Back to top

Bálnaszobrok figyelmeztetnek a hulladékproblémára Budapesten

A Greenpeace életnagyságú, hulladékokból kiemelkedő bálnaszobrokkal hívja fel a figyelmet a Kossuth téren, a Parlament előtt a műanyagszennyezés mindenkit érintő problémájára.

Az akcióra a műanyagmentes július akció keretében kerül sor, ami jó alkalom arra, hogy egyénileg is nemet mondjunk az egyszer használatos műanyagokra, azonban ez önmagában nem elég, sokkal átfogóbb változásokra van szükség - hangsúlyozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője kedden a Kossuth téren.

Fotó: MTI - Szigetváry Zsolt

A Greenpeace Magyarország a kormánytól is lépéseket vár, így petíciójában - amelyhez már csaknem 200 ezer ember csatlakozott - az egyszer használatos műanyag szatyrok betiltását követeli.

A Greenpeace műanyagszemét-tengerből kiemelkedő három és hat méter magas bálnákat ábrázoló installációjához nyolc olasz strandon gyűjtötték a szemetet.

A több országban már kiállított bálnák két napon át lesznek láthatók Budapesten, kedden délig a Parlament előtt, szerdán pedig a Deák Ferenc téri templom előtt figyelmeztetnek a világunkat elárasztó műanyagszennyezésre. Az installációt ezt követően Lengyelországban állítják ki.

Simon Gergely a sajtótájékoztatón elmondta: eddig több ország tett már hatékony lépéseket a műanyagszennyezés ellen, így Romániában ettől az évtől jelentősen korlátozták az eldobható zacskók forgalmazását, Ausztriában pedig a napokban döntöttek a műanyagzacskók teljes körű betiltásáról.

A környezetvédő felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarországon továbbra sincs érdemi döntés a műanyagáradat megállítására.

Mint mondta, évente 300 millió tonna műanyagot termelünk, aminek körülbelül a fele egyszer használatos műanyag. Egy friss adat szerint Magyarország legnagyobb folyója, a Duna naponta 4,2 tonna műanyag hulladékot szállít a Fekete-tengerbe. "Tehát mi is hozzájárulunk a műanyagszennyezéshez" - figyelmeztetett Simon Gergely.

Felidézte, hogy a Greenpeace Magyarország a greenpeace.hu/stopmuanyag petíciós oldalon tavaly kezdett aláírást gyűjteni az egyszer használatos műanyag szatyrok betiltásáért.

Ezt követően a szervezet a petícióhoz tavaly őszig csatlakozó 120 ezer aláírót képviselve kereste meg az illetékes minisztériumot.

Az eldobható műanyagok, ezen belül

a zacskók korlátozásáról szóló törvénytervezetet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) el is készítette, azonban azt a kormányzat végül nem támogatta,

és azóta sem tett semmit a műanyagszennyezés ellen - közölte Simon Gergely. Mint felidézte, későbbre ígértek döntést, amikor megszületik az uniós jogszabály. Időközben ez megtörtént, a szervezet petíciójához pedig eddig csaknem 200 ezer ember csatlakozott. Ezért ismét felhívjuk a döntéshozók figyelmét a műanyagzacskók betiltására - mondta.

A környezetvédő beszélt arról is, hogy a műanyagok begyűjtése közben az derült ki, hogy a műanyaghulladékok többségéért ugyanazok a nagyvállalatok felelősek a világon mindenhol, példaként a Coca-Colát, az Unilevert és a többi között a Nestlét említette.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több lehet a mikroműanyag a természetben, mint gondoltuk

Egy most záruló K+F projekt során olyan mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amellyel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményeket kaphatunk a mikroműanyagok kutatása során: az eddig mért adatoknál akár 3-5-ször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció.

Folytatódik a vidék megerősítése - Vidékfejlesztés és az agrárium

Folytatódik a vidékfejlesztés és az agrárium megerősítése 2020-ban, a gazdák kiszámíthatóságra és stabilitásra számíthatnak a támogatáspolitikában – mondta Nagy István agrárminiszter nemrégiben a szaktárca évindító sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Bagolylesre készülj! - Hétvégén bagolyszámlálás

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet. A január 24-én kezdődő péntektől hétfőig tartó akció célja az erdei fülesbagoly védelme.

Megkezdődött a balatoni nádaratás, de a tervezett mennyiséget évek óta nem érik el

Megkezdődött a balatoni nádaratás, a tervek teljesítését azonban hátráltatja, hogy a tó nem fagyott be, és a vízügynek nincs saját aratógépe, a vállalkozók részéről pedig csekély az érdeklődés - tájékoztatta Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-t hétfőn.

Melyek a legfontosabb globális kockázati tényezők?

A svájci Davosban ma megkezdődik az 50. Világgazdasági Fórum, amelyen az egyik legfőbb téma a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem lesz, egy egységes és fenntartható világ felépítésének lehetőségeiről cserélnek véleményt a kormányok nemzetközi szervezetek, az üzleti élet és a civil társadalom képviselői.

Egy eltűnt madarunk

A kövirigó hazánkba április első felében érkezett haza hajdan Afrikából, de egyes öreg hímek kivételesen már március végén megjelentek. Szinte valamennyi kőbányában ott voltak, a nagyobbakban akár 3-4 pár is költött, s a hímek a revírek határain nem egyszer verekedtek egymással. Ezeket a revírharcokat többnyire az érkezést követő napokban lehetett megfigyelni.

Zöldbe öltöztetett IKEA nyílik Bécs belvárosában

Az IKEA olyan innovatív épületet alakít ki a bécsi Westbahnhofnál (Nyugati pályaudvar), ahol sok növény, fa teszi kellemessé a szokott kényelem mellett a vásárlást az ügyfeleknek, miközben egy városi találkozási csomópontot is kialakítanak.

Másszunk ki a palackból - folyóbor trendek Amszterdamból

Újdonságok, trendek és érdekességek a folyóborok 11. alkalommal megrendezett versenyén. A folyó-, vagy inkább a helyszínen palackozott borok, nem a silány minőséget képviselik. Ezt bizonyítja az is, hogy egyre többen neveznek a folyóborok versenyére, tavalyhoz képest idén 40 százalékkal több bort bíráltak Amszterdamban.

Olvad a jég a Himaláján: a növények meg egyre jobban benépesítik a Mount Everest térségét

Egy új jelentés szerint a Mount Everest körüli területek újabb részein kezdett el nőni a növényzet, mivel a hőmérséklet növekedése megolvasztja a jeget a Himaláján.

Egymásra találhatnak a bugaci viperák

A természetes élőhelyek feldarabolódása és az ezzel járó izoláció egyre nagyobb problémát jelent a repülni nem képes, kis életterű állatfajok számára. Közéjük tartozik a rejtőzködő életmódot folytató rákosi vipera is, melynek védelme, illetve állományának növekedése érdekében egy két évig tartó projekt részeként tettek fontos lépéseket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) szakemberei.