Back to top

Nyári forróság: takarmányozás és a klímaváltozás

Tengeri algák elmeszesedett vázából állítják elő azt a természetes anyagot, amely főleg kalciumot és magnéziumot tartalmaz. Régóta használják bendő pufferként a kérődző állatok takarmányozásában.

A bendőben ez az anyag semlegesíti a savfelesleget és hosszú ideig optimálisan tartja a pH-értéket, ráadásul mérsékli a bendő pH-jának ingadozását. Ez csak az egyik újdonság, amely a klímaváltozás okozta káros hatásokat a takarmányozáson keresztül képes ellensúlyozni.

Takács Tamás, a Noack Magyarország értékesítési vezetője
A téma fontossága miatt két szakmai napot szántak a szakemberek arra, hogy sorra vegyék azokat a lehetőségeket, gyakorlati tapasztalatokat, amelyekkel a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait lehet ellensúlyozni. Egyik központi téma a tejelő tehénállományok takarmányozása volt.

A tejelő tehenek alkalmazkodóképességének javítása érdekében több éves kutatás eredménye az az adalék, amely a különböző kedvező folyamatokat gyorsítja fel az állatok táplálkozása során.

A nagy tejhozamú tehenek érzékenyebbek ugyanis a takarmány- és a környezeti stressz faktorok negatív hatásaira. A tejelő tehénben a sejtszinten és bendőben fellépő váratlan folyamatokra adott válaszreakció határozza meg, hogy milyen lesz a tejhozam. Takács Tamás, a Noack Magyarország értékesítési vezetője (képünkön) az Anco FIT mellett érvelve azt mondta, hogy a takarmányozás során segíthet abban, hogy megőrizzük a tej minőségét és az összetevők – zsír, fehérje – mennyiségét, arányát és hozamát.

– A tejtermelést, a tejkomponensek hozamát és a májfunkciót érintő gyakori stressz reakciók a következők lehetnek: oxidatív stressz, rossz bendő fermentáció és mikrobiális szintézis, továbbá a csökkent étvágy. Az oxidatív stressz ugyanis gyulladásos reakciókat vált ki az emlőmirigyben, fokozva az SCC-t, azaz a szomatikus sejtszámot. A rossz bendőfer­men­táció és a gyenge mikrobiális szintézis a tej zsír és fehérje szintjének csökkenését jelenti. A rossz étvágy pedig mérsékli a tejhozamot – sorolta az értékesítési vezető.

A speciális összetételű Anco FIT csökkenti a leggyakoribb problémát okozó mikotoxinokat is.

A mérgezésnek különböző tünetei vannak: szabálytalan ivarzás, csökkenő takarmányfelvétel és romló emésztési hatékonyság, a szomatikus sejtszám emelkedése.

Szerencsére tudatosult a tejelő ágazat menedzsmentjeiben a tömegtakarmányok rostemészthetőségének jelentősége és a kedvező emésztés élettani hatása. A rostban gazdag takarmányok etetése már a mindennapi technológia része a nagy tejtermelésű tehenészetekben.

– Most már ott tartunk, hogy a legmelegebb nyári hónapokban olyan takarmányadagot állítunk össze, amelyben nagy mennyiségben, akár tíz kilogramm fölötti adagban is szerepelnek kiváló rostlebontású tömegtakarmányok. Ezeknek az emészthetőségi értéke a hetven százalékhoz közelít, vagy meg is haladja azt – mondta Takács Tamás.

Már Magyarországon is többet beszélnek a gyepalkotó fűfélékről és a szántóföldi fűtermesztésről. A hazai klimatikus viszonyok között, öntözés nélküli gazdálkodásnál nem az olaszperje az elsődleges, amiben érdemes gondolkodni.

Miután nem legeltetjük, hanem kaszáljuk, a szálfüvek a legalkalmasabbak, mert nagyobb a termőképességük, a silózáshoz és a szénakészítéshez is megfelelő terméstömeget adnak. A lazabokrú szálfüvekben érdemes gondolkodni a szakember szerint a szántóföldi fűtermesztésnél. Ez is a harc része a miko­toxi­nok ellen, amelyhez a növény erejét kell segítségül hívni. Az idők során a növények rendkívül kifinomult mechanizmusokat fejlesztettek ki a stressz hatásokkal szemben, ami hatékony stratégia a túlélésért folytatott küzdelemben. Ezért sem elrugaszkodott dolog a növényekre támaszkodni.

A tejelő tehenek alkalmazkodóképességét javítja az Anco FIT. A termelési költségek mint­egy hetven százalékát a takarmányozás teszi ki, így a jövedelmezőség szempontjából kulcs­fontosságú a hatékony etetés. Azonban néhány tényező, mint a takarmányváltozás, a tápanyag emészthetőség csökkentése, az endo­toxi­nok, a miko­toxinok gyakran keresztülhúzzák a tenyésztők számításait, hiába próbálnak követ­kezetesek lenni. Attól függően, hogy jellemző-e az ehhez hasonló stresszo­rok jelenléte vagy hiánya, ugyanaz a takarmány más-más eredményt hozhat a költséghatékonyságban. Ezek a stresszo­rok gyakran túlmutatnak a szakemberek magabiztosságán, viszont aktívan jelen vannak a modern termelési rendszerekben tenyésztett állatoknál.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem kell levágni a marhákat a Föld megmentése érdekében

A Nemzeti Termelők Uniója (National Farmers’ Union – NFU) szerint 2040-re anélkül is klímasemlegessé tehető a brit mezőgazdaság, hogy a marhahústermelést vissza kellene vágni vagy a termőterületeken erdőt kellene telepíteni.

Változóban a svájci mezőgazdaság

A svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint az országban jelenleg 50 852 mezőgazdasági üzem 1,04 millió hektáron gazdálkodik. A legutóbbi felméréshez képest a gazdaságok száma 1,5 százalékkal csökkent.

A finnek szerint az EU-nak bojkottálni kéne a brazil marhahúst az Amazonasért

Mika Lintila finn pénzügyminiszter szerint az EU-nak meg kéne szüntetnie a brazil marhahús és szója importját az Amazonas erdőtüzek miatt.

Húsmarhatartók figyelem: Hétvégén lejár a kérelmek beadásának határideje

Csupán négy napjuk maradt azoknak a termelőknek, akik tavaly minősített húshasznú tenyészbikát vásároltak ahhoz, hogy a jelentős kiadásukat támogatással mérsékelhessék. A pályázatokat ugyanis legkésőbb szeptember 20-ig be kell adniuk, előtte azonban még a tenyésztőszervezet igazolását is be kell szerezniük.

300 ezer élőállatot vittek Magyarországról Kazahsztánba

Sikertörténet a magyar-kazah agrár-kapcsolatokban, hogy az év eleje óta csaknem 300 ezer élőállatot vásárolt az ázsiai ország Magyarországtól - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) külső piacok fejlesztéséért és koordinálásáért felelős miniszteri biztosa, miután Kazahsztán fővárosában találkozott Gulmira Iszajeva agrárminiszter-helyettessel.

Tenyészbika támogatási program: lehetőség a minőségi javulásra

A legfőbb cél évek óta a minőségi előrelépés húshasznú szarvasmarhákat tenyésztőknél, ez most az új támogatási formának köszönhetően meg is valósulhat. A tenyésztők nagy lehetőséget látnak a programban.

Lassan jönnek rá, hogy ez a növény jelenti a jövőt

Jó tulajdonságai és olcsó termeszthetősége ellenére egyelőre lassan terjed a cirok az állati takarmányozásban, ugyanis a konzervatív tenyésztők nehezen váltanak – hangzott el egy olaszországi szakmai eseményen. A kukoricával jól konkuráló cirok előtt ugyanakkor nagy jövő állhat.

A jövő 50 egészséges élelmiszere megmentheti a Földet?

Kaktuszok, algák, hínárok, tökvirág és lótuszgyökér. Ezek a növények is rajta vannak a jövő 50 egészséges élelmiszerének a listán, amelyek fogyasztása nem csak az emberi szervezetnek kedvező, hanem megmenthető a Föld is velük.

Félmilliárdos vidékfejlesztési támogatásból épült tejfeldolgozó üzem Mágocson

A vidékfejlesztési politika stratégiai célja az agrárgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének fejlesztése, egyúttal a vidéki munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés a mezőgazdaságban. Emiatt főként a munkaerő-igényes ágazatok, mint például az állattenyésztés, a kertészet, illetve az élelmiszer-feldolgozás támogatásai kerültek előtérbe - hangsúlyozta Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Zilda tejfeldolgozó üzem avatásán.

A nyerstej árának növelésére van szükség

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács korábbi kommunikációiban is többször kihangsúlyozta, hogy rendkívül fontos feladat a tejtermelőktől a kiskereskedőkig, vagy a nyerstejtől a késztermékig jelen lévő, az elmúlt időszak általános költségnövekedésből eredő feszültségek rendezése.