Back to top

Egyre nő az örökerdő-terület hazánkban is

Az örökerdő-gazdálkodással kapcsolatos szakmai napot tartottak a Bakonyban a Bakonyerdő Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében. A rendezvényen a Türingiai Állami Erdészet szkemberei mutatták be gazdálkodási gyakorlatukat - adta hírül a Bakonyerdő Zrt.

Az örökerdő eszméje a 20. század elején Észak-Németországban alakult ki, a század második felében pedig már megjelent a természetközeli erdőgazdálkodás és a folyamatos borítást biztosító erdőgazdálkodás fogalma is.

A 21. században Magyarországon is egyre nagyobb teret nyert ez a gazdálkodási forma, melynek során az erdőben nem történik nagy területű fakitermelés, csupán szálanként, kisebb csoportonként vágják ki a fákat, így folyamatosan fennmarad az erdőborítás az adott területen.

Az örökerdő-gazdálkodással teljes mértékben biztosított a természetvédelmi elvárásokkal összhangban történő erdőkezelés. A jogszabályok egyre nagyobb teret tesznek lehetővé az átállásra ott, ahol ennek megvannak a termőhelyi és faállomány-szintű adottságai. Ennek köszönhetően az elmúlt évtizedben gyakorlatilag minden állami erdőgazdálkodónál megjelentek az ezzel kapcsolatos kísérletek, folyamatban van a módszer üzemi szintű bevezetésére" - mondta el Csépányi Péter, az Agrárminisztérium erdőgazdálkodási főosztályvezetője.

A Bakonyban már mintegy 1600 hektáron álltak át a folyamatos erdőborítás alapelvei szerinti gazdálkodásra, míg a Pilisi Parkerdőben már 9000 hektáron végzik az erdők kezelését e módszer szerint.

Az örökerdőt ökológiai stabilitás, a természetes folyamatok érvényesülése jellemzi. Az erdőfelújítás és -nevelés így költséghatékonyabbá válik, valamint jobban tudunk alkalmazkodni az munkaerőpiaci környezethez is.” – hangsúlyozta Varga László, a rendezvénynek helyszínt adó Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója.

Az örökerdők fontos eleme a holtfa, amit kidőlt és lábon álló formában is folyamatosan megtalálhatunk az erdőben. A változatos szerkezet, a fafajösszetétel és a természeti folyamatok jobb érvényesülése miatt az örökerdő ellenállóbb a kórokozókkal és a károsításokkal szemben, jelentősen csökkentve ezzel a klímaváltozás miatt egyre növekvő kockázatokat.

 

Forrás: 
Bakonyerdő Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legkönnyebben tenyészthető amazonpapagáj

Még az 1980-as évek elején történt, hogy egy budapesti díszmadártenyésztő néhány egyed kékhomlokú amazonpapagájra tett szert, és ez az akkori Magyarországon oly nagy eseménynek számított, hogy a sajtó is többször beszámolt arról, hogyan élnek gazdájuknál ezek a szépséges tollasok. Az elmúlt évtizedekben nem csupán szaporítani sikerült a fajt, de különféle színmutációk nemesítése is megkezdődött.

A világ egyik legkülönlegesebb madara

A bozóti pulykát nálunk ausztrál talegallatyúknak hívják. A Nagy-Vízválasztó-hegység erdeit lakja, emiatt a közelmúlt tűzvésze nagy károkat okozott állományában. A talajon keresgél tápláléka után, amely rovarokból, lehullott gyümölcsökből stb. áll. Életmódja egészen különleges…

Legendás Kerecsen

A kerecsensólyom mindig is kiemelt szerepet játszott mondavilágunkban, történelmünkben. Népünk vezetői szívesen választották erejük, hatalmuk jelképévé, Géza fejedelem koráig a magyarok hadi jelvényeként is szolgált. Az elbeszélések szerint Attila pajzsát is ez a ragadozó madár díszítette.

Az önkéntes faültetés elmaradt, a munkát elvégezte a NYÍRERDŐ Zrt.

A járványügyi helyzetre való tekintettel a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészet nem tartotta meg a márciusban meghirdetett önkéntes faültetési programjait.

Elmaradhatatlan feladatok a zöldülő erdőben

Beköszöntött a szeszélyes tavasz. Egyszer 20 fok körüli bársonyos meleggel kecsegtet minket, majd egy hirtelen fordulat után, viharos széllel és havazással kacsintunk vissza a télbe. A járványügyi helyzet mellett, sajnos ezek a hektikus időjárási változások is nagy kihívást jelentenek az erdőfelújítási munkák kivitelezésében az EGERERDŐ Zrt.-nél.

Illatos erdei szőnyeg

Az odvas és az ujjas keltike tavasszal pompás lila-fehér virágszőnyeget borít az erdő aljára. Az odvas keltike állománya talán kissé sűrűbb és tömöttebb, de ettől eltekintve mind a két virág látványa és illata is megkapó.

Egyre divatosabbak a gyógygombák

Korábban szinte csak a csiperke és a laska jelentette az élelmezési szempontból fontos gombafajainkat. Az utóbbi időben azonban megjelentek a gyógygombák, melyek nem csak konyhai alapanyagként, hanem esetleges gyógyító tulajdonságaik miatt is kerülnek a tányérra, vagy a kapszulába…

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.

Erdész hivatás egy életen át

A nagyon idős erdészeknek a hallgatásuk és tekintetük is teli van bölcselettel. Sok mindent láttak és tapasztaltak, és meg kell becsülni, ha ezeket a tanulságokat megosztják velünk. Szerencsénkre sikerült szóra bírni a 91 éves Olaszy Istvánt, a kiváló erdész szakembert.