Back to top

Nyári forróság: takarmányozás és a klímaváltozás

Tengeri algák elmeszesedett vázából állítják elő azt a természetes anyagot, amely főleg kalciumot és magnéziumot tartalmaz. Régóta használják bendő pufferként a kérődző állatok takarmányozásában.

A bendőben ez az anyag semlegesíti a savfelesleget és hosszú ideig optimálisan tartja a pH-értéket, ráadásul mérsékli a bendő pH-jának ingadozását. Ez csak az egyik újdonság, amely a klímaváltozás okozta káros hatásokat a takarmányozáson keresztül képes ellensúlyozni.

Takács Tamás, a Noack Magyarország értékesítési vezetője
A téma fontossága miatt két szakmai napot szántak a szakemberek arra, hogy sorra vegyék azokat a lehetőségeket, gyakorlati tapasztalatokat, amelyekkel a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait lehet ellensúlyozni. Egyik központi téma a tejelő tehénállományok takarmányozása volt.

A tejelő tehenek alkalmazkodóképességének javítása érdekében több éves kutatás eredménye az az adalék, amely a különböző kedvező folyamatokat gyorsítja fel az állatok táplálkozása során.

A nagy tejhozamú tehenek érzékenyebbek ugyanis a takarmány- és a környezeti stressz faktorok negatív hatásaira. A tejelő tehénben a sejtszinten és bendőben fellépő váratlan folyamatokra adott válaszreakció határozza meg, hogy milyen lesz a tejhozam. Takács Tamás, a Noack Magyarország értékesítési vezetője (képünkön) az Anco FIT mellett érvelve azt mondta, hogy a takarmányozás során segíthet abban, hogy megőrizzük a tej minőségét és az összetevők – zsír, fehérje – mennyiségét, arányát és hozamát.

– A tejtermelést, a tejkomponensek hozamát és a májfunkciót érintő gyakori stressz reakciók a következők lehetnek: oxidatív stressz, rossz bendő fermentáció és mikrobiális szintézis, továbbá a csökkent étvágy. Az oxidatív stressz ugyanis gyulladásos reakciókat vált ki az emlőmirigyben, fokozva az SCC-t, azaz a szomatikus sejtszámot. A rossz bendőfer­men­táció és a gyenge mikrobiális szintézis a tej zsír és fehérje szintjének csökkenését jelenti. A rossz étvágy pedig mérsékli a tejhozamot – sorolta az értékesítési vezető.

A speciális összetételű Anco FIT csökkenti a leggyakoribb problémát okozó mikotoxinokat is.

A mérgezésnek különböző tünetei vannak: szabálytalan ivarzás, csökkenő takarmányfelvétel és romló emésztési hatékonyság, a szomatikus sejtszám emelkedése.

Szerencsére tudatosult a tejelő ágazat menedzsmentjeiben a tömegtakarmányok rostemészthetőségének jelentősége és a kedvező emésztés élettani hatása. A rostban gazdag takarmányok etetése már a mindennapi technológia része a nagy tejtermelésű tehenészetekben.

– Most már ott tartunk, hogy a legmelegebb nyári hónapokban olyan takarmányadagot állítunk össze, amelyben nagy mennyiségben, akár tíz kilogramm fölötti adagban is szerepelnek kiváló rostlebontású tömegtakarmányok. Ezeknek az emészthetőségi értéke a hetven százalékhoz közelít, vagy meg is haladja azt – mondta Takács Tamás.

Már Magyarországon is többet beszélnek a gyepalkotó fűfélékről és a szántóföldi fűtermesztésről. A hazai klimatikus viszonyok között, öntözés nélküli gazdálkodásnál nem az olaszperje az elsődleges, amiben érdemes gondolkodni.

Miután nem legeltetjük, hanem kaszáljuk, a szálfüvek a legalkalmasabbak, mert nagyobb a termőképességük, a silózáshoz és a szénakészítéshez is megfelelő terméstömeget adnak. A lazabokrú szálfüvekben érdemes gondolkodni a szakember szerint a szántóföldi fűtermesztésnél. Ez is a harc része a miko­toxi­nok ellen, amelyhez a növény erejét kell segítségül hívni. Az idők során a növények rendkívül kifinomult mechanizmusokat fejlesztettek ki a stressz hatásokkal szemben, ami hatékony stratégia a túlélésért folytatott küzdelemben. Ezért sem elrugaszkodott dolog a növényekre támaszkodni.

A tejelő tehenek alkalmazkodóképességét javítja az Anco FIT. A termelési költségek mint­egy hetven százalékát a takarmányozás teszi ki, így a jövedelmezőség szempontjából kulcs­fontosságú a hatékony etetés. Azonban néhány tényező, mint a takarmányváltozás, a tápanyag emészthetőség csökkentése, az endo­toxi­nok, a miko­toxinok gyakran keresztülhúzzák a tenyésztők számításait, hiába próbálnak követ­kezetesek lenni. Attól függően, hogy jellemző-e az ehhez hasonló stresszo­rok jelenléte vagy hiánya, ugyanaz a takarmány más-más eredményt hozhat a költséghatékonyságban. Ezek a stresszo­rok gyakran túlmutatnak a szakemberek magabiztosságán, viszont aktívan jelen vannak a modern termelési rendszerekben tenyésztett állatoknál.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Laborhús után itt a labortej

A tejből származó fehérjékből készült termékek éves kereskedelme több millió dollárra rúg. Mi lenne, ha ezeket a termékeket tehenek nélkül is elő lehetne állítani?

Emelkedtek a bérek az agráriumban

Az első negyedévben 15 százalékkal emelkedtek a nettó átlagkeresetek a mezőgazdaságban, miközben a foglalkoztatottak száma csaknem 6 százalékkal csökkent éves összevetésben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első negyedéves nemzetgazdasági összesítéséből.

Magyar befektetésből kaphatnak lendületet az agrárinnovációs startupok

A nemzetközi piacra lépés előtt álló hazai agrárstartupok mutatkoztak be befektetői alapok és agrárvállalatok szakembereinek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal rendezvényén.

Stabil a tej ára, de egyre nő az önköltség

A hazai nyerstej felvásárlási átlagár 2017 januárja óta, mintegy 29 hónapja a 91-101 Ft/kg-os sávban mozog. Az ár stabilitása ugyan üdvözlendő, azonban a nyerstej ár az infláció, az input költségek stb. változása miatt egyre kevésbé tudja fedezni az emelkedő önköltségeket. Ez az ár 4-5 éve kiváló árnak minősült volna.

Búza Egyiptomba, disznóhús Kínába

A Vajdaságban jól tűrik a nyári meleget a tavasszal elvetett haszonnövények, a legnagyobb területen termesztett kukorica és szója már virágzik. A májusban és júniusban jegyzett 250–300 milliméter csapadéknak köszönhetően úgy néz ki, egyelőre nem lesz gond a növényzettel, nedvesség a földben van elegendő.

Újra Mezőhegyesé a vetőmagüzem

Visszavásárolta a Limagraintől a korábban is Mezőhegyeshez tartozó vetőmagüzemet a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. A létesítmény megszerzésével a feldolgozás is a zrt.-hez kerül, a folyamat végén pedig saját fémzárolt vetőmagot bocsáthatnak ki.

Hízómarhák hűtése kánikulában - Olaszországi tapasztalatok

Az éghajlatváltozás egyre gyakoribb és hosszabb ideig tartó, nagy hőséggel járó napokat hoz magával. Ez hatással van a hízóállatok teljesítményére: a termelés csökken, amint a hőmérséklet meghaladja a 25 °C-os küszöböt.

Pluszpénz boldog tehéntartásért

Ausztria legnagyobb tejfeldolgozó vállalata plusz pénzzel honorálja azokat a gazdákat, akik hajlandók a rendeletben előírt állatjóléti intézkedéseken túl meghatározott feltételeket is teljesíteni.

Matrac a lábvégbetegségek megelőzésére

A lábvégbetegségek megelőzése komoly gondot jelent a gazdáknak. Ezek közül leggyakrabban a fertőző eredetű dermatitisz digitálisszal (DD) gyűlik meg a bajuk. Ez a betegség széles körűen elterjedt Európában, így hazánkban is. A fertőzés elleni védekezés egyik leginkább bevált módszere a patafürösztés.

Nem csak a genetikán és a takarmányon múlik a tej minősége

A jó genetikai állomány és a kiváló minőségű takarmány mellett még egy dolog befolyásolja azt, milyen minőségű tejet ad a tehén. Ez pedig az állat emésztőrendszerében élő mikrobióta közösség összetétele. A kutatók pedig arra is rájöttek, hogy melyek azok az apró élőlények melyeknek segítségével a legjobb tej termelhető.