Back to top

Az európai baromfitenyésztők bírálják a Mercosur megállapodást

Az európai baromfitenyésztők kifogásolják, hogy a közel múltban aláírt Mercosur megállapodás keretében további 180 000 tonna baromfi érkezhet Dél-Amerikából – elsősorban Brazíliából - Európába. Ez gyakorlatilag az eddigi keret megduplázása.

Az európai baromfi lobbi csoport, az Avec szóvivője szerint az unió bizottsága gyakran minősítette az uniós baromfihús-ágazatot sikertörténetnek, mivel támogatás nélkül, piacorientáltan és rugalmasan működik. Ráadásul megfizethető, alacsony CO2-kibocsátású termékeket gyárt a világ legmagasabb minőségi követelményeinek megfelelően. Vajon miért dobta oda a bizottság ezt az ágazatot – teszi fel a kérdést az AVEC.

A Mercosur-országoknak - főként Brazíliának - 180 000 tonna további baromfihús-kvótát adtak ki, amely pontosan kétszerese az utolsó, 2017 végén megszületett és az uniós tagállamok által elfogadott ajánlatnak. Semmi sem igazolhatja az eddigi mennyiség 100 százalékos növelését – mondta a szóvivő.

Az unió baromfitermelői kifogásolják, hogy a MERCOSUR oszágok további 180 ezer tonna baromfihús behozatalára kaptak kvótát a most megkötött szerződés szerint
A lobbi csoport szerint ez a megállapodás nem elsősorban a baromfihúsról szól. Sokkal inkább azokról az emberekről és a megélhetésükről, akikre ez a megállapodás tragikus hatással lesz! Az EU-ba importált további 180 000 tonna baromfihús következménye ugyanis az lesz, hogy az ágazatban jelentős számú munkahely fog megszűnni , főként a vidéki területeken.

A statisztikai adatok szerint Európába már eddig is évente közel 900 000 tonna baromfihús érkezett az úgynevezett harmadik országokból.

Összehasonlításként: a marhahús-behozatal körülbelül 300 000, míg a sertéshús import nagyjából      20 000 tonna évente. A szóvivő hozzátette: ilyen arányú importtal a németországi vagy a franciaországi baromfihús-termelésnek megfelelő mennyiség jön már be az unió piacára.

Az elmúlt 20 évben az EU baromfihús-ágazata óriási erőfeszítéseket tett az állatjóllét, az élelmiszerbiztonság és a környezetvédelem javítására. A termelőknek komoly beruházásokat kellett végrehajtaniuk, hogy a fokozott követelményeknek megfeleljenek. A Mercosur megállapodással az EU Bizottsága alapvetően most azt mondja, hogy erőfeszítéseik haszontalanok voltak. Jó nekünk európaiaknak az alacsonyabb minőségű baromfihús is, ami a harmadik országokból érkezik, ahol a termelőket közel sem ellenőrzik ennyire és nem kell ilyen szigorú feltételeknek megfelelniük, mint uniós társaiknak - hangsúlyozta a lobbicsoport szóvivője.

Forrás: 
Poultry World

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vendée-i juhok a FarmerExpón

A FarmerExