Back to top

Vércse-védelem magasabb feszültségben

Védett ragadozó madarunk, a vörös vércse védelmére indul akció Vas megyében, melynek keretében speciális költőládákat szerel fel az Őrségi Nemzeti Park az E.ON-nal közösen

Villamos távvezeték-tartóoszlopokra helyez ki speciális műfészkeket, úgynevezett vércseládákat az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság az E.ON-nal közösen. Több ilyen költőládát már felszereltek tavasszal, amelyeket a vörös vércsék felfedeztek és be is költöztek, ezekben már fiókákat nevelnek.

A más madarak fészkét elfoglaló vörös vércse a rágcsálók egyik leghatékonyabb természetes ellensége, így letelepedésük nem csak színesíti az adott régió élővilágát, de az emberek hasznára is válik: környezetbarát módon, vegyszerek alkalmazása nélkül megoldódik a rágcsálók szántóföldi kártétele elleni védekezés. A vércsék megjelenésével egészségesebb környezetben élhetünk.

„Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság célja, hogy a nyugati országrészben is minél nagyobb számban telepedjen meg az egyik legkisebb hazai ragadozó madár, a vörös vércse. Ezért vércsevédelmi akciót hirdettünk, amelynek lényege kifejezetten a vércsék számára kialakított tartós költőládák elkészítése és azok kihelyezése. Egy ilyen láda legalább 25 évre biztonságos fészkelőhelyet jelent egy vércsedinasztia számára, ami ez idő alatt akár 100 fiókát is felnevelhet.

Az „Adj otthont egy vércsecsaládnak!” elnevezésű akcióhoz bárki csatlakozhat, ennek részleteiről a nemzeti park honlapján lehet tájékozódni”

– mondta Harsányi Krisztián a program szakmai felelőse, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője.

Az akcióhoz csatlakozott az E.ON Hungária Zrt. is, az energiacég a nagyfeszültségű távvezeték-oszlopain biztosít helyet a költőládáknak, elvégzi azok felhelyezését, valamint 10 darab műfészek beszerzésével támogatja a nemzeti park természetvédelmi akcióját. A korábban már elhelyezett fészkeket szívesen használják a régióba érkező párok, ezekben 3-5 fiókát nevelnek.

A vércsevédelmi akciót a nemzeti park természetvédelmi szakemberei koordinálják:

megszervezik a költőládák gyártását, kiválasztják a legmegfelelőbb vércse-élőhelyeket, segítik a műfészkek kihelyezését, majd figyelemmel kísérik a vércsék fészekfoglalását, a költések eredményességét.

A fiókák kirepülés utáni azonosításához a fiatal madarak gyűrűzése szükséges, ebben az E.ON szakembereinek segítségére van szükség. Az oszlopon magasan lévő fészkekből biztonságosan csak a vállalat oszlopmászásban tapasztalt szerelői tudják lehozni a fiókákat, illetve visszavinni őket a gyűrűk felhelyezése után.

„A gólyákat már több mint 4300 fészektartóval várjuk az E.ON ellátási területén, a madárvédelmi szakemberekkel közösen kihelyezett fészekhelyek száma évről-évre folyamatosan nő. Az Őrségi Nemzeti Parkkal megkezdett munkánk különösen kedves számunkra, hiszen itt mi is aktívan tehetünk azért, hogy a hazánkban védett vörös vércsék új otthonra találjanak, és végleg letelepedjenek a térségben”hangsúlyozta Pántya Attila, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. üzemigazgatója.

Forrás: 
avantgarde

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újra megjelent Magyarországon a madárinfluenza

A madárinfluenza H5N8 altípusának jelenlétét igazolta március 25-én egy Bács-Kiskun megyei kacsatartó gazdaságban a Nébih laboratóriuma. Az állategészségügyi szakemberek az érintett 32.500 pecsenyekacsa leölését már gyanú alapján megkezdték. A járványügyi nyomozás folyamatban van.

ASP: a vadaskertek űzött vadja lett a vaddisznó

Az afrikai sertéspestis továbbra is jelentős gazdasági és vadgazdálkodási problémát okoz hazánkban, és egyelőre úgy tűnik a vadászatra jogosultak intézkedései nem elégségesek a kór megfékezésére. Ennek értelmében az országos főállatorvos új határozatot hozott az ASP féken tartására, amely intézkedések drasztikus lépéseket hordoznak magukkal.

"Önképző" növényhatározó applikációk

A mobiltelefonok a telefonálás mellett már rengeteg más dolgot is tudnak. Fényképezőgépként, diktafonként, rádióként, útvonaltervezőként, zseblámpaként, zenelejátszóként, sőt akár vérnyomásmérőként is használhatjuk őket, és még számos más eszközt is helyettesítenek. Miért ne használhatnánk növényhatározásra is telefonunkat?

"Infrás kasza", mely védi a fűben lapuló őzgidákat

A kaszálások idején különféle vadfajok lapulnak meg a számukra biztonságosnak vélt magas kultúrákban. A vadriasztó lánc nem olyan hatékony, mint ahogyan azt elvárják a termelők. A Pöttinger fejlesztette SENSOSAFE berendezés lényege egy olyan infravörös optikai rendszer, amely a kasza előtti sávot pásztázza és észleli a vad jelenlétét.

Külhonban is híres – a fodros tollú magyar lúd

Az angol szaksajtó 1860-ban arról számol be, hogy a fodros tollú magyar ludat Londonban és környékén már népszerű díszbaromfifajtának tekintik. A későbbi évtizedekben is igen elterjedt volt a szigetországban. A fodros tollú magyar lúd a fehér parlagi lúd egy változata, amely a XIX. század második felében a Kárpát-medencében vált igazán közkedveltté.

Óvjuk a meglévő erdőket, és tovább növeljük a fával borított területeket

A magyar erdőállomány és az erdőgazdálkodás kiemelt szerepet tölt be az ország klímavédelmi céljainak elérésében – hívta fel a figyelmet Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár március 21-én, az Erdők Világnapja alkalmából.

Miért veszélyesek a téli álmukból korábban felébredt medvék?

A medvék a világ minden táján korábban ébrednek téli álmukból. Ez megzavarja a természet rendjét és a medvék viselkedését is.

Mikroműanyagok: növekvő jelenlét már hazánk édesvizeiben is

A környezetre gyakorolt számos negatív hatás ellenére a globális műanyagtermelés jelenleg is nő. A világszerte előállított műanyagok mintegy 40 százaléka még a gyártás évében hulladékká válik. A hagyományos műanyaghulladékok jelentős része pedig bekerül a vizekbe. A Szent István Egyetem saját mintavételi és -előkészítési módszert fejlesztett ki a vizek vizsgálatához.

Majd’ elfeledett gyümölcsfajtáknak viszik hírét

Alighanem sokan vannak azok, akik számára feladná a leckét, ha ötnél több almafajtát kellene felsorolniuk, éppen ezért elgondolkodtató a tény: az Őrségben majd’ 200 található belőlük, ugyanakkor körte-, vagy éppen cseresznyefajból sincs híján a térség. Ezen hagyományos fajták megőrzése, népszerűsítése és szaporítása hosszú évek óta kiemelt feladata az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnak.

A vad is kárt okoz a repcében

Az enyhe télnek köszönhetően ígéretesnek érkezik az őszi káposztarepce tavaszi intenzív fejlődése. Fontos, hogy a kora tavaszi betegségek ellen megtegyük a szükséges intézkedéseket, és a különféle kártevők ellen is felkészüljünk a beavatkozásra. A repce „állati” kártevőinek tevékenységéről már több ízben is esett szó, azonban a gerinces állatok kártételéről mindeddig kevesen foglalkoztak.