságáról szóló törvényjavaslatát megszavazta a parlament mindkét háza.

Jelenleg nincs olyan törvény Romániában, amely biztosítaná a kártérítést abban az esetben, ha valakit egy védett nagyvad megtámad, ezzel óriási lelki és fizikai károkat okoz neki, vagy akár több hónapra ellehetetleníti, munkavégzés lehetőségétől megfosztja.

A sürgősségi ellátás ugyan ingyenes, de semmiféle anyagi juttatás nem jár az ilyen esetekben, még a rehabilitáció költségeit sem vállalja magára az állam, ha az illetőnek nincs biztosítása.

Az mindenképpen megemlítendő, hogy általában azokat az embereket érik támadások, akik egyébként is nehéz anyagi körülmények között élnek, hiszen pásztorkodnak, begyűjtenek, kézi munkát végeznek, napszámból, egyik napról a másikra élnek, nincs sem munkaszerződésük, sem bejelentett munkájuk.

Az RMDSZ kézbe venné az ügyet, ha lenne erre lehetősége, de ez az ügy korántsem olyan egyszerű, amilyennek látszik és a megoldás nem feltétlen az, hogy minél több medvét lőjenek ki, hanem, hogy megtalálják az egyensúlyt arra, hogy az emberek és a nagyvadak békében éljenek.

A legnagyobb probléma, hogy a szaporulat növekszik.

Míg korábban az anyamedvék egy-két bocsot hoztak a világra, most már ez a szám három-négyre ugrott

és tekintve, hogy az anyamedve kétévente ellik és akár 30 évig is élhet egy egyed – fejezte be Borboly Csaba.

Forrás: 
hirado.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészet a Bakony fővárosában

Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.

Teljes kikapcsolódásra vágyik? Keresse föl Kaszót!

Hazánk legnagyobb síkvidéki erdőtömbjét a Kaszó Zrt. kezeli. A rengeteg közepében, egy mesebeli kis településen, Kaszópusztán működik az erdőgazdaság központja, és ott várja a vendégeket a legendás kaszói vadászház és üdülő is. A térség vonzerejét növeli még a szintén az erdőgazdaság által működtetett kaszói kisvasút, amely az Európában is egyedülálló Baláta-tóhoz viszi a kirándulókat.

Az évszázad vételének tartják az eladósorba került gazdaságot

„Lenyűgöző! Ez egy olyan birtok, melyhez fogható százévente egyszer kerül piacra” – fogalmazott egy brit árverésvezető egy, Írország Edenberry nevű településének határában elterülő, augusztusban kalapács alá kerülő gazdaságról. Lássuk, mi áll a hangzatok szavak mögött!

Óriási érdeklődés kísérte az Online Erdei Iskola sorozatot

Közel 120 ezren tekintették meg az Országos Erdészeti Egyesület által indított Online Erdei Iskola sorozat videóit az interneten. A május elején, a Madarak és fák napján kezdődött sorozat az állami és magán erdőgazdaságok rendhagyó erdei iskolai foglalkozásait mutatta be a járványhelyzet miatt otthon lévő iskolás gyerekeknek.

Csak a kiváló minőségű méz versenyképes

A Gyöngyös-patak mentén, Kőszegtől néhány kilométerre sok szempontból ideális a környezet a méhészkedéshez, amit az is bizonyít, hogy Balogh Ferenc jelenleg 180 méhcsaláddal már 15 éve sikeresen folytatja a mesterséget itt.

Emlékerdőt avattak

Az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából az Egererdő Zrt.-nél Felsőtárkány közelében egyhektáros emlékerdővel gyarapítják a fásított területeket. Az emlékerdő újabb állomása lehet a környékbeli kirándulásoknak.

Hazai méhlegelők (13. rész): fehér eper

Évtizedeken át jellegzetes fája volt a hazai tájnak a nem őshonos fehér eper. Mára szinte teljesen eltűnt, pedig több okból érdemes lenne ültetését újból felkarolni: kérge, levele, termése a gyógyászatban használatos, faanyaga kiváló szerszámnak, pálinkáshordónak és nem utolsósorban virágait látogatják a méhek a virágporáért

Csütörtöktől vetítik a mozik a Vad erdő, vad bércek című díjnyertes természetfilmet

Az észak-magyarországi erdőségek változatos növény- és állatvilágát mutatja be Mosonyi Szabolcs operatőr és Bagladi Erika forgatókönyvíró-producer Vad erdők, vad bércek - A fantom nyomában című díjnyertes természetfilmje, amelynek kibővített változata július 2-tól látható a mozikban.

Európa legnagyobb városi kertje napi 1000 kg terménnyel

Párizs közepén végre átadták a 14 ezer négyzetméretesre tervezett városi kert első szakaszát. A „tetőkert” 2022-re nyerheti el végleges méretét, melyben akár 1000 kilogramm zöldséget és gyümölcsöt is betakaríthatnak naponta.

70 millió forinttal támogatja az Agrárminisztérium a zöld civil szervezeteket

Évente mintegy 50 zöld civil szervezet kaphat támogatást az Agrárminisztérium Zöld Forrás pályázata keretében. A segítség célja a természeti értékek védelme, az erőforrások takarékos, hatékony és fenntartható használata, továbbá az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása. Az agrártárca erre a feladatra idén is 70 millió forintot különít el, melyet pályázati úton ítél oda.