Back to top

Egyre nő az örökerdő-terület hazánkban is

Az örökerdő-gazdálkodással kapcsolatos szakmai napot tartottak a Bakonyban a Bakonyerdő Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében. A rendezvényen a Türingiai Állami Erdészet szkemberei mutatták be gazdálkodási gyakorlatukat - adta hírül a Bakonyerdő Zrt.

Az örökerdő eszméje a 20. század elején Észak-Németországban alakult ki, a század második felében pedig már megjelent a természetközeli erdőgazdálkodás és a folyamatos borítást biztosító erdőgazdálkodás fogalma is.

A 21. században Magyarországon is egyre nagyobb teret nyert ez a gazdálkodási forma, melynek során az erdőben nem történik nagy területű fakitermelés, csupán szálanként, kisebb csoportonként vágják ki a fákat, így folyamatosan fennmarad az erdőborítás az adott területen.

Az örökerdő-gazdálkodással teljes mértékben biztosított a természetvédelmi elvárásokkal összhangban történő erdőkezelés. A jogszabályok egyre nagyobb teret tesznek lehetővé az átállásra ott, ahol ennek megvannak a termőhelyi és faállomány-szintű adottságai. Ennek köszönhetően az elmúlt évtizedben gyakorlatilag minden állami erdőgazdálkodónál megjelentek az ezzel kapcsolatos kísérletek, folyamatban van a módszer üzemi szintű bevezetésére" - mondta el Csépányi Péter, az Agrárminisztérium erdőgazdálkodási főosztályvezetője.

A Bakonyban már mintegy 1600 hektáron álltak át a folyamatos erdőborítás alapelvei szerinti gazdálkodásra, míg a Pilisi Parkerdőben már 9000 hektáron végzik az erdők kezelését e módszer szerint.

Az örökerdőt ökológiai stabilitás, a természetes folyamatok érvényesülése jellemzi. Az erdőfelújítás és -nevelés így költséghatékonyabbá válik, valamint jobban tudunk alkalmazkodni az munkaerőpiaci környezethez is.” – hangsúlyozta Varga László, a rendezvénynek helyszínt adó Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója.

Az örökerdők fontos eleme a holtfa, amit kidőlt és lábon álló formában is folyamatosan megtalálhatunk az erdőben. A változatos szerkezet, a fafajösszetétel és a természeti folyamatok jobb érvényesülése miatt az örökerdő ellenállóbb a kórokozókkal és a károsításokkal szemben, jelentősen csökkentve ezzel a klímaváltozás miatt egyre növekvő kockázatokat.

 

Forrás: 
Bakonyerdő Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi lenne velünk fák nélkül?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

Megújítva vehették birtokba a XIX. kerület lakói a Kúttói-parkerdőt

Parkerdővé alakították a Kőbánya-Kispest metróvégállomás melletti erdőterületet. A Pilisi Parkerdő Zrt. és a XIX. kerületi önkormányzat együttműködésében megvalósuló fejlesztés során sportpályákat, futókört, erdei edzőparkot és játszóteret, valamint kutyafuttatót létesítettek.

Minden tenyérlenyomat egy fával gazdagítja az erdőt

Nem szabad veszni hagyni az erdőket, fel kell készíteni őket a környezeti kihívásokra és törekedni kell a fával borított terület növelésére - hangsúlyozta Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár a 700 gyermeket fogadó IV. Erdővarázs Családi Napján.

Hazai méhlegelők - a tavaszi fás hordásnövények

Méhészeti dendrológia sorozatunkat, mely a hazai méhlegelő fontos tagjait igyekszik bemutatni, a tavaszi fás hordásnövények ismertetésével folytatjuk. Amikor e méhlegelők virágoznak, bent a kaptárban zajlik a nemzedékváltás, s gyűlik a virágpor, készül/raktározódik a tavaszi virágméz is, a méhész szezon első pergetnivalója. Az előző részben a kökényt és a madárcseresznyét ismertettem, most folytatom a sort a tavasz növényeivel.

Örökbe fogadna egy darabka erdőt? Pár száz forintból már lehet saját csemetéje

Közösségi kertek után közösségi erdők is „kinőhetnek a földből”, és már néhány száz forinttal is hozzájárulhat bárki a szép és hasznos küldetéshez. Az első projekt Nógrád megyében, Csécsén valósul meg, novemberben már ültetik is a fákat.

Szombaton utoljára pöfög Rezét, mielőtt megkezdik a felújítását

Izgalmas programokkal várják a látogatókat a pörbölyi Ökotursiztikai KÖzpontban a Gemenci Állami Erdei Vasút napján, szeptember 21-én. Ezen a napon minden a vasút körül forog, és Rezét gőzös fejújítás előtti utolsó járatainak egyikével is utazhatnak a Gemenci erdőben kirándulók.

Karsztvidékek és legendák a Mecsekben

A baranyai Komlóhoz közeli erdőrész álmodó, nagy csendjét 1927-ben zakatoló mélyfúró gép lármája verte fel – a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. szenet kutatott a völgyben. Egy tavaszi napon a fúrólyukból váratlanul meleg víz tört fel. A tizenöt méteres vízoszlop csodálatos látványa a mérnökökben csalódást keltett, így elrendelték a furat betömését.

Egy kihaltnak hitt orchidea bukkant fel újra a Kisalföldön

Az őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) ritka, nyár végén, kora ősszel virágzó orchideafélénk. Hazánkban elsősorban a Zalai-dombságban, a Balaton-felvidéken és a Mezőföldön ismertek előfordulásai. A Kisalföldön kihaltként tartották számon, utolsó ismert előfordulása a Győrszentiván melletti Ujmajor volt, ahol Polgár Sándor gyűjtötte 1934-ben.

Újra vár az Erdővarázs

Szeptember 20-21-én Budapestre költöznek az ország erdői. A két napos ingyenes látogatható IV. Erdővarázs családi napokon a magyarországi erdők értékeit, érdekességeit és az erdész szakma szépségét, különlegességeit mutatják be a Szabadság téren az Agrárminisztérium kezdeményezésére az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében.

Új agrártámogatási program

Akármikor indul a KAP, lesz mód a mezőgazdasági beruházások támogatására – ebben foglalható össze a kormány meghirdetett új támogatási konstrukciója, amelyet szeptember 16-án ismertetett Nagy István miniszter. Ugyancsak a tájékoztatón jelentette be Herczegh András, hogy a következő három évben is elérhető lesz a gazdák számára az európai uniós forrásra épülő COSME garanciaprogram.