Back to top

A mályvarózsa védelme

Kertjeink kedvelt dísznövénye a mályvarózsa a Mályvafélék családjába tartozik. Elő-Ázsiából származó, régóta termesztett növény. Már a régi római és görög kertekben is virított. A középkori kolostorok kertjeiben gyógynövényként termelték. Nálunk a nemesítők munkájának köszönhetően az egynyári változat termesztése terjedt el, amelynek számos előnye van a kétnyárival szemben.

Sajnos, néhány kórokozó gomba és számos kártevő állat is kedveli.

Mályvarozsda
Mályvarozsda
Az egynyári mályvarózsa (Althaea rosea annua) legveszélyesebb kórokozója a mályvarozsda, amely a termesztett és vadon élő mályvákat egyaránt fertőzi. A levél színén apró, kráterszerű bemélyedések találhatók. Ezeknek megfelelően a fonákon vöröses vagy rozsdabarna kiemelkedő spóratelepek (teleutospóra) fejlődnek, amelyek kezdetben epidermisszel fedettek. Később az epidermisz fölreped és a spórák szétszóródnak. A betegség mindig az alsó leveleken jelenik meg először és onnan terjed felfelé. A levélen, a levélnyélen, a száron, a csészeleveleken, néha a sziromleveleken is képződnek teleutotelepek. A fertőzött levelek elszáradnak, a növény legyengül, senyved, díszítőértékét elveszíti, esetleg el is szárad.

Fertőzési forrás az áttelelő növény és az elhalt növényi maradványok. Enyhe tavaszi napokon már megjelennek a spóratelepek. Augusztus végére, szeptemberre válik járványszerűvé a betegség.

Nagyon fontos az elhalt növénymaradványok mély (!) talajba forgatása. A kétéves fajokat a tavaszi első levelek megjelenésétől, az egynyáriakat egylombleveles kortól 14-18 naponként permetezni kell!

Kolletotrihumos betegség
Kolletotrihumos betegség
Ritkábban, de előfordul a kolletotrihumos betegség is. Fertőzése esetén a levélen kör alakú vagy szögletes, 0,2-4 cm átmérőjű, szürkésbarna közepű, sötétbarna szegélyű foltok keletkeznek, amelyek később berepedeznek és átlyukadnak.

A levélnyélen és a száron barna, barnásfekete, besüppedő foltok képződnek. Fölöttük a szárrészek és a levelek elhalnak. A beteg részeken apró, fekete képletek (acervuluszok) láthatók. A belőlük kiszabaduló ivartalan szaporítóképletek (konídiumok) terjesztik a betegséget, amely a mályvarózsán gyakori, de a mályvafélék családjába tartozó többi növényen is előfordul. A védekezés megegyezik a rozsda ellen alkalmazhatóval.

A kártevő állatok listája sajnos nagyon hosszú. Itt csak a leggyakrabban előforduló, és legsúlyosabb károkat okozó fajokat ismertetjük.

Kis mályvabolha
Kis mályvabolha
A nagy mályvabolha és a kis mályvabolha hazánkban mindenütt előfordul. A leveleken apró lyukakat rágnak, amelyek egyre sűrűsödnek, végül az egész levéllemezre kiterjednek, és a rostaszerűvé vált leveleken csökken az asszimilációs felület. A mályvarózsán és más termesztett és vadon élő mályvaféléken is károsítanak. A nagy mályvabolha 3-5 mm hosszú, szárnyfedői sötétkékek.

A kis mályvabolha 3-3,5 mm nagyságú, szárnyfedői kékek vagy kékeszöldek.

Az áttelelt bogarak április végén, május elején jelennek meg.

Tojásaikat a növények gyökérnyaki részére helyezik. A tojásrakás akár 2-3 hónapig is elhúzódhat. A kikelő lárvák a gyökerekkel táplálkoznak. Bábozódásuk is a talajban történik. Az új nemzedék június végén jelenik meg.

Mályvaszár-cickányormányos
Mályvaszár-cickányormányos
A mályvaszár-cickányormányos gyakori mályvakártevő. Az imágó 3,5-4,5 mm hosszú, fekete, zöldes vagy kékes csillogású. A talaj felszínén vagy alatta, a növény közelében telel. Kora tavasszal a növény szárán, levelén, levélnyelén érési táplálkozást folytat. A nőstény a tojásait a szár belsejébe helyezi, az alsóbb szárrésztől felfelé haladva. A kikelő lárvák (kukacok) a bélszövettel táplálkoznak. Ilyenkor csak azt észleljük, hogy a növény gyengén fejlődik, apróbb leveleket fejleszt, amelyek sárgulnak, a bimbók nem nyílnak ki, elszáradnak.

Nyár végén, ősszel a kifejlett bogarak kerek röpnyílást rágva elhagyják a szárat. Védekezésként kora tavasszal a növényre és köré juttassunk ki felszívódó rovarölő szert.

Mályvamag-cickányormányos
Mályvamag-cickányormányos
A mályvamag-cickányormányos is gyakori faj hazánkban. Az imágó 3-3,5 mm hosszú, teste fekete színű, fehéres szőrzettel borított. A nőstény ormánya olyan hosszú, mint az előtor és a szárnyfedők együtt, a hímé valamivel rövidebb.

Az imágók telelnek a talajra hullott levelek alatt, vagy a kiodvasított szárakban. Kora tavasztól a leveleken táplálkoznak, pont alakú apró lyukakat rágva. Párosodás után a nőstény a tojásokat a bimbóba rakja, egy bimbóba akár 10-40 darabot is, de egy lárva kifejlődése egyetlen magban megy végbe, és abban is bábozódik.

A kifejlett bogarak kis kerek lyukat rágva elhagyják a termést és ősszel még táplálkoznak a leveleken, majd telelőre vonulnak.

Tápnövényei a mályvarózsa és a halavány ziliz. Nálunk egy nemzedéke fejlődik. A védekezés megegyezik az előző faj ellenivel.

Mályvamoly
Mályvamoly
A mályvamoly hazánkban mindenütt gyakori, az Althaea fajok és fajták rendszeres és súlyos károsítója. A kártételt a lárvája okozza a mályva részterméske kirágásával. A hernyók általában a részterméske közepén rágnak át, majd körbehaladva a terméstokon belül az egyes magvak közepén lyukat hagynak vissza. A fiatalabb hernyók kisebb, a kifejlettek nagyobb lyukakat rágnak. Kárképükre – a cickányormányosétól eltérően – a terméstokban lévő ürülék és rágcsálék jellemző.

A fajnak nálunk egy nemzedéke fejlődik. Kifejlett lárvái télre a talajba húzódnak, ahol kokont (gubót) készítenek és abban töltik a telet. Tavasszal bábozódnak, majd imágóvá alakulnak. A lepkék rajzása általában május végén, június elején kezdődik és augusztus második dekádjáig tart. Tojásaikat a virágok kinyílása előtt – néha elvirágzás után – a csészelevelekre rakják.

A 7-10 nap múlva kikelő lárvák a sziromlevelek tövénél táplálkoznak. Kezdetben hámozgatják a magvakat, majd a közepükbe rágnak.

Az első permetezést a bimbók megjelenésekor, a következőt teljes virágzás után kellene elvégezni, ami az elhúzódó virágzás miatt nehézségekbe ütközik.

A levéltetvek több faja (fekete répalevéltetű, zöldfoltos burgonya-levéltetű, zöld őszibarack-levéltetű) sanyargatja a mályvarózsát.

A levelek fonáki részén szívogatva tápanyagot vonnak el. Az általuk ürített mézharmaton megtelepednek a korompenész-gombák, csökkentvén az asszimilációs felületet. Mindegyik faj vírusterjesztő.

Néhány tő esetében növényvizsgálattal, nagyobb területen sárga tálcsapdákkal figyelhetjük meg a betelepedésüket. Az első telepek észlelésekor azonnal kezdjük meg a védekezést!

Kertjeinkbe érdemes a szintén a mályvafélék családjába tartozó mályvacserjét (Hibiscus siriacus) telepíteni. Ősz elején – virágszegény időszakban – fehér, rózsaszín, piros, kék vagy lila virágaikkal szívet melengetően pompáznak a növények. Óriási előnyük, hogy egyelőre betegségmentesek és említésre méltó kártevőjük sincs.

Új betelepülő

Ausztriában már jelen van, így hamarosan számíthatunk a japán cserebogár (Popillia japonica) betelepedésére, amely a mályvaféléken is károsíthat. A lárva gyökerekkel, az imágó levelekkel, virágokkal, gyümölcsökkel táplálkozik, csoportos megjelenése esetén tarrágást okoz. Rendkívül polifág faj, közel 300 tápnövénye ismert, főleg az erdészeti és kertészeti kultúrákban károsít. A kifejlett japán cserebogár nagyjából 1,5 cm hosszú és 1 cm széles. Teste fémes zöld, kitinpáncélja rézbarna színű. Teste mindkét oldalán fehér szőrfoltok helyezkednek el a kitinpáncél alatt, jól láthatóan.

A lárvák ellen rovarpatogén fonálféreg- és gombakészítményekkel, talajfertőtlenítő szerekkel védekezhetünk. Az imágók ellen, rajzásmegfigyelésre alapozva a piretroid és a neonikotinoid hatóanyagcsoportba tartozó rovarölő szerek nyújthatnak megfelelő védelmet.

P. E.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Működik az ötletláda

A jó gyakorlatok megosztása céljából tavaly a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszeripari Igazgatósága Fejlődjünk együtt! címmel szervezett szemléletformáló üzemlátogatásokat élelmiszeripari vállalkozások számára. Mindenekelőtt arra irányították rá a figyelmet, hogy hosszú távon azok a cégek lehetnek sikeresek, amelyek alkalmazkodnak a piaci környezethez.

A talpadban az összes göröngy - Az Év Tájépítésze

Az Év Tájépítésze díjat 2019-ben Andor Anikó Ybl-díjas táj- és kertépítész, városrendezési szakmérnök, címzetes egyetemi tanár kapta. Az elismerést a szakmai zsűri minden évben az előző öt év alkotásai alapján ítéli oda egy alkotónak vagy alkotóközösségnek. Andor Anikót negyvenéves pályájáról és a szakmáról kérdeztük.

Éghajlatváltozás: Szicíliában már megéri trópusi gyümölcsöt termelni

A szüret vége előtt egy hónappal kiváló mangótermést várt Vincenzo Amata, a szicíliai PapaMango márka bevezetője. A helyi gyümölcs minősége nem különbözik az eredeti, trópusi termőhelyekről származó mangóétól. A Bianco Rosalia agrárvállalat fiatal ültetvényei Szicília északi partvidékén, a Nebrodi hegy lábánál, különleges klímájú területen találhatók.

Szőlőtermesztés az Alföldön 2019-ben

A klímaváltozás egyesek szerint lerágott csont, mások szerint igen fontos kérdés, amivel foglalkozni kell. Nem akarok állást foglalni, csak röviden bemutatni a 2019. év meteorológiai eseményeit, amit a vegetációs időszakban az alföldi szőlőtermesztésben tapasztaltunk.

Átlagos év után idén már jó termésben bíznak

Bár az időjárás 2019 igazán szélsőséges volt, a betakarított termés mennyisége összességében átlagosnak mondható. A szántóföldi növénytermesztők és a zöldségtermesztők is idén optimális időjárásban és jó termésben bíznak.

Szabályosan szeretnének termelni, de lassan nem lehet

A termesztést nehezítő körülmények ellenére a hazai nagy zellertermesztők a jövőben is szeretnék a magyar piacot ellátni az eddig megszokott jó minőségű leveles és darabos gumókkal. A növények megvédését azonban lassan ellehetetleníti az engedélyezett hatóanyagok rohamos csökkentése, ezért a FruitVeB közvetítésével az illetékes hatóságok segítségét kérik.

Mire számíthatunk kártevő fronton? Egy régi és egy új jövevény

A 2019-es károsítóhelyzetet és az abból levonható következtetéseket áttekintő, az idei várható kártétel esélyeit latolgató sorozatot ezúttal két jövevénnyel folytatjuk: az egyik már sok évtizede jelen van Európában – éppen Magyarországon bukkant fel először –, a másikkal viszont csak a legutóbbi pár évben voltunk kénytelenek megismerkedni. Az amerikai szövőlepkéről és a pettyesszárnyú muslicáról van szó.

Ez lehet az oka a tömeges méhpusztulásoknak?

Egy friss kutatás magyarázatot adhat a 2018-as magyarországi nyári méhpusztulásokra, melyek okát a laborokban nem tudták minden esetben egyértelműen megállapítani. Az új német tanulmány szerint az érzékeny fajok, vagy stressz alatt álló egyedek akár a küszöbértéknél 10 000-szer csekélyebb koncentrációjú szerek hatására is károkat szenvedhetnek.

Kinyílt a világ legnagyobb virágja

Kinyílt a világ legnagyobb virágja, egy raflézia (Rafflesia tuan-mudae) Szumátra szigetén, indonéz környezetvédők szerint az idei virág a legnagyobb, amelyet valaha láttak.

Grandarosa, a szuper szamóca

Új szamócafajtát dobtak piacra a lengyel nemesítők, amelynek a Grandarosa nevet adták. Utalnak ezzel a nagyméretű szamócaszemekre és a gyümölcs élénk piros színére. Emellett a nemesítés során magas ellenálló képességgel vértezték föl.