Back to top

Egy kedvelt kisragadozó: törpemongúz

A társállattartásnak is megvannak a maga divatfajai. Hol egyikből, hol másikból lesz üstökösként kedvenc, majd néhány esztendő elmúltával már nagyítóval is alig lehet belőlük egy-két példánynál többet találni. A ragadozók azonban sohasem voltak igazán divatban.

Néhányan ugyan megpróbálkoztak a legkülönfélébb fajok – például szurikáta – tartásával, ám Nyugat-Európában talán csak a törpemongúz vagy másik nevén törpemanguszta (Helogale parvula) tett szert népszerűségre. Mivel e faj a nagyobb állatbörzéken jelen van, beszerzése nem különösebben nehéz.

Szövetségben a szarvasvarjúkkal

Nos, a mongúz könnyen szelídülő és tartható, kedves állat. Hogy mennyire, azt jól példázzák a híres vértesszőlősi előemberlelet, „Samu” megtalálójának, Vértes Lászlónak sorai, aki – ugyan egy rokonfajt, az indiai mongúzt (Herpestes java­nicus) vett magához – így ír: „Rikki egy nap alatt megtanulta a nevét. Bűvöletes kis pasas. Kedves, értelmes, pimasz és szeretetre méltó. (…) megfogni nem szívesen hagyja magát, miközben szabadon csatangol szobámban, de el sem mozdul a sarkam mellől. Felmászik nadrágomon, ha ételt sejt; ölembe ugrik, ha valami érdekli – és minden érdekli.”

Fotó: Kovács Zsolt

No, de térjünk vissza cikkünk főszereplőjéhez, a törpe mongúzhoz! A faj Etiópiától Dél-Afrika északi részéig honos. Nappali életmódot folytat, s otthona a szavanna. Kistermetű, testtömege alig több harminc dekagrammnál, testhossza pedig – farkával együtt – 45 cm körüli. Maximum 40 fős csoportokban él. Miközben a csapat tagjai táplálékot keresnek, egyikük egy magaslaton őrködik, és jelzi, ha ragadozó tűnik fel a láthatáron. Kis termete miatt igencsak kell vigyáznia a bundájára, ezért nem csoda, hogy nagyon óvatos. Ő maga is igazi ragadozó, ám főleg rovarokkal táplálkozik. Illetve nem csak azzal; a Serengeti Nemzeti Parkban például e sorok írója is tapasztalta, milyen sok mindent megesznek a törpemongúzok. A piknikező helyeket megszállják, az emberek lába között cikáznak, s ami leesik az asztalról, legyen az kenyér, sütemény vagy bármi más ehető, azt menten felfalják.

Sőt, az is előfordult, hogy valahogy feljutottak az asztalra, s onnan csentek el valamilyen kívánatos csemegét.

Az ottani mongúzok felettébb bátrak, ami nem is csoda, hiszen a turisták kedvtelve figyelik őket, ugyanakkor a nagyobb és rájuk nézve veszélyes ragadozóktól sem kell tartaniuk, hiszen az emberek miatt ők távol maradnak.

A törpemanguszták érdekes táplálkozási szokása, hogy a tojásokat és a kemény bogarakat kövekhez vagdossák, így törik meg a héjukat. Olykor szövetségre lépnek a szarvas­var­júkkal, amelyek figyelmeztetik a ragadozókra a mongúzokat, s amikor a kis emlősök elszelelnek, a madarak felfalják az otthagyott maradékot, többnyire rovarokat.

A törpemongúzok veszély esetén járataikba vonulnak vissza, melyek jobbára termeszvárakban helyezkednek el. Természetes születésszabályozást alkalmaznak, „matriarchális társadalomban” élnek, s csak a vezérnőstény hoz világra kicsinyeket. Az egy-öt kölyök mintegy ötven napos vemhesség után születik.

Tágas férőhely szükséges

A törpemongúzok rendkívül bájos és érdekes viselkedésű lakótársak lehetnek, de egy percig se feledjük el, hogy igazi vadállatok, annak ellenére, hogy megszelídülnek! Tehát nem kutyával vagy macskával van dolgunk. Ezért semmiképp se tartsuk szabadon, felügyelet nélkül őket a lakásban! Mivel roppant mozgékonyak, nagy, mászófákkal, játékokkal bőven ellátott külső kifutót és belső, télen fűtött férőhelyet igényelnek. Legyen saját kis kuckójuk is, ahová visszahúzódhatnak. A legjobb, ha párban tartjuk őket, lévén ez esetben még szaporulatra is számíthatunk.

A törpemanguszták táplálása egyszerű. A legjobb, ha sok rovart kapnak (lisztbogár lárvája, gyászbogárlárva, tücsök stb.,) emellett darált csirke- vagy marhahúst, melyet kalciumporral és vitaminokkal megszórunk, valamint nyers tojást. Néhanapján némi nagyon jó minőségű konzerv macskatápot is adhatunk, olykor-olykor pedig gyümölccsel is megkínálhatjuk kedvenceinket.

A törpemongúz tartása csak tapasztalt kisállattartóknak ajánl­ható.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A bőgésre kész a fegyverzet

A szarvas agancsának ciklikus fejlődése egyedülálló folyamat a természetben. Hiszen az évenként lehullajtott majd újranövesztett agancs kiemelkedő példája egy „szerv” teljes regenerálódásának. A gímbika mintegy 100-120 nap leforgása alatt építi (rakja) fel az akár 14-17 kilogrammos fejdíszét. Ez megközelítőleg napi 1-2 centiméteres növekedést jelent ágvégenként.

Ők a világ leggyorsabb madarai

Hihetetlennek hangzik, de a szirti sas elérheti a 320 km/óra sebességet. A vándorsólyom pedig még ennél is gyorsabban tud repülni.

A kevesebb mesterséges szelekcióval tenyésztett kutyafajták viselkedése közelebb áll a farkasokéhoz

Azok a kutyafajták, melyek tenyésztésében régóta szerepet játszik a mesterséges szelekció, kevésbé bírnak a farkasokéhoz hasonló viselkedési formákkal, mint a többi fajta - jöttek rá a Milánói és Pisai Egyetem tudósai. Ehhez három fajtával végeztek kísérleteket, melynek eredményei a A Royal Society Open Science című lapban jelent meg.

Szarvasvarjú – nem mindenkinek!

Hazánkra az elmúlt évtizedben jellemző, hogy rendkívül sok olyan díszmadár érkezett, melyet korábban még soha nem tartottak magángyűjteményekben. Ilyen faj például a kaffer szarvasvarjú, mely nagy termete és magas takarmányozási költségei miatt csak kevesek számára elérhető.

Nem kell levágni a marhákat a Föld megmentése érdekében

A Nemzeti Termelők Uniója (National Farmers’ Union – NFU) szerint 2040-re anélkül is klímasemlegessé tehető a brit mezőgazdaság, hogy a marhahústermelést vissza kellene vágni vagy a termőterületeken erdőt kellene telepíteni.

Hamarosan indul az őszi rókavakcinázás

A rókák veszettség elleni vakcinázása idén ősszel sem marad el, ezért az előző évek gyakorlata szerint ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2019. október 5-től zajlik majd hazánk déli és keleti megyéiben.

Forró volt a hangulat a csikóchampionátuson

Az augusztus 20-án megrendezett tattersalli eseményen nemcsak a nyárias időjárás miatt volt forró a levegő, hanem azért is, mert az ország legkiemelkedőbb csikóit vártuk az MSLT rendezvényére.

Európai flamingók Kínában

A madárinfluenza sok tekintetben megváltoztatta az élőállat-kereskedelmet akár Európában, akár Kínában vagy akár Afrikában. Egy érdekes példa erre a flamingók exportja, importja. Míg korábban a rózsás flamingókat elsősorban Tanzániában vadon fogták be, s onnan exportálták a világ számos országába, ma már a szigorú állategészségügyi előírások miatt ez már nem lehetséges.

Akadályversenyen ismerkedtek az iskolások az év emlősével

Az Agrárminisztérium, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum égisze alatt működő Vadonleső Program tíz éve indult el a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer társadalmi alprogjamjaként.

Mit keres a vaddisznó a szőlőben?

Egymásnak feszülnek az indulatok a vadászok és a gazdák között vaddisznó ügyben. A szőlőtermelők és a belterületi kerttulajdonosok csak számolják a károkat, melyeket a vadak okoznak, miközben úgy érzik, nem kapnak megfelelő segítséget.