Back to top

A mályvarózsa védelme

Kertjeink kedvelt dísznövénye a mályvarózsa a Mályvafélék családjába tartozik. Elő-Ázsiából származó, régóta termesztett növény. Már a régi római és görög kertekben is virított. A középkori kolostorok kertjeiben gyógynövényként termelték. Nálunk a nemesítők munkájának köszönhetően az egynyári változat termesztése terjedt el, amelynek számos előnye van a kétnyárival szemben.

Sajnos, néhány kórokozó gomba és számos kártevő állat is kedveli.

Mályvarozsda
Mályvarozsda
Az egynyári mályvarózsa (Althaea rosea annua) legveszélyesebb kórokozója a mályvarozsda, amely a termesztett és vadon élő mályvákat egyaránt fertőzi. A levél színén apró, kráterszerű bemélyedések találhatók. Ezeknek megfelelően a fonákon vöröses vagy rozsdabarna kiemelkedő spóratelepek (teleutospóra) fejlődnek, amelyek kezdetben epidermisszel fedettek. Később az epidermisz fölreped és a spórák szétszóródnak. A betegség mindig az alsó leveleken jelenik meg először és onnan terjed felfelé. A levélen, a levélnyélen, a száron, a csészeleveleken, néha a sziromleveleken is képződnek teleutotelepek. A fertőzött levelek elszáradnak, a növény legyengül, senyved, díszítőértékét elveszíti, esetleg el is szárad.

Fertőzési forrás az áttelelő növény és az elhalt növényi maradványok. Enyhe tavaszi napokon már megjelennek a spóratelepek. Augusztus végére, szeptemberre válik járványszerűvé a betegség.

Nagyon fontos az elhalt növénymaradványok mély (!) talajba forgatása. A kétéves fajokat a tavaszi első levelek megjelenésétől, az egynyáriakat egylombleveles kortól 14-18 naponként permetezni kell!

Kolletotrihumos betegség
Kolletotrihumos betegség
Ritkábban, de előfordul a kolletotrihumos betegség is. Fertőzése esetén a levélen kör alakú vagy szögletes, 0,2-4 cm átmérőjű, szürkésbarna közepű, sötétbarna szegélyű foltok keletkeznek, amelyek később berepedeznek és átlyukadnak.

A levélnyélen és a száron barna, barnásfekete, besüppedő foltok képződnek. Fölöttük a szárrészek és a levelek elhalnak. A beteg részeken apró, fekete képletek (acervuluszok) láthatók. A belőlük kiszabaduló ivartalan szaporítóképletek (konídiumok) terjesztik a betegséget, amely a mályvarózsán gyakori, de a mályvafélék családjába tartozó többi növényen is előfordul. A védekezés megegyezik a rozsda ellen alkalmazhatóval.

A kártevő állatok listája sajnos nagyon hosszú. Itt csak a leggyakrabban előforduló, és legsúlyosabb károkat okozó fajokat ismertetjük.

Kis mályvabolha
Kis mályvabolha
A nagy mályvabolha és a kis mályvabolha hazánkban mindenütt előfordul. A leveleken apró lyukakat rágnak, amelyek egyre sűrűsödnek, végül az egész levéllemezre kiterjednek, és a rostaszerűvé vált leveleken csökken az asszimilációs felület. A mályvarózsán és más termesztett és vadon élő mályvaféléken is károsítanak. A nagy mályvabolha 3-5 mm hosszú, szárnyfedői sötétkékek.

A kis mályvabolha 3-3,5 mm nagyságú, szárnyfedői kékek vagy kékeszöldek.

Az áttelelt bogarak április végén, május elején jelennek meg.

Tojásaikat a növények gyökérnyaki részére helyezik. A tojásrakás akár 2-3 hónapig is elhúzódhat. A kikelő lárvák a gyökerekkel táplálkoznak. Bábozódásuk is a talajban történik. Az új nemzedék június végén jelenik meg.

Mályvaszár-cickányormányos
Mályvaszár-cickányormányos
A mályvaszár-cickányormányos gyakori mályvakártevő. Az imágó 3,5-4,5 mm hosszú, fekete, zöldes vagy kékes csillogású. A talaj felszínén vagy alatta, a növény közelében telel. Kora tavasszal a növény szárán, levelén, levélnyelén érési táplálkozást folytat. A nőstény a tojásait a szár belsejébe helyezi, az alsóbb szárrésztől felfelé haladva. A kikelő lárvák (kukacok) a bélszövettel táplálkoznak. Ilyenkor csak azt észleljük, hogy a növény gyengén fejlődik, apróbb leveleket fejleszt, amelyek sárgulnak, a bimbók nem nyílnak ki, elszáradnak.

