Back to top

Nyári forróság: takarmányozás és a klímaváltozás

Tengeri algák elmeszesedett vázából állítják elő azt a természetes anyagot, amely főleg kalciumot és magnéziumot tartalmaz. Régóta használják bendő pufferként a kérődző állatok takarmányozásában.

A bendőben ez az anyag semlegesíti a savfelesleget és hosszú ideig optimálisan tartja a pH-értéket, ráadásul mérsékli a bendő pH-jának ingadozását. Ez csak az egyik újdonság, amely a klímaváltozás okozta káros hatásokat a takarmányozáson keresztül képes ellensúlyozni.

Takács Tamás, a Noack Magyarország értékesítési vezetője
A téma fontossága miatt két szakmai napot szántak a szakemberek arra, hogy sorra vegyék azokat a lehetőségeket, gyakorlati tapasztalatokat, amelyekkel a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait lehet ellensúlyozni. Egyik központi téma a tejelő tehénállományok takarmányozása volt.

A tejelő tehenek alkalmazkodóképességének javítása érdekében több éves kutatás eredménye az az adalék, amely a különböző kedvező folyamatokat gyorsítja fel az állatok táplálkozása során.

A nagy tejhozamú tehenek érzékenyebbek ugyanis a takarmány- és a környezeti stressz faktorok negatív hatásaira. A tejelő tehénben a sejtszinten és bendőben fellépő váratlan folyamatokra adott válaszreakció határozza meg, hogy milyen lesz a tejhozam. Takács Tamás, a Noack Magyarország értékesítési vezetője (képünkön) az Anco FIT mellett érvelve azt mondta, hogy a takarmányozás során segíthet abban, hogy megőrizzük a tej minőségét és az összetevők – zsír, fehérje – mennyiségét, arányát és hozamát.

– A tejtermelést, a tejkomponensek hozamát és a májfunkciót érintő gyakori stressz reakciók a következők lehetnek: oxidatív stressz, rossz bendő fermentáció és mikrobiális szintézis, továbbá a csökkent étvágy. Az oxidatív stressz ugyanis gyulladásos reakciókat vált ki az emlőmirigyben, fokozva az SCC-t, azaz a szomatikus sejtszámot. A rossz bendőfer­men­táció és a gyenge mikrobiális szintézis a tej zsír és fehérje szintjének csökkenését jelenti. A rossz étvágy pedig mérsékli a tejhozamot – sorolta az értékesítési vezető.

A speciális összetételű Anco FIT csökkenti a leggyakoribb problémát okozó mikotoxinokat is.

A mérgezésnek különböző tünetei vannak: szabálytalan ivarzás, csökkenő takarmányfelvétel és romló emésztési hatékonyság, a szomatikus sejtszám emelkedése.

Szerencsére tudatosult a tejelő ágazat menedzsmentjeiben a tömegtakarmányok rostemészthetőségének jelentősége és a kedvező emésztés élettani hatása. A rostban gazdag takarmányok etetése már a mindennapi technológia része a nagy tejtermelésű tehenészetekben.

– Most már ott tartunk, hogy a legmelegebb nyári hónapokban olyan takarmányadagot állítunk össze, amelyben nagy mennyiségben, akár tíz kilogramm fölötti adagban is szerepelnek kiváló rostlebontású tömegtakarmányok. Ezeknek az emészthetőségi értéke a hetven százalékhoz közelít, vagy meg is haladja azt – mondta Takács Tamás.

Már Magyarországon is többet beszélnek a gyepalkotó fűfélékről és a szántóföldi fűtermesztésről. A hazai klimatikus viszonyok között, öntözés nélküli gazdálkodásnál nem az olaszperje az elsődleges, amiben érdemes gondolkodni.

Miután nem legeltetjük, hanem kaszáljuk, a szálfüvek a legalkalmasabbak, mert nagyobb a termőképességük, a silózáshoz és a szénakészítéshez is megfelelő terméstömeget adnak. A lazabokrú szálfüvekben érdemes gondolkodni a szakember szerint a szántóföldi fűtermesztésnél. Ez is a harc része a miko­toxi­nok ellen, amelyhez a növény erejét kell segítségül hívni. Az idők során a növények rendkívül kifinomult mechanizmusokat fejlesztettek ki a stressz hatásokkal szemben, ami hatékony stratégia a túlélésért folytatott küzdelemben. Ezért sem elrugaszkodott dolog a növényekre támaszkodni.

A tejelő tehenek alkalmazkodóképességét javítja az Anco FIT. A termelési költségek mint­egy hetven százalékát a takarmányozás teszi ki, így a jövedelmezőség szempontjából kulcs­fontosságú a hatékony etetés. Azonban néhány tényező, mint a takarmányváltozás, a tápanyag emészthetőség csökkentése, az endo­toxi­nok, a miko­toxinok gyakran keresztülhúzzák a tenyésztők számításait, hiába próbálnak követ­kezetesek lenni. Attól függően, hogy jellemző-e az ehhez hasonló stresszo­rok jelenléte vagy hiánya, ugyanaz a takarmány más-más eredményt hozhat a költséghatékonyságban. Ezek a stresszo­rok gyakran túlmutatnak a szakemberek magabiztosságán, viszont aktívan jelen vannak a modern termelési rendszerekben tenyésztett állatoknál.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Böfimaszkkal védhetjük majd a környezetet?

Valahányszor egy tehén böfög, szennyezi a környezetet. A tehenek böfögésével ugyanis metán kerül az atmoszférába, amely az ENSZ adatai szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyjából 15 százalékáért felelős.

KSH: nagy különbségeket takar a mezőgazdasági árak szolid emelkedése

Tavaly decemberre a novemberi 5,2 százalékosról 0,6 százalékponttal 4,6 százalékosra szelídült a mezőgazdasági felvásárlási árak éves emelkedése, annak ellenére is, hogy a sertések felvásárlási ára 49,5 százalékkal magasabbra szökött - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető legfrissebb adatokból. A decemberi drágulás mértéke az egész évi 5,4 százalékos átlagnál is hajszállal alacsonyabb volt.

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Szigorodó antibiotikum-használati szabályok az állattenyésztésben

Néhány évtizede az állattartók még betegségmegelőzésre vagy hozamfokozóként is használták az antibiotikumokat. Ott volt például a „kakasos por” néven ismert csodaszer, amit mindenható gyógyszerként használtak a háztáji sertés-, baromfi- és nyúlállományokban, bármiféle javallat vagy kontroll nélkül.

Nem létező állomány után fizetnek EU-támogatást

A romániai állattenyésztők ismét kénytelenek voltak felhívni a mezőgazdasági miniszter figyelmét az EU-hoz való viszony visszáságára. Január 30-án Adrian Oros mezőgazdasági miniszter a Romániai Juhászok Egyesületének meghívására több száz állattenyésztővel, többségükben juhásszal találkozott Nagyszebenben, ahol az állattenyésztési támogatások referenciadátumának megállapítása volt a téma.

Árutőzsde: mozgolódó olajos magok

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

Stagnált a mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt évben

A mezőgazdaság termelése az állattenyésztési ágazat 1,7 százalékos növekedése és a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának ugyanekkor csökkenése következtében 0,3 százalékkal elmaradt az előző évitől.

Rekord részvétel a bio-vásáron

Február 12-15. között rendezik meg minden korábbit meghaladó kiállítói érdeklődés mellett Nürnbergben a bio-élelmiszerek idei BioFach és a természetes kozmetikumok Vivaness szakkiállítását. A rendezvényt dr. Jane Goodall, neves brit magatartáskutató és környezetvédelmi aktivista nyitotta meg.

Dexter marhával bioélelmiszert

A dexter marha népszerűségét a bioélelmiszerek iránti igény, a nagyüzemi gazdálkodással kapcsolatos egészségügyi aggodalmak és az élelmiszerárak emelkedése táplálja. A fajta tenyésztőinek körében gyakran elhangzik a jó tanács: ha van egy kis földed, a dexterrel termelt hús sokkal olcsóbb, mint a szupermarketben vásárolt.