Back to top

Egy kedvelt kisragadozó: törpemongúz

A társállattartásnak is megvannak a maga divatfajai. Hol egyikből, hol másikból lesz üstökösként kedvenc, majd néhány esztendő elmúltával már nagyítóval is alig lehet belőlük egy-két példánynál többet találni. A ragadozók azonban sohasem voltak igazán divatban.

Néhányan ugyan megpróbálkoztak a legkülönfélébb fajok – például szurikáta – tartásával, ám Nyugat-Európában talán csak a törpemongúz vagy másik nevén törpemanguszta (Helogale parvula) tett szert népszerűségre. Mivel e faj a nagyobb állatbörzéken jelen van, beszerzése nem különösebben nehéz.

Szövetségben a szarvasvarjúkkal

Nos, a mongúz könnyen szelídülő és tartható, kedves állat. Hogy mennyire, azt jól példázzák a híres vértesszőlősi előemberlelet, „Samu” megtalálójának, Vértes Lászlónak sorai, aki – ugyan egy rokonfajt, az indiai mongúzt (Herpestes java­nicus) vett magához – így ír: „Rikki egy nap alatt megtanulta a nevét. Bűvöletes kis pasas. Kedves, értelmes, pimasz és szeretetre méltó. (…) megfogni nem szívesen hagyja magát, miközben szabadon csatangol szobámban, de el sem mozdul a sarkam mellől. Felmászik nadrágomon, ha ételt sejt; ölembe ugrik, ha valami érdekli – és minden érdekli.”

Fotó: Kovács Zsolt

No, de térjünk vissza cikkünk főszereplőjéhez, a törpe mongúzhoz! A faj Etiópiától Dél-Afrika északi részéig honos. Nappali életmódot folytat, s otthona a szavanna. Kistermetű, testtömege alig több harminc dekagrammnál, testhossza pedig – farkával együtt – 45 cm körüli. Maximum 40 fős csoportokban él. Miközben a csapat tagjai táplálékot keresnek, egyikük egy magaslaton őrködik, és jelzi, ha ragadozó tűnik fel a láthatáron. Kis termete miatt igencsak kell vigyáznia a bundájára, ezért nem csoda, hogy nagyon óvatos. Ő maga is igazi ragadozó, ám főleg rovarokkal táplálkozik. Illetve nem csak azzal; a Serengeti Nemzeti Parkban például e sorok írója is tapasztalta, milyen sok mindent megesznek a törpemongúzok. A piknikező helyeket megszállják, az emberek lába között cikáznak, s ami leesik az asztalról, legyen az kenyér, sütemény vagy bármi más ehető, azt menten felfalják.

Sőt, az is előfordult, hogy valahogy feljutottak az asztalra, s onnan csentek el valamilyen kívánatos csemegét.

Az ottani mongúzok felettébb bátrak, ami nem is csoda, hiszen a turisták kedvtelve figyelik őket, ugyanakkor a nagyobb és rájuk nézve veszélyes ragadozóktól sem kell tartaniuk, hiszen az emberek miatt ők távol maradnak.

A törpemanguszták érdekes táplálkozási szokása, hogy a tojásokat és a kemény bogarakat kövekhez vagdossák, így törik meg a héjukat. Olykor szövetségre lépnek a szarvas­var­júkkal, amelyek figyelmeztetik a ragadozókra a mongúzokat, s amikor a kis emlősök elszelelnek, a madarak felfalják az otthagyott maradékot, többnyire rovarokat.

A törpemongúzok veszély esetén járataikba vonulnak vissza, melyek jobbára termeszvárakban helyezkednek el. Természetes születésszabályozást alkalmaznak, „matriarchális társadalomban” élnek, s csak a vezérnőstény hoz világra kicsinyeket. Az egy-öt kölyök mintegy ötven napos vemhesség után születik.

Tágas férőhely szükséges

A törpemongúzok rendkívül bájos és érdekes viselkedésű lakótársak lehetnek, de egy percig se feledjük el, hogy igazi vadállatok, annak ellenére, hogy megszelídülnek! Tehát nem kutyával vagy macskával van dolgunk. Ezért semmiképp se tartsuk szabadon, felügyelet nélkül őket a lakásban! Mivel roppant mozgékonyak, nagy, mászófákkal, játékokkal bőven ellátott külső kifutót és belső, télen fűtött férőhelyet igényelnek. Legyen saját kis kuckójuk is, ahová visszahúzódhatnak. A legjobb, ha párban tartjuk őket, lévén ez esetben még szaporulatra is számíthatunk.

A törpemanguszták táplálása egyszerű. A legjobb, ha sok rovart kapnak (lisztbogár lárvája, gyászbogárlárva, tücsök stb.,) emellett darált csirke- vagy marhahúst, melyet kalciumporral és vitaminokkal megszórunk, valamint nyers tojást. Néhanapján némi nagyon jó minőségű konzerv macskatápot is adhatunk, olykor-olykor pedig gyümölccsel is megkínálhatjuk kedvenceinket.

A törpemongúz tartása csak tapasztalt kisállattartóknak ajánl­ható.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kitiltották az argentin húsokat, mert növekedésserkentőt találtak bennük

Az orosz állat- és növény-egészségügyi felügyelet több argentin és paraguayi húsüzem termékeit kitiltotta, miután ractopamin növekedésserketőt találtak import termékeikben. Jelenleg az sem kizárt, hogy nem csak egyes cégek, hanem a két dél-amerikai ország teljes marhahúságazata ellen korlátozásokat vezetnek be.

Juhászkutyák helyett alpakák védik a karácsonyi pulykákat

Nem kellenek pitbullok és juhászkutyák, van ugyanis egy új őrző-védő állat. Bár nem néznek ki ádáz vadállatnak, de egy berkshirei farmon egy tíz alpakából álló nyáj már vagy három éve őriz 24 ezer értékes karácsonyi pulykát.

Bemutatkoztak Dióspuszta yearlingjei

A nyár végén tartott nyílt napon a nagyközönség is megismerhette a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Dióspusztai Angol Telivér Ménesének másféléveseit, akik rövidesen felkerülnek a versenyistállókba belovaglásra, illetve jövő nyáron már be is mutatkozhatnak.

Tudnivalók a kifizetődő gyepgazdálkodásról

Mindenki nyertes – ismeretes a közhely, amely azonban helytálló, ha a füves élőhelyek kezeléséről ejtünk szót. A fenntartásukat célzó támogatási rendszer ugyanis egyaránt szolgálja a természetvédelem és a gazdálkodók érdekeit is. A témával kapcsolatos alapvetésekről Klébert Antallal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetőjével beszélgettünk.

A többször újra felfedezett madár

Az arák jelenleg legritkább faja a többször eltűnt, majd újra felfedezett madár, a spix ara (Cyanopsitta spixii). Leírása nem sokkal az európaiak megérkezése után egy portugál természettudományos műben már megjelent. Úgy a vadonélő példányok, mint a fogságban tenyésztettek története nagyon érdekes.

Lenyűgöző látvány: a fülesbaglyok legnagyobb városi telelőhelye itt van a szomszédban

Nagykikinda központjában áll egy fa, amin télen akár 145 bagoly is pihen. Ebben az időszakban több száz fülesbagoly érkezik a városba, hogy ott töltse a telet. Sok turistát, kutatót és a BBC stábját is odavonzotta a nem hétköznapi látvány.

A nagyvad válogató vadászatának jelentősége

A hazai nagyvadállománnyal való gazdálkodás kiemelt feladata a vadgazdálkodásnak. Mennyiségben és minőségben is az élőhely adottságaihoz igazodó állományfenntartás a cél. A válogató vadászat mindkét nem esetében elengedhetetlen, azonban a vadgazdálkodók nagyobb hangsúlyt fektetnek a hím egyedek szelektálására, mint a tarvad esetében, pedig az utód mindkét nem genetikáját örökli.

A Balatonnál is egyre jobban elszaporodnak a vaddisznók

A vaddisznók már a Balaton területén is megjelentek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park badacsonyi kerületének vezetője elárulta: a gondozatlanul hagyott termőföldeket idővel a természet visszahódítja, ami tökéletes élőhelyet jelent a vadaknak, hiszen élelmet és búvóhelyet is biztosít számukra.

Az orosz tehenek virtuális valóság szemüveggel relaxálnak

Egy orosz farmon virtuális valóság szemüveget adtak a teheneknek, hogy csökkentsék a szorongásukat. A kezdeti tesztek szerint javult a hangulatuk.

Szürkemarha borjak százai az új állattartó telepen

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) tavaly átadott Montág-pusztai Állattartó Telepén is megszülettek az első magyar szürke szarvasmarha borjak. A hónap első hetében három bika- és három üszőborjú jött világra; a februári végig tartó ellési időszak végéig kétszáznál is több jövevényre számít az igazgatóság.