Back to top

140 medve kilövését engedélyezték székelyföldön

Két medvetámadás is történt az elmúlt napokban székelyföldön. A múlt héten egy hatgyermekes családanyát támadott meg a medve. Az állat a mancsával úgy leütötte a nőt, hogy annak eltörött a medencecsontja. Az asszony csodával határos módon életben maradt – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

A helyzet már régóta tarthatatlan, az RMDSZ pedig évek óta kéri a Román Környezetvédelmi Minisztériumot, hogy oldja meg a helyzetet, amely most 140 medve kilövését engedélyezte - olvasható a hirado.hu-n.

Borboly Csaba Hargita megye Tanácsának elnöke a műsorban elmondta, a probléma olyan súlyos, hogy

ennek a számnak a többszörösére lenne szükség ahhoz, hogy konszolidálódjon helyzet.

Az elmúlt napok támadásaival kapcsolatban azt lehet tudni, hogy mindkét esetben a sérültekre több hónapos felépülés vár majd. A családanya azért van nehezebb helyzetben, mert férjével napszámos munkából látják el a hatgyermekes családot, így most rengeteg munkától esik majd el, tekintve azt, hogy most van a betakarítások időszaka.

Egyre több a támadás a térségben és egyre kevésbé érződik az, hogy az illetékes minisztérium foglalkozna ezzel az üggyel. A struccpolitikának az az oka, hogy a kompetens miniszter asszony pártja, a szociálliberális párt a nagyvárosi lakosságra alapozza tevékenységét, a nagyvárosok lakosai pedig egyáltalán nem értik, mi is történik Székelyföldön.

Borboly Csaba azt is hozzátette, hogy szerinte felelőtlen a román kormány és az államelnök is, hiszen annak ellenére, hogy az RMDSZ emberi élet fontosságáról szóló törvényjavaslatát megszavazta a parlament mindkét háza.

Jelenleg nincs olyan törvény Romániában, amely biztosítaná a kártérítést abban az esetben, ha valakit egy védett nagyvad megtámad, ezzel óriási lelki és fizikai károkat okoz neki, vagy akár több hónapra ellehetetleníti, munkavégzés lehetőségétől megfosztja.

A sürgősségi ellátás ugyan ingyenes, de semmiféle anyagi juttatás nem jár az ilyen esetekben, még a rehabilitáció költségeit sem vállalja magára az állam, ha az illetőnek nincs biztosítása.

Az mindenképpen megemlítendő, hogy általában azokat az embereket érik támadások, akik egyébként is nehéz anyagi körülmények között élnek, hiszen pásztorkodnak, begyűjtenek, kézi munkát végeznek, napszámból, egyik napról a másikra élnek, nincs sem munkaszerződésük, sem bejelentett munkájuk.

Az RMDSZ kézbe venné az ügyet, ha lenne erre lehetősége, de ez az ügy korántsem olyan egyszerű, amilyennek látszik és a megoldás nem feltétlen az, hogy minél több medvét lőjenek ki, hanem, hogy megtalálják az egyensúlyt arra, hogy az emberek és a nagyvadak békében éljenek.

A legnagyobb probléma, hogy a szaporulat növekszik.

Míg korábban az anyamedvék egy-két bocsot hoztak a világra, most már ez a szám három-négyre ugrott

és tekintve, hogy az anyamedve kétévente ellik és akár 30 évig is élhet egy egyed – fejezte be Borboly Csaba.

Forrás: 
hirado.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megmaradt hírmondónak - még lehet rá vadászni

A barátréce, kerceréce, fütyülőréce, böjti réce, csörgő réce védetté nyilvánítása után a tőkés réce maradt meg, mint egyedüli vadászható récefajunk. Az élőhelyi változások, a vizes területek felszámolása, -szennyezése következtében hazánkban előforduló récefajaink állománya, valamint vonulásdinamikája megcsappant, így kényszerűvé vált ezen fajok védetté nyilvánítása.

Mesélő kopjafák

Ma már nem kell Székelyföldig utazni, hogy szép kopjafákat lássunk, hiszen a hajdani református és unitárius sírjelekből idővel nemzeti szimbólum vált. Itthon és határokon túl, a magyarság számára egyaránt megbecsült jelkép. Az, hogy ma újjászületőben van a kopjafaállítás hagyománya, és évszázadok tudása nem vész el, olyan alkotóknak is köszönhető, mint Ambrus Aladár.

Fásítsuk az országot!

Jelképes faültetéssel párosult Kecskeméten, a Vasútkertben az a sajtótájékoztató, amelyen beszédet mondott Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár, valamint Falu György, a város alpolgármestere 2019. november 6-án. Az eseménnyel a rendezők fel akarják hívni a figyelmet a hazánkban zajló erdősítésre.

2500 kutató egybehangzóan állítja: az intenzív mezőgazdálkodás káros a természetet

A KAP teljes és azonnali reformját szorgalmazzák európai tudományos műhelyek, melyek kutatói nyílt levélben szólítják fel az Európai Unió vezetőit a természeti értékek pusztításának megállítására. A riasztó mértékű csökkenés mára a teljes agrár-életközösséget fenyegeti: tetten érhető a madár- és emlősfajok állományaiban, a kétéltű- és hüllőfajok, valamint az ízeltlábúak különböző csoportjaiban.

A sivatagi róka nem házi kutya!

E bájos kutyaféle egyelőre még nem veszélyeztetett, de állománya mindinkább ritkul. Számos példányt fognak be hobbicélra, élőhelye is szűkül, nem beszélve arról, hogy a mind nagyobb számban tartott, illetve elvadult kutyák is nagy veszélyt jelentenek számára a vadonban. Amellett, hogy meg is ölhetik, még olyan halálos betegségeket is terjesztenek, amelyekre a sivatagi rókák különösen érzékenyek.

Kaliforniában egy elgázolt őz is kerülhet a vacsora asztalra

A múlt héten Kalifornia kormányzója, Gavin Newsom egy, a vadforgalom szabályozását érintő törvényjavaslatot írt alá, amelynek értelmében három – még nem meghatározott - területen engedélyezik a sofőrök számára az úton véletlenül elütött vadállatok hazaszállítását.

Kísérletek és egyeztetések folynak a nitrátrendelet módosítása érdekében

Az Agrárminisztérium és a NAK is fontosnak tartja, hogy a gazdálkodók számára legoptimálisabb, de a környezetet is kímélő gazdálkodás valósulhasson meg. Ezért a nitrátrendelet módosítása érdekében különböző kísérletek és egyeztetések zajlanak.

Most beleszólhat Budapest zöldfelületeinek tervezésébe, ne hagyja ki!

Budapesten él? Akkor szánjon pár percet erre a zöldfelületi kérdőívre, ne utólag zsörtölődjön, hogy mit hogyan kellett volna csinálni. Majdnem 750 helyszínről van szó, a legtöbbjük nem is „igazi” park, hanem valamilyen lakótelepi zöldfelület. Érdemes megnézni, hátha pont az ön lakóhelyén is van egy.

2018-ban volt az eddigi legtöbb erdőtűz Európában

Az Európai Bizottság közzétette 2018-ra vonatkozóan az európai, közel-keleti és észak-afrikai erdőtüzekről szóló éves jelentését. Európában tavaly mintegy 178 000 hektárnyi erdőt és földterületet pusztított el erdőtűz.

A szintetikus szúnyogriasztók álcáznak bennünket

A kutatók azóta próbálták kideríteni, hogy a N,N-dietil-meta-toluamid (DEET) és az IR3535 valóságban miként hat a szúnyogokra, amióta a második világháború alatt felfedezték az ilyen hatóanyagú szúnyogriasztókat.