Back to top

Egyre nő az örökerdő-terület hazánkban is

Az örökerdő-gazdálkodással kapcsolatos szakmai napot tartottak a Bakonyban a Bakonyerdő Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében. A rendezvényen a Türingiai Állami Erdészet szkemberei mutatták be gazdálkodási gyakorlatukat - adta hírül a Bakonyerdő Zrt.

Az örökerdő eszméje a 20. század elején Észak-Németországban alakult ki, a század második felében pedig már megjelent a természetközeli erdőgazdálkodás és a folyamatos borítást biztosító erdőgazdálkodás fogalma is.

A 21. században Magyarországon is egyre nagyobb teret nyert ez a gazdálkodási forma, melynek során az erdőben nem történik nagy területű fakitermelés, csupán szálanként, kisebb csoportonként vágják ki a fákat, így folyamatosan fennmarad az erdőborítás az adott területen.

Az örökerdő-gazdálkodással teljes mértékben biztosított a természetvédelmi elvárásokkal összhangban történő erdőkezelés. A jogszabályok egyre nagyobb teret tesznek lehetővé az átállásra ott, ahol ennek megvannak a termőhelyi és faállomány-szintű adottságai. Ennek köszönhetően az elmúlt évtizedben gyakorlatilag minden állami erdőgazdálkodónál megjelentek az ezzel kapcsolatos kísérletek, folyamatban van a módszer üzemi szintű bevezetésére" - mondta el Csépányi Péter, az Agrárminisztérium erdőgazdálkodási főosztályvezetője.

A Bakonyban már mintegy 1600 hektáron álltak át a folyamatos erdőborítás alapelvei szerinti gazdálkodásra, míg a Pilisi Parkerdőben már 9000 hektáron végzik az erdők kezelését e módszer szerint.

Az örökerdőt ökológiai stabilitás, a természetes folyamatok érvényesülése jellemzi. Az erdőfelújítás és -nevelés így költséghatékonyabbá válik, valamint jobban tudunk alkalmazkodni az munkaerőpiaci környezethez is.” – hangsúlyozta Varga László, a rendezvénynek helyszínt adó Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója.

Az örökerdők fontos eleme a holtfa, amit kidőlt és lábon álló formában is folyamatosan megtalálhatunk az erdőben. A változatos szerkezet, a fafajösszetétel és a természeti folyamatok jobb érvényesülése miatt az örökerdő ellenállóbb a kórokozókkal és a károsításokkal szemben, jelentősen csökkentve ezzel a klímaváltozás miatt egyre növekvő kockázatokat.

 

Forrás: 
Bakonyerdő Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hívogató erdő - Tájékozódási futás

Az Egerben élő Veres Imre gyerekkora óta tájékozódási futó. Versenyzik vagy gyerekeket nevel erre a sportágra, emellett versenyeket is rendszeresen szervez. Szinte minden tevékenysége az erdőhöz köti, ezért egészen másképpen látja az erdőt, mint az, aki csak néha sétál át a fák között.

Kittenberger emlékerdő a Börzsönyben

Az Ipoly Erdő Zrt. fontos szerepet vállal a Börzsönyhöz erősen kötődő, nemzetközi hírű vadász és Afrika-kutató, Kittenberger Kálmán emlékezetének, szellemi örökségének gondozásában. A jövőre megrendezendő Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás programjának részeként és annak támogatásával, a társaság egy hektár területen emlékerdőt létesít Kismaros térségében.

Király Attila: A természet búcsúja

Király Attila matematika szakos középiskolai tanár Baján. A fotózás számára örök szenvedély, amely talán élete végéig elkíséri. Szüleitől már általános iskolás korában kapott fényképezőgépet, azonban a fotózás akkoriban a sok-sok rontott kép mellett még viszonylag költséges hobbinak számított, ezért letett róla.

ITM: magyar technológiák segíthetik a nyugat-balkáni térség klímavédelmét

Élénk érdeklődés fogadta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Nyugat-Balkáni Zöld Központ első nemzetközi klímavédelmi pályázati felhívását - közölte a szaktárca hétfőn az MTI-vel.

Turbógyors akácfajta - akár kétszeres növedéket is produkál

Az árbocakácnál gyorsabban növő Turbo Obelisk fajtákkal, melyeket harminc évvel ezelőtt Kapusi Imre kezdett el nemesíteni, most értünk el oda, hogy kijelenthetjük, ezek a fajták akár kétszeres növedéket is produkálnak feleannyi idő alatt.

Online térképpel segítik a medvehagyma „vadászokat”

Lassan ellepi a Mecseket a jellegzetes fokhagyma illatú, vér- és vesetisztító gyógynövény, a medvehagyma. Az ország legismertebb termőterületén, a Mecsekben előszeretettel szüretelik az erdőben járók.

A karantén hatása: az állatok kezdik "meghódítani" a világ városait 

A világ számos országában arra kérik az embereket, ne hagyják el otthonukat, ezzel is próbálják megakadályozni a koronavírus terjedését. Sokkal kevesebb ember van az utcákon, és közben egyre több állat merészkedik elő.

A legkönnyebben tenyészthető amazonpapagáj

Még az 1980-as évek elején történt, hogy egy budapesti díszmadártenyésztő néhány egyed kékhomlokú amazonpapagájra tett szert, és ez az akkori Magyarországon oly nagy eseménynek számított, hogy a sajtó is többször beszámolt arról, hogyan élnek gazdájuknál ezek a szépséges tollasok. Az elmúlt évtizedekben nem csupán szaporítani sikerült a fajt, de különféle színmutációk nemesítése is megkezdődött.

A világ egyik legkülönlegesebb madara

A bozóti pulykát nálunk ausztrál talegallatyúknak hívják. A Nagy-Vízválasztó-hegység erdeit lakja, emiatt a közelmúlt tűzvésze nagy károkat okozott állományában. A talajon keresgél tápláléka után, amely rovarokból, lehullott gyümölcsökből stb. áll. Életmódja egészen különleges…

Legendás Kerecsen

A kerecsensólyom mindig is kiemelt szerepet játszott mondavilágunkban, történelmünkben. Népünk vezetői szívesen választották erejük, hatalmuk jelképévé, Géza fejedelem koráig a magyarok hadi jelvényeként is szolgált. Az elbeszélések szerint Attila pajzsát is ez a ragadozó madár díszítette.