Nyár végén, ősszel a kifejlett bogarak kerek röpnyílást rágva elhagyják a szárat. Védekezésként kora tavasszal a növényre és köré juttassunk ki felszívódó rovarölő szert.

Mályvamag-cickányormányos
Mályvamag-cickányormányos
A mályvamag-cickányormányos is gyakori faj hazánkban. Az imágó 3-3,5 mm hosszú, teste fekete színű, fehéres szőrzettel borított. A nőstény ormánya olyan hosszú, mint az előtor és a szárnyfedők együtt, a hímé valamivel rövidebb.

Az imágók telelnek a talajra hullott levelek alatt, vagy a kiodvasított szárakban. Kora tavasztól a leveleken táplálkoznak, pont alakú apró lyukakat rágva. Párosodás után a nőstény a tojásokat a bimbóba rakja, egy bimbóba akár 10-40 darabot is, de egy lárva kifejlődése egyetlen magban megy végbe, és abban is bábozódik.

A kifejlett bogarak kis kerek lyukat rágva elhagyják a termést és ősszel még táplálkoznak a leveleken, majd telelőre vonulnak.

Tápnövényei a mályvarózsa és a halavány ziliz. Nálunk egy nemzedéke fejlődik. A védekezés megegyezik az előző faj ellenivel.

Mályvamoly
Mályvamoly
A mályvamoly hazánkban mindenütt gyakori, az Althaea fajok és fajták rendszeres és súlyos károsítója. A kártételt a lárvája okozza a mályva részterméske kirágásával. A hernyók általában a részterméske közepén rágnak át, majd körbehaladva a terméstokon belül az egyes magvak közepén lyukat hagynak vissza. A fiatalabb hernyók kisebb, a kifejlettek nagyobb lyukakat rágnak. Kárképükre – a cickányormányosétól eltérően – a terméstokban lévő ürülék és rágcsálék jellemző.

A fajnak nálunk egy nemzedéke fejlődik. Kifejlett lárvái télre a talajba húzódnak, ahol kokont (gubót) készítenek és abban töltik a telet. Tavasszal bábozódnak, majd imágóvá alakulnak. A lepkék rajzása általában május végén, június elején kezdődik és augusztus második dekádjáig tart. Tojásaikat a virágok kinyílása előtt – néha elvirágzás után – a csészelevelekre rakják.

A 7-10 nap múlva kikelő lárvák a sziromlevelek tövénél táplálkoznak. Kezdetben hámozgatják a magvakat, majd a közepükbe rágnak.

Az első permetezést a bimbók megjelenésekor, a következőt teljes virágzás után kellene elvégezni, ami az elhúzódó virágzás miatt nehézségekbe ütközik.

A levéltetvek több faja (fekete répalevéltetű, zöldfoltos burgonya-levéltetű, zöld őszibarack-levéltetű) sanyargatja a mályvarózsát.

A levelek fonáki részén szívogatva tápanyagot vonnak el. Az általuk ürített mézharmaton megtelepednek a korompenész-gombák, csökkentvén az asszimilációs felületet. Mindegyik faj vírusterjesztő.

Néhány tő esetében növényvizsgálattal, nagyobb területen sárga tálcsapdákkal figyelhetjük meg a betelepedésüket. Az első telepek észlelésekor azonnal kezdjük meg a védekezést!

Kertjeinkbe érdemes a szintén a mályvafélék családjába tartozó mályvacserjét (Hibiscus siriacus) telepíteni. Ősz elején – virágszegény időszakban – fehér, rózsaszín, piros, kék vagy lila virágaikkal szívet melengetően pompáznak a növények. Óriási előnyük, hogy egyelőre betegségmentesek és említésre méltó kártevőjük sincs.

Új betelepülő

Ausztriában már jelen van, így hamarosan számíthatunk a japán cserebogár (Popillia japonica) betelepedésére, amely a mályvaféléken is károsíthat. A lárva gyökerekkel, az imágó levelekkel, virágokkal, gyümölcsökkel táplálkozik, csoportos megjelenése esetén tarrágást okoz. Rendkívül polifág faj, közel 300 tápnövénye ismert, főleg az erdészeti és kertészeti kultúrákban károsít. A kifejlett japán cserebogár nagyjából 1,5 cm hosszú és 1 cm széles. Teste fémes zöld, kitinpáncélja rézbarna színű. Teste mindkét oldalán fehér szőrfoltok helyezkednek el a kitinpáncél alatt, jól láthatóan.

A lárvák ellen rovarpatogén fonálféreg- és gombakészítményekkel, talajfertőtlenítő szerekkel védekezhetünk. Az imágók ellen, rajzásmegfigyelésre alapozva a piretroid és a neonikotinoid hatóanyagcsoportba tartozó rovarölő szerek nyújthatnak megfelelő védelmet.

P. E.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Régi ízek a Gyümölcsműhelyből

A környék változatos adottságait és terményekben való gazdagságát kihasználva álmodta meg a Gyümölcsműhelyt Farkasné Kapai Mónika. Döbröcén, egy nagyon pici faluban, réges-régi házban nyitotta meg a modern eszközökkel felszerelt, de hagyományokban és stílusban a régmúlthoz igazodó „feldolgozót”.

A biodiverzitás évét hirdették meg 2020-ra „A legszebb konyhakertek” programban

A Magyarország legszebb konyhakertjei elnevezésű országos program az otthoni kertgazdálkodást népszerűsíti, célja, hogy a kertművelők munkája kellő elismerést kapjon, és példájuk nyomán minél többen műveljék kiskertjeiket, hiszen így öröklődhet tovább az évszázadok során összegyűlt tudás, tapasztalat a generációk között - fogalmazott az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár az országos program évzáró ünnepségén.

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

Bagolylepkehelyzet: Voltak is, lesznek is

A hazai kártevőlepke-fauna egyik legnépesebb családja a bagolylepkék, azonban csupán néhány faj okoz közülük gazdaságilag komoly károkat, a többi ilyen szempontból közömbös. Az idén eléggé meggyűlt a bajuk a gazdálkodóknak mind a vetési, mind a gyapottok-bagolylepkével, és minden jel arra utal, hogy jövő tavasszal ismét átlagosnál nagyobb károsítás várható.

Mi legyen az Év rovara 2020-ban?

A 2020. év rovarát ismét három faj közül választhatják ki az érdeklődő szavazók. A mostani téma a lebontás – a jelöltek mindannyian e fontos, mégis kevés figyelmet kapó feladatkör szakértői. A szavazatokat december 6. éjfélig lehet leadni.

Ízletes narancsot szeretne? Érdemes a köldököt keresni

Előfordul, hogy csalódást okoznak a narancsok, mert hámozás után derül ki, hogy nem alkalmas a fogyasztásra: a húsa száraz és tele van magokkal. Ha finom narancsot szeretnénk vásárolni, tudnunk kell, hogy mire figyeljünk.

A robotok sem mindenhatók

A növényházi kultúrák termesztőinek mindössze mindössze 11 százalékának üzemében dolgoznak robotok, csaknem 3 százalékkal többen, mint 2018-ban, derül ki az AgriDirect agrármarketing cég mintegy 1400 holland növényházi kertész körében végzett körvélemény-kutatásból. A robottechnika leginkább a feldolgozóipari terményeknél válthatja ki a kézimunkaerőt

Duális képzés és ágazati képzőközpontok

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztató fórumot szervezett a szakképzési törvényben foglalt ágazati képzőközpontokról. Kialakításuk a duális szakképzés továbbfejlesztését szolgálja.

Dísznövénypiac a brexit után

Világszerte folyamatosan nő a kereslet a holland dísznövényekre, az októbertől októberig tartó egyéves időszakban összességében 35 százalékkal nőtt a kiviteli érték. Matthijs Mesken, a holland virágexportőrök szövetségének (VGB) elnöke azonban óvatosan tekint a jövőbe.

Szerepvállalást kérnek a díszkertészek az új KAP-ban

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Díszkertész Alosztálya legutóbbi ülésén a közös agrárpolitika tervezéséről és a díszkertész ágazat szerepvállalásáról tartottak megbeszélést. A díszkertész szakma a kidolgozás alatt álló új KAP mind a kilenc specifikus céljához képes kapcsolódni, talán legkisebb környezetterheléssel termelő, legfenntarthatóbb, legbiodiverzebb ágazat.