Back to top

140 medve kilövését engedélyezték székelyföldön

Két medvetámadás is történt az elmúlt napokban székelyföldön. A múlt héten egy hatgyermekes családanyát támadott meg a medve. Az állat a mancsával úgy leütötte a nőt, hogy annak eltörött a medencecsontja. Az asszony csodával határos módon életben maradt – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

A helyzet már régóta tarthatatlan, az RMDSZ pedig évek óta kéri a Román Környezetvédelmi Minisztériumot, hogy oldja meg a helyzetet, amely most 140 medve kilövését engedélyezte - olvasható a hirado.hu-n.

Borboly Csaba Hargita megye Tanácsának elnöke a műsorban elmondta, a probléma olyan súlyos, hogy

ennek a számnak a többszörösére lenne szükség ahhoz, hogy konszolidálódjon helyzet.

Az elmúlt napok támadásaival kapcsolatban azt lehet tudni, hogy mindkét esetben a sérültekre több hónapos felépülés vár majd. A családanya azért van nehezebb helyzetben, mert férjével napszámos munkából látják el a hatgyermekes családot, így most rengeteg munkától esik majd el, tekintve azt, hogy most van a betakarítások időszaka.

Egyre több a támadás a térségben és egyre kevésbé érződik az, hogy az illetékes minisztérium foglalkozna ezzel az üggyel. A struccpolitikának az az oka, hogy a kompetens miniszter asszony pártja, a szociálliberális párt a nagyvárosi lakosságra alapozza tevékenységét, a nagyvárosok lakosai pedig egyáltalán nem értik, mi is történik Székelyföldön.

Borboly Csaba azt is hozzátette, hogy szerinte felelőtlen a román kormány és az államelnök is, hiszen annak ellenére, hogy az RMDSZ emberi élet fontosságáról szóló törvényjavaslatát megszavazta a parlament mindkét háza.

Jelenleg nincs olyan törvény Romániában, amely biztosítaná a kártérítést abban az esetben, ha valakit egy védett nagyvad megtámad, ezzel óriási lelki és fizikai károkat okoz neki, vagy akár több hónapra ellehetetleníti, munkavégzés lehetőségétől megfosztja.

A sürgősségi ellátás ugyan ingyenes, de semmiféle anyagi juttatás nem jár az ilyen esetekben, még a rehabilitáció költségeit sem vállalja magára az állam, ha az illetőnek nincs biztosítása.

Az mindenképpen megemlítendő, hogy általában azokat az embereket érik támadások, akik egyébként is nehéz anyagi körülmények között élnek, hiszen pásztorkodnak, begyűjtenek, kézi munkát végeznek, napszámból, egyik napról a másikra élnek, nincs sem munkaszerződésük, sem bejelentett munkájuk.

Az RMDSZ kézbe venné az ügyet, ha lenne erre lehetősége, de ez az ügy korántsem olyan egyszerű, amilyennek látszik és a megoldás nem feltétlen az, hogy minél több medvét lőjenek ki, hanem, hogy megtalálják az egyensúlyt arra, hogy az emberek és a nagyvadak békében éljenek.

A legnagyobb probléma, hogy a szaporulat növekszik.

Míg korábban az anyamedvék egy-két bocsot hoztak a világra, most már ez a szám három-négyre ugrott

és tekintve, hogy az anyamedve kétévente ellik és akár 30 évig is élhet egy egyed – fejezte be Borboly Csaba.

Forrás: 
hirado.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Korlátozzák az erdőlátogatást a Szalajka-völgyben

2019. november 21-én csoportos diagnosztikai vadászatot tart az EGERERDŐ Zrt. Szilvásváradi Erdészete a völgyben és környékén.

Deformáltszárny-vírust találtak poszméhekben is

A varroa atka ellen nem kezelt házi méhek nem csak a méh­állományunkat veszélyeztetik, hanem a vadméheket is.

Villamosenergia-termelési rekord Németországban

Az idei esztendő első felében a Németországban előállított villamos energia 44 százaléka megújuló energiákból származik, amely rekordnak számít az ország történetében.

Melyik állat alszik a legkevesebbet?

Nagyon eltérő az állatok alvási ideje. Van amelyik szinte egész nap alszik, de olyan is akad, aki beéri tíz perc pihenéssel. A legkevesebbet alvó állatok listája nem csak a kevés alvásidő miatt érdekes.

A nyest - Erdőből a városba

A nyest a görénynél jóval nagyobb; tömött, puha bundája szürkésbarna, torka és melle fehér, néha sárgásfehér, mely szín kétfelé ágazva a lábaira is lehúzódik. Farka dúsan szőrözött. Testtömege 1,5-2,3 kilogramm, a hímek nagyobbak.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Menedékhelyek az ökológiai "sivatagban"

Az élőhely-mozaikok közötti kapcsolatot teremtő természetközeli élőhelysávok és -foltok ökológiai folyosóként működnek, menedékhelyet teremtve a növény- és állatvilág számára. A különféle mezőgazdasági művelések alatt álló területek "monotonitását" is megtörik, ám érdemes tudni azt is: bizonyos emberi tevékenységek komoly veszélyt jelentenek rájuk.

A fákat a jövőnek is ültetjük

Egy kislevelű hárs elültetésével Szarvasra is elérkezett az Agrárminisztérium Országfásítási Programja. A program célja erdőállományaink javítása, valamint erdőterületeink nagyságának növelése – mondta Farkas Sándor, a Szarvasi Vízi Színház előtti ligetes területen, a faültetés előtti sajtótájékoztatón.

A medve nem játék

A hazai és a román hírportálok is folyamatosan cikkeznek a jelenlegi medvehelyzetről. Rendszeres medvetámadások látnak napvilágot az „információs sztrádán”, különösen Székelyföldön ismétlődő a probléma. A támadások gyakorta halálos kimenetelűek.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.