Back to top

Nyári forróság: takarmányozás és a klímaváltozás

Tengeri algák elmeszesedett vázából állítják elő azt a természetes anyagot, amely főleg kalciumot és magnéziumot tartalmaz. Régóta használják bendő pufferként a kérődző állatok takarmányozásában.

A bendőben ez az anyag semlegesíti a savfelesleget és hosszú ideig optimálisan tartja a pH-értéket, ráadásul mérsékli a bendő pH-jának ingadozását. Ez csak az egyik újdonság, amely a klímaváltozás okozta káros hatásokat a takarmányozáson keresztül képes ellensúlyozni.

Takács Tamás, a Noack Magyarország értékesítési vezetője
A téma fontossága miatt két szakmai napot szántak a szakemberek arra, hogy sorra vegyék azokat a lehetőségeket, gyakorlati tapasztalatokat, amelyekkel a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait lehet ellensúlyozni. Egyik központi téma a tejelő tehénállományok takarmányozása volt.

A tejelő tehenek alkalmazkodóképességének javítása érdekében több éves kutatás eredménye az az adalék, amely a különböző kedvező folyamatokat gyorsítja fel az állatok táplálkozása során.

A nagy tejhozamú tehenek érzékenyebbek ugyanis a takarmány- és a környezeti stressz faktorok negatív hatásaira. A tejelő tehénben a sejtszinten és bendőben fellépő váratlan folyamatokra adott válaszreakció határozza meg, hogy milyen lesz a tejhozam. Takács Tamás, a Noack Magyarország értékesítési vezetője (képünkön) az Anco FIT mellett érvelve azt mondta, hogy a takarmányozás során segíthet abban, hogy megőrizzük a tej minőségét és az összetevők – zsír, fehérje – mennyiségét, arányát és hozamát.

– A tejtermelést, a tejkomponensek hozamát és a májfunkciót érintő gyakori stressz reakciók a következők lehetnek: oxidatív stressz, rossz bendő fermentáció és mikrobiális szintézis, továbbá a csökkent étvágy. Az oxidatív stressz ugyanis gyulladásos reakciókat vált ki az emlőmirigyben, fokozva az SCC-t, azaz a szomatikus sejtszámot. A rossz bendőfer­men­táció és a gyenge mikrobiális szintézis a tej zsír és fehérje szintjének csökkenését jelenti. A rossz étvágy pedig mérsékli a tejhozamot – sorolta az értékesítési vezető.

A speciális összetételű Anco FIT csökkenti a leggyakoribb problémát okozó mikotoxinokat is.

A mérgezésnek különböző tünetei vannak: szabálytalan ivarzás, csökkenő takarmányfelvétel és romló emésztési hatékonyság, a szomatikus sejtszám emelkedése.

Szerencsére tudatosult a tejelő ágazat menedzsmentjeiben a tömegtakarmányok rostemészthetőségének jelentősége és a kedvező emésztés élettani hatása. A rostban gazdag takarmányok etetése már a mindennapi technológia része a nagy tejtermelésű tehenészetekben.

– Most már ott tartunk, hogy a legmelegebb nyári hónapokban olyan takarmányadagot állítunk össze, amelyben nagy mennyiségben, akár tíz kilogramm fölötti adagban is szerepelnek kiváló rostlebontású tömegtakarmányok. Ezeknek az emészthetőségi értéke a hetven százalékhoz közelít, vagy meg is haladja azt – mondta Takács Tamás.

Már Magyarországon is többet beszélnek a gyepalkotó fűfélékről és a szántóföldi fűtermesztésről. A hazai klimatikus viszonyok között, öntözés nélküli gazdálkodásnál nem az olaszperje az elsődleges, amiben érdemes gondolkodni.

Miután nem legeltetjük, hanem kaszáljuk, a szálfüvek a legalkalmasabbak, mert nagyobb a termőképességük, a silózáshoz és a szénakészítéshez is megfelelő terméstömeget adnak. A lazabokrú szálfüvekben érdemes gondolkodni a szakember szerint a szántóföldi fűtermesztésnél. Ez is a harc része a miko­toxi­nok ellen, amelyhez a növény erejét kell segítségül hívni. Az idők során a növények rendkívül kifinomult mechanizmusokat fejlesztettek ki a stressz hatásokkal szemben, ami hatékony stratégia a túlélésért folytatott küzdelemben. Ezért sem elrugaszkodott dolog a növényekre támaszkodni.

A tejelő tehenek alkalmazkodóképességét javítja az Anco FIT. A termelési költségek mint­egy hetven százalékát a takarmányozás teszi ki, így a jövedelmezőség szempontjából kulcs­fontosságú a hatékony etetés. Azonban néhány tényező, mint a takarmányváltozás, a tápanyag emészthetőség csökkentése, az endo­toxi­nok, a miko­toxinok gyakran keresztülhúzzák a tenyésztők számításait, hiába próbálnak követ­kezetesek lenni. Attól függően, hogy jellemző-e az ehhez hasonló stresszo­rok jelenléte vagy hiánya, ugyanaz a takarmány más-más eredményt hozhat a költséghatékonyságban. Ezek a stresszo­rok gyakran túlmutatnak a szakemberek magabiztosságán, viszont aktívan jelen vannak a modern termelési rendszerekben tenyésztett állatoknál.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fixkamrás körbálázó - megbízható minden körülmény között

A CLAAS szokásos, szakújságíróknak rendezett nemzetközi konferencián mutatta be idei újdonságait Franciaországban a napokban. A német vállalat látványos bemutatóval és éjszakai fotózással várta a világ számos országából összetoborzott sajtósokat, itt lehetett először látni munka közben a második generációs Lexion kombájnokat. Sorozatunkat az új ROLLANT 520, fixkamrás körbálázó bemutatásával folytatjuk.

Meghosszabbítják a szárítmány-előállítók támogatásának kérelmezési határidejét

Több idejük van beadni a költségtámogatásra vonatkozó kérelmüket a szárítmány-előállítóknak, mivel augusztus 10-én megjelent a 20/2019. (V. 27.) AM rendelet módosítása.

Jelentős összeggel támogatják a NAIK kutatását

Három év alatt összesen 780 millió forintos támogatást kap a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ a Tématerületi Kiválósági Programjának keretében. A támogatással a NAIK fehérjetakarmány-programját ismerték el.

Új támogatásra pályázhatnak a szarvasmarha tenyésztők

Az Agrárminisztérium még az idei évben új támogatási programot indít el a húshasznú szarvasmarha- és bivalyágazat termelési hatékonyságának, valamint az állomány genetikai színvonalának növelése érdekében. A támogatási konstrukció 2019. évi működésére összesen 700 millió forintot különített el az agrártárca.

Csökkentsük nitrogénveszteség általi költségeinket!

Az Agrárminisztérium honlapján megjelentette a „Jó gyakorlatok a környezetbarát sertéstartásban és tápanyag-gazdálkodásban” című kézikönyvét.

Állatkomfort: vízhűtéses matrac szarvasmarháknak

A fülledt nyári meleg az állatokat is megviseli. Nem tudnak normálisan pihenni, csökken az étvágyuk és vele együtt a teljesítményük is. A szarvasmarháknál a hőstressz elsősorban a tejelő állománynál jelent problémát az alacsony tejtermelés miatt, de érinti a hízóbika tenyészeteket is, hiszen ilyenkor a takarmányfelvétel is visszaesik.

XXL tehenészet a sivatagban

25 ezer tehén, napi egymillió liter tej – ezekkel az ambiciózus tervekkel fogtak neki a fejlesztésnek az Arab-félszigeten, Ománban. A példátlan beruházás célja, hogy csökkentse az ország importfüggőségét a tejtermékekből.

Erősödő állomány, stabil jövedelmezőség

A piaci válságok és járványok ellenére sikerült stabilizálni az állattenyésztés helyzetét az elmúlt években – mondta Juhász Anikó Agrárminisztérium helyettes államtitkára a XIX. Tarka Marhafesztivál szakmai tanácskozásán, Bonyhádon.

Mit lehet tejnek nevezni?

Az ausztráliai mezőgazdasági termelők kampányt indítottak a tej kifejezés védelmében. Azt szeretnék elérni, hogy a növényi alapú termékek ne viselhessék a tej megnevezést.

Ünnep a legelőn

Megalakulásának huszonötödik évfordulóját ünnepelte a Rio Alto Kft. Esetünkben többről van szó, mint egy vállalkozás negyedszázados jubileuma, hiszen egy olyan országos hatású szervezetről beszélünk, amely egy tudományos műhellyel, s tapasztalt kanadai tenyésztőkkel együttműködve új szemléletet honosított meg a húsmarhatenyésztésben.