Back to top

Vércse-védelem magasabb feszültségben

Védett ragadozó madarunk, a vörös vércse védelmére indul akció Vas megyében, melynek keretében speciális költőládákat szerel fel az Őrségi Nemzeti Park az E.ON-nal közösen

Villamos távvezeték-tartóoszlopokra helyez ki speciális műfészkeket, úgynevezett vércseládákat az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság az E.ON-nal közösen. Több ilyen költőládát már felszereltek tavasszal, amelyeket a vörös vércsék felfedeztek és be is költöztek, ezekben már fiókákat nevelnek.

A más madarak fészkét elfoglaló vörös vércse a rágcsálók egyik leghatékonyabb természetes ellensége, így letelepedésük nem csak színesíti az adott régió élővilágát, de az emberek hasznára is válik: környezetbarát módon, vegyszerek alkalmazása nélkül megoldódik a rágcsálók szántóföldi kártétele elleni védekezés. A vércsék megjelenésével egészségesebb környezetben élhetünk.

„Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság célja, hogy a nyugati országrészben is minél nagyobb számban telepedjen meg az egyik legkisebb hazai ragadozó madár, a vörös vércse. Ezért vércsevédelmi akciót hirdettünk, amelynek lényege kifejezetten a vércsék számára kialakított tartós költőládák elkészítése és azok kihelyezése. Egy ilyen láda legalább 25 évre biztonságos fészkelőhelyet jelent egy vércsedinasztia számára, ami ez idő alatt akár 100 fiókát is felnevelhet.

Az „Adj otthont egy vércsecsaládnak!” elnevezésű akcióhoz bárki csatlakozhat, ennek részleteiről a nemzeti park honlapján lehet tájékozódni”

– mondta Harsányi Krisztián a program szakmai felelőse, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője.

Az akcióhoz csatlakozott az E.ON Hungária Zrt. is, az energiacég a nagyfeszültségű távvezeték-oszlopain biztosít helyet a költőládáknak, elvégzi azok felhelyezését, valamint 10 darab műfészek beszerzésével támogatja a nemzeti park természetvédelmi akcióját. A korábban már elhelyezett fészkeket szívesen használják a régióba érkező párok, ezekben 3-5 fiókát nevelnek.

A vércsevédelmi akciót a nemzeti park természetvédelmi szakemberei koordinálják:

megszervezik a költőládák gyártását, kiválasztják a legmegfelelőbb vércse-élőhelyeket, segítik a műfészkek kihelyezését, majd figyelemmel kísérik a vércsék fészekfoglalását, a költések eredményességét.

A fiókák kirepülés utáni azonosításához a fiatal madarak gyűrűzése szükséges, ebben az E.ON szakembereinek segítségére van szükség. Az oszlopon magasan lévő fészkekből biztonságosan csak a vállalat oszlopmászásban tapasztalt szerelői tudják lehozni a fiókákat, illetve visszavinni őket a gyűrűk felhelyezése után.

„A gólyákat már több mint 4300 fészektartóval várjuk az E.ON ellátási területén, a madárvédelmi szakemberekkel közösen kihelyezett fészekhelyek száma évről-évre folyamatosan nő. Az Őrségi Nemzeti Parkkal megkezdett munkánk különösen kedves számunkra, hiszen itt mi is aktívan tehetünk azért, hogy a hazánkban védett vörös vércsék új otthonra találjanak, és végleg letelepedjenek a térségben”hangsúlyozta Pántya Attila, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. üzemigazgatója.

Forrás: 
avantgarde

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Szentföld fái

A Bibliában elsőként megnevezett fák az Éden kertjében álltak, az „élet fája”, valamint a „jó és rossz tudásának fája”. Ezeknek a hírhedt szimbolikus fáknak a nevét nem közli a Szentírás, ír viszont sok egyéb, érdekes fás növényről.

Átkeltünk a Mátrán

Milyen is a vándortábor? Mint hét kirándulás egybefűzve? Mint a szokásosnál jóval hosszabbra sikerült aktív hétvége? Nem olyan, több annál!

Akadályversenyen ismerkedtek az iskolások az év emlősével

Az Agrárminisztérium, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum égisze alatt működő Vadonleső Program tíz éve indult el a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer társadalmi alprogjamjaként.

Mit keres a vaddisznó a szőlőben?

Egymásnak feszülnek az indulatok a vadászok és a gazdák között vaddisznó ügyben. A szőlőtermelők és a belterületi kerttulajdonosok csak számolják a károkat, melyeket a vadak okoznak, miközben úgy érzik, nem kapnak megfelelő segítséget.

Nemzeti park volt az erdészeti nyílt nap díszvendége

Ismét eltelt egy év, és újra kinyitotta kapuit az Erdészeti Nyílt Nap, az egri Érsekkertben. Az EGERERDŐ Zrt. 2011-ben megrendezett első nyílt napja óta több, mint 35 ezer kíváncsi gyermek vett részt a rendezvényen, mely a városba hozza a természet szépségét, és közelebb viszi szívünkhöz az erdőt.

A medvék fosztogatásából kovácsolt előnyt a méhész

Egy törökországi méhésznek egy csapatnyi szemtelen medve okozott gondot: betörtek a méhesbe, és nemcsak felfalták a mézet, de tönkretették a kaptárakat és a méhcsaládokat is. Több kísérletet is tett a fosztogatások megakadályozására, azonban nem járt sikerrel, így más módszerhez folyamodott.

A természetvédelem is része az erdőgazdaság munkájának

Természetvédelmi szakmai találkozóknak adott otthont a Pilisi Parkerdő. A Budai-hegységben található Szénás-hegycsoport Európa Diplomás Területet az Európa Tanács ellenőre tekintette meg, a program a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával közösen zajlott. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával pedig a Life4OakForests pályázat eredményeit ismerhették meg a Parkerdő szakemberei.

Gschwindt Márk: Feledhetetlen pillanat

Gschwindt Márk a Somogy megyei Böhönyén nőtt fel, ott került közel a természethez. Jelenleg Kaposváron él családjával, egy gyönyörű kislány édesapja. A természetfotózás rejtelmeivel és szépségével másfél éve ismerkedett meg, és mára mindennapjainak a részévé vált.

Az üledékből felszabadult foszfor az oka az algásodásnak a Balatonban?

Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalójában.

Sasok, sólymok, törpejuhok… Mi újság a Górés tanyán?

Kiss Róbert 1996 óta él és dolgozik a Hortobágyi Nemzeti Park madármentő állomásán, a Tiszafüred közelében fekvő Górés tanyán. Munkája mellett madarakat gyűrűz, solymászkodik, juhászkodik, s ritka baromfi fajtákat is tart. Legutóbb öt éve jártunk nála, s most kíváncsiak voltunk, mi is történt azóta a tanyán, melyet ma már országhatárainkon túl is sokan ismernek a kiemelkedő eredményeknek köszönhetően.