Back to top

Egyre nő az örökerdő-terület hazánkban is

Az örökerdő-gazdálkodással kapcsolatos szakmai napot tartottak a Bakonyban a Bakonyerdő Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében. A rendezvényen a Türingiai Állami Erdészet szkemberei mutatták be gazdálkodási gyakorlatukat - adta hírül a Bakonyerdő Zrt.

Az örökerdő eszméje a 20. század elején Észak-Németországban alakult ki, a század második felében pedig már megjelent a természetközeli erdőgazdálkodás és a folyamatos borítást biztosító erdőgazdálkodás fogalma is.

A 21. században Magyarországon is egyre nagyobb teret nyert ez a gazdálkodási forma, melynek során az erdőben nem történik nagy területű fakitermelés, csupán szálanként, kisebb csoportonként vágják ki a fákat, így folyamatosan fennmarad az erdőborítás az adott területen.

Az örökerdő-gazdálkodással teljes mértékben biztosított a természetvédelmi elvárásokkal összhangban történő erdőkezelés. A jogszabályok egyre nagyobb teret tesznek lehetővé az átállásra ott, ahol ennek megvannak a termőhelyi és faállomány-szintű adottságai. Ennek köszönhetően az elmúlt évtizedben gyakorlatilag minden állami erdőgazdálkodónál megjelentek az ezzel kapcsolatos kísérletek, folyamatban van a módszer üzemi szintű bevezetésére" - mondta el Csépányi Péter, az Agrárminisztérium erdőgazdálkodási főosztályvezetője.

A Bakonyban már mintegy 1600 hektáron álltak át a folyamatos erdőborítás alapelvei szerinti gazdálkodásra, míg a Pilisi Parkerdőben már 9000 hektáron végzik az erdők kezelését e módszer szerint.

Az örökerdőt ökológiai stabilitás, a természetes folyamatok érvényesülése jellemzi. Az erdőfelújítás és -nevelés így költséghatékonyabbá válik, valamint jobban tudunk alkalmazkodni az munkaerőpiaci környezethez is.” – hangsúlyozta Varga László, a rendezvénynek helyszínt adó Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója.

Az örökerdők fontos eleme a holtfa, amit kidőlt és lábon álló formában is folyamatosan megtalálhatunk az erdőben. A változatos szerkezet, a fafajösszetétel és a természeti folyamatok jobb érvényesülése miatt az örökerdő ellenállóbb a kórokozókkal és a károsításokkal szemben, jelentősen csökkentve ezzel a klímaváltozás miatt egyre növekvő kockázatokat.

 

Forrás: 
Bakonyerdő Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szelíd Cserhát

A Börzsöny és Mátra között elterülő Cserhát az Északi-középhegység lankás, széles völgyekkel tagolt vidéke, melyhez csatlakozik a Karancs és a Medves kistája is. Ormai csupán néhány helyen haladják meg az 500 méteres tengerszint feletti magasságot, ám változatos földtani adottságai miatt természeti értékekben igen gazdag.

Fennakadásokat okoz a gyümölcstelepítésben a koronavírus

A hazai faiskolákban és a gyümölcstelepítésben is gondot okoznak a COVID-19 vírus miatti korlátozások. Nem érkeznek meg a külföldről, elsősorban Olaszországból és Hollandiából származó szaporítóanyagok, de kiszállítani sem tudunk.

A koronavírus és az erdőgazdálkodás

A koronavírus-járvány magyarországi terjedése a nemzetgazdaság egészét, így az agrár- és élelmiszergazdaságot is hátrányosan érinti. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján szakmai elemzést készített a vírus agrárgazdaságra gyakorolt várható hatásairól, kockázatairól, és az összefoglalóban megoldási javaslatokat is felvet.

Teszt a gombák azonosítására

A tavasszal szedhető gombák rendkívül ízletesek, azonban jó néhány közülük alig megkülönböztethető a mérgező kalapos gombáktól, ezért a gombaszedőknek nagyon kell vigyázniuk. A mérgezés elkerüléséhez sokszor alig észrevehető különbségeket kell észrevenniük, de az orvosok számára is kulcsfontosságú, hogy diagnosztizálni tudják a gombamérgezési eseteket.

Tájékoztató az erdőgazdasági közjóléti létesítmények bezárásáról

A járvány elleni védekezés keretében, a Kormány által kihirdetett vészhelyzeti rendelkezéseknek megfelelően az állami erdőgazdaságok 2020. március 17-től szüneteltetik az erdei kisvasutak, erdei szálláshelyek, erdészeti erdei iskolák működését, valamint átmenetileg bezárják a közjóléti turisztikai központokat, erdei múzeumokat és kiállításokat.

Miről árulkodik a légykapók lába?

A Pilisi Parkerdő és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja közös kutatásokat végez a Málnás-hegyen (Szentendrei Erdészet) a klímaváltozás hatásainak feltérképezésére, és a vizsgálatok során a madárfajok életét is jobban megismerik. Egyebek közt vizsgálták kapcsolatot az örvös légykapók ujjhossza és az egyedek rátermettsége között.

Hatékony erdőtelepítés az EGERERDŐ Zrt. szakembereinek támogatásával

Már közismert az erdők szerepe a klímaváltozás hatásainak mérséklésében. A fás növényzet kulcsfontosságú az élethez, hiszen oxigént termel, széndioxidot köt meg, javítja a levegő minőségét, védi a talajt és a felszín alatti vízbázist.

Könyvajánló: közös élmény gyerekeknek, felnőtteknek

Nem találtam olyan kiadványt, amely a gyerekeknek és felnőtteknek is segít abban, hogy még tartalmasabban, szórakoztatóbban töltsék idejüket az erdőben, a természetben. Erdőmérnökként, több éves erdei iskola vezetői tapasztalattal, és három gyermek édesanyjaként ezért úgy döntöttem, hogy írok én egyet.

Egyetemi gyakorlat a vadasparkban

A Kárpát-medencében élő őshonos állatfajokat bemutató Budakeszi Vadaspark több hazai felsőoktatási intézménnyel ápol szoros szakmai kapcsolatot, az együttműködés keretében rendszeresen tartanak a parkban kihelyezett egyetemi órákat, előadásokat, gyakorlati foglalkozásokat. A legutóbb külföldi hallgatók vettek részt a parkban az állatok altatásával kapcsolatos szakmai gyakorlaton.

Szalonkavarázs

A tél súlyától terhes föld egyszer csak fellélegzik – egy új évszak kezdődik. Puha szél kap bele rügyeket fakasztó fákba, a lemenő nap sugarai is élénkebbek, mint nemrégiben. Alvásra készül a berek, az alkonyattal elcsöndesülnek a madarak, csak az erdő királynője járja cvikkekben táncát fiatalosok felett, az esthajnali szürkületben.