Back to top

Vércse-védelem magasabb feszültségben

Védett ragadozó madarunk, a vörös vércse védelmére indul akció Vas megyében, melynek keretében speciális költőládákat szerel fel az Őrségi Nemzeti Park az E.ON-nal közösen

Villamos távvezeték-tartóoszlopokra helyez ki speciális műfészkeket, úgynevezett vércseládákat az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság az E.ON-nal közösen. Több ilyen költőládát már felszereltek tavasszal, amelyeket a vörös vércsék felfedeztek és be is költöztek, ezekben már fiókákat nevelnek.

A más madarak fészkét elfoglaló vörös vércse a rágcsálók egyik leghatékonyabb természetes ellensége, így letelepedésük nem csak színesíti az adott régió élővilágát, de az emberek hasznára is válik: környezetbarát módon, vegyszerek alkalmazása nélkül megoldódik a rágcsálók szántóföldi kártétele elleni védekezés. A vércsék megjelenésével egészségesebb környezetben élhetünk.

„Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság célja, hogy a nyugati országrészben is minél nagyobb számban telepedjen meg az egyik legkisebb hazai ragadozó madár, a vörös vércse. Ezért vércsevédelmi akciót hirdettünk, amelynek lényege kifejezetten a vércsék számára kialakított tartós költőládák elkészítése és azok kihelyezése. Egy ilyen láda legalább 25 évre biztonságos fészkelőhelyet jelent egy vércsedinasztia számára, ami ez idő alatt akár 100 fiókát is felnevelhet.

Az „Adj otthont egy vércsecsaládnak!” elnevezésű akcióhoz bárki csatlakozhat, ennek részleteiről a nemzeti park honlapján lehet tájékozódni”

– mondta Harsányi Krisztián a program szakmai felelőse, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője.

Az akcióhoz csatlakozott az E.ON Hungária Zrt. is, az energiacég a nagyfeszültségű távvezeték-oszlopain biztosít helyet a költőládáknak, elvégzi azok felhelyezését, valamint 10 darab műfészek beszerzésével támogatja a nemzeti park természetvédelmi akcióját. A korábban már elhelyezett fészkeket szívesen használják a régióba érkező párok, ezekben 3-5 fiókát nevelnek.

A vércsevédelmi akciót a nemzeti park természetvédelmi szakemberei koordinálják:

megszervezik a költőládák gyártását, kiválasztják a legmegfelelőbb vércse-élőhelyeket, segítik a műfészkek kihelyezését, majd figyelemmel kísérik a vércsék fészekfoglalását, a költések eredményességét.

A fiókák kirepülés utáni azonosításához a fiatal madarak gyűrűzése szükséges, ebben az E.ON szakembereinek segítségére van szükség. Az oszlopon magasan lévő fészkekből biztonságosan csak a vállalat oszlopmászásban tapasztalt szerelői tudják lehozni a fiókákat, illetve visszavinni őket a gyűrűk felhelyezése után.

„A gólyákat már több mint 4300 fészektartóval várjuk az E.ON ellátási területén, a madárvédelmi szakemberekkel közösen kihelyezett fészekhelyek száma évről-évre folyamatosan nő. Az Őrségi Nemzeti Parkkal megkezdett munkánk különösen kedves számunkra, hiszen itt mi is aktívan tehetünk azért, hogy a hazánkban védett vörös vércsék új otthonra találjanak, és végleg letelepedjenek a térségben”hangsúlyozta Pántya Attila, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. üzemigazgatója.

Forrás: 
avantgarde

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hívogató erdő - Tájékozódási futás

Az Egerben élő Veres Imre gyerekkora óta tájékozódási futó. Versenyzik vagy gyerekeket nevel erre a sportágra, emellett versenyeket is rendszeresen szervez. Szinte minden tevékenysége az erdőhöz köti, ezért egészen másképpen látja az erdőt, mint az, aki csak néha sétál át a fák között.

Veszélyes gyomok terjednek a madáreleséggel

Sok millióan használnak etetőket, hogy madarakat csalogassanak a lakóhelyük közelébe. Csakhogy ennek a népszerű hobbinak nem várt következménye lehet, mutatta ki nemrég egy 2 két évig tartó vizsgálatsorozat: a madáreleség-keverékek hozzájárulhatnak fontos haszonnövényeket veszélyeztető gyomok elterjedéséhez.

Kittenberger emlékerdő a Börzsönyben

Az Ipoly Erdő Zrt. fontos szerepet vállal a Börzsönyhöz erősen kötődő, nemzetközi hírű vadász és Afrika-kutató, Kittenberger Kálmán emlékezetének, szellemi örökségének gondozásában. A jövőre megrendezendő Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás programjának részeként és annak támogatásával, a társaság egy hektár területen emlékerdőt létesít Kismaros térségében.

Király Attila: A természet búcsúja

Király Attila matematika szakos középiskolai tanár Baján. A fotózás számára örök szenvedély, amely talán élete végéig elkíséri. Szüleitől már általános iskolás korában kapott fényképezőgépet, azonban a fotózás akkoriban a sok-sok rontott kép mellett még viszonylag költséges hobbinak számított, ezért letett róla.

Turbógyors akácfajta - akár kétszeres növedéket is produkál

Az árbocakácnál gyorsabban növő Turbo Obelisk fajtákkal, melyeket harminc évvel ezelőtt Kapusi Imre kezdett el nemesíteni, most értünk el oda, hogy kijelenthetjük, ezek a fajták akár kétszeres növedéket is produkálnak feleannyi idő alatt.

Madárinfluenza gyanúja miatt számoltak fel egy kacsaállományt Békés megyében

Madárinfluenza gyanúja merült fel egy Békés megyei, pusztaföldvári kacsaállományban, az állományt vasárnap felszámolták, a későbbi vizsgálati eredmények szerint azonban az állatok nem voltak fertőzöttek - közölte hétfőn a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI megkeresésére.

Online térképpel segítik a medvehagyma „vadászokat”

Lassan ellepi a Mecseket a jellegzetes fokhagyma illatú, vér- és vesetisztító gyógynövény, a medvehagyma. Az ország legismertebb termőterületén, a Mecsekben előszeretettel szüretelik az erdőben járók.

Medveepe-kereskedelem dobhat mentőövet a koronavírus ellen?

A kínai Nemzet Egészségügyi Bizottság által publikált listában számos nyugati és hagyományos kínai orvoslási gyógymódot is közzétettek, melyek enyhíthetik, esetleg meggyógyíthatják a koronavírussal fertőzött betegeket. A Tan Re Qing (TRQ) névre hallgató, injekciós formában alkalmazható kínai gyógykezelési eljárás többféle állati szervet is tartalmaz.

A karantén hatása: az állatok kezdik "meghódítani" a világ városait 

A világ számos országában arra kérik az embereket, ne hagyják el otthonukat, ezzel is próbálják megakadályozni a koronavírus terjedését. Sokkal kevesebb ember van az utcákon, és közben egyre több állat merészkedik elő.

A legkönnyebben tenyészthető amazonpapagáj

Még az 1980-as évek elején történt, hogy egy budapesti díszmadártenyésztő néhány egyed kékhomlokú amazonpapagájra tett szert, és ez az akkori Magyarországon oly nagy eseménynek számított, hogy a sajtó is többször beszámolt arról, hogyan élnek gazdájuknál ezek a szépséges tollasok. Az elmúlt évtizedekben nem csupán szaporítani sikerült a fajt, de különféle színmutációk nemesítése is megkezdődött.