Back to top

Várhegy-kilátó

Sötétvölgy a Szekszárd–Geresdi-dombság kiemelkedő szépségű és egyedi hangulatú turisztikai célpontja. A 6-os számú főút Szekszárd és Kakasd közötti szakaszáról letérve, a sokak által látogatott horgásztó szomszédságában a közelmúltban szabadidőközpontot alakított ki a Gemenc Zrt. Onnan pedig bő félórás sétával kaptathatunk föl a 211 méter magasan álló Várhegy-kilátóhoz.

A horgásztótól löszdombokon át, völgyekben, szurdokok mélyén és erdők árnyékában kanyargó turistautak varázslatos helyekre vezetnek. Növényritkaságok és védett állatok teszik különlegessé, egyedivé a mintegy 500 hektáros területet. A Sötétvölgyben csaknem ötvenféle védett növény él és több védett madárfaj fészkel rendszeresen. A terület értékét cseres-tölgyes, hársas, olykor bükkös erdőtársulások, ritka rovarok, denevérek, fekete gólyák, fekete harkályok, a szúrós csodabogyó, valamint az illatos hunyor jelenléte mutatja. A tóban a hatalmas harcsák, pontyok, amurok mellett csuka, süllő, kárász és keszegfélék vonzzák a horgászokat.

Érdekes látványosság a lerakott ikrát és a kikelt ivadékot védelmező, ágakból összerakott süllőfészkek sora is.

Ebben a kedvelt bakancsos, kerékpáros és horgászturisztikai célpontban májusban adták át a Gemenc Zrt. új fejlesztését. Az erdőgazdaság beruházásának köszönhetően többfunkciós fogadóépület, a tóparton családi piknikrét és játszótér épült. A fogadóépületben büfé, nyilvános vizesblokk és rendezvényterem várja a látogatókat, de helyet kapott a halőr, valamint az erdészet irodája is.

Az új többfunkciós épület
Az új többfunkciós épület
A Sötétvölgyi horgásztó
A Sötétvölgyi horgásztó
A létesítmény kialakítása lehetővé teszi, hogy a későbbiekben további szolgáltatásokkal is bővülhessen a kínálat.

Megépült egy különleges játszótér is, tematikáját a tóban mesterségesen elhelyezett halbölcsők, az úgynevezett süllőfészkek sugallták.

Fő eleme a látszólag rendezetlenül, valójában azonban gondosan megtervezett, egymásba gabalyodó fatörzsekből, rudakból álló mászóka, amely az igazi famászáshoz hasonló élményt kínál.

A horgásztó délkeleti sarkánál található ligetben kisebb-nagyobb családi összejövetelekre, közös piknikezésre, beszélgetésre alkalmas parkot alakított ki az erdőgazdaság szabadtéri tűzrakó helyekkel, padokkal, asztalokkal.

A tavon található romantikus szigetre – ahonnan a Várhegy-kilátó is jól látható –, két megújult fahídon sétálhatnak be a látogatók.

A horgásztótól jó félórás sétával érjük el a Várhegy-kilátót. A 211 méteres magaslaton lévő földsáncokat egyes kutatók egy késő bronzkori földvár maradványaként azonosítják. Lehetséges, hogy a kora középkorban is erődítmény állt ezen a helyen. A domb oldalában 2003-ban állított, fenyőfából épített Várhegy-kilátóból a tóra és a környező lankákra nyílik szép panoráma, némi keresgéléssel pedig keleti irányban felfedezhető a légvonalban 2,6 kilométerre, az erdő lombozatából kiemelkedő Bati-kereszt-kilátó is.

Javasolt túrák

► A Szabadidőközponttól 1700 méterre található elágazásnál balra indulva a Gyermektáborhoz jutunk, jobbra pedig a Nagyrétre, ahol játszótér, foci- és streetballpálya, esőbeálló és tűzrakó hely is van. Innen nem messze, az Erzsébet-tisztásról indul az 5,4 km-es Sötétvölgyi futópálya a Fekete-kút felé, eleinte azonos nyomvonalon a tanösvénnyel. A tisztást körbeöleli Tolna megye legöregebb erdeje, a több mint 180 éves cseres-tölgyes társulás.

► A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra utolsó szakasza (DDK-11) Grábóc felől érkezik a Haramia-forráshoz. Az út a Sötétvölgyben halad tovább, majd a Húshagyó-domb meredek kaptatója után felkapaszkodik a 280 méter magas Óriás-hegyre. A kék jelzést tovább követve a Szarvas-szurdokon át a Bati-hegyen álló 22 méter magas Bati-kereszt-kilátóhoz jutunk, majd a szőlőültetvények között haladva érkezünk Szekszárdra.

Csontos Péter
Gemenc Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Régi ízek a Gyümölcsműhelyből

A környék változatos adottságait és terményekben való gazdagságát kihasználva álmodta meg a Gyümölcsműhelyt Farkasné Kapai Mónika. Döbröcén, egy nagyon pici faluban, réges-régi házban nyitotta meg a modern eszközökkel felszerelt, de hagyományokban és stílusban a régmúlthoz igazodó „feldolgozót”.

Lesz elegendő facsemete

Hiába a kormány erőfeszítése az erdőterületek növelésére, ha nem lenne hozzá elegendő szaporítóanyag. Kicsit háttérbe szorított, ám nagyon fontos terület az erdei csemetetermesztés. Az eredményes őszi csemeteszezonról sajtótájékoztató keretében számolt be Zambó Péter, földügyekért felelős államtitkár és Zsigmond Richárd, a NÉBIH Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának vezetője.

Önkéntesek ültettek facsemetéket a Sóstói-erdőben

Nyíregyházán, a Sóstói úti felüljáró melletti területen tavaly ősszel végzett erdőfelújítást a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete. A vegetációs időszakban valamilyen okból elpusztult csemetéket pótolni kell, ebben a munkában vettek részt a napokban a helyi önkéntesek. Voltak közöttük olyanok, akik már sokszor vettek részt ilyen programon, de akadt olyan is, aki először „segített” az erdészeknek.

Hazánk legnyugatibb szeglete

Napjainkban már Szlovén-Rábavidéknek hívjuk a korábban Vendvidékként ismert kistájat, mely nyugatról csatlakozik az Őrséghez, de attól természetrajza, néprajza és történelme is különbözik. Legnyugatibb városunktól, Szentgotthárdtól délnyugatra tartva hamarosan azt érezzük, hogy valahogyan más, az addig látott tájtól eltérő vidékre érkeztünk.

Mi legyen az Év rovara 2020-ban?

A 2020. év rovarát ismét három faj közül választhatják ki az érdeklődő szavazók. A mostani téma a lebontás – a jelöltek mindannyian e fontos, mégis kevés figyelmet kapó feladatkör szakértői. A szavazatokat december 6. éjfélig lehet leadni.

A kolbászverseny, ahol még a kerítés is kolbászból volt

Bár többen is kijelentették, hogy a legfinomabb kolbászt házi disznóvágáson lehet készíteni, természetesen az „ősi családi recept” alapján, Vonyarcvashegyen sem volt panasz a minőségre és az ízekre a kóstolók és a zsűri szerint sem.

A többször újra felfedezett madár

Az arák jelenleg legritkább faja a többször eltűnt, majd újra felfedezett madár, a spix ara (Cyanopsitta spixii). Leírása nem sokkal az európaiak megérkezése után egy portugál természettudományos műben már megjelent. Úgy a vadonélő példányok, mint a fogságban tenyésztettek története nagyon érdekes.

Szilvásváradi vadászat: korlátozzák az erdőlátogatást

Az EGERERDŐ Zrt. Szilvásváradi Erdészete 2019.12.04-én és 12.07-én csoportos diagnosztikai vadászatot tart, emiatt korlátozza az erdőlátogatást.

A klímaváltozás hatása a szén- és a kék cinegék költésére

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja együttműködése lehetőséget teremtett arra, hogy az ELTE kutatói nyomon követhessék az utóbbi évtizedek klímaváltozásának hatását a Szentendrei Erdészet területén költő cinegék viselkedésére. A közelmúltban 32 év vizsgálati eredményeit ismertették.

Lenyűgöző látvány: a fülesbaglyok legnagyobb városi telelőhelye itt van a szomszédban

Nagykikinda központjában áll egy fa, amin télen akár 145 bagoly is pihen. Ebben az időszakban több száz fülesbagoly érkezik a városba, hogy ott töltse a telet. Sok turistát, kutatót és a BBC stábját is odavonzotta a nem hétköznapi látvány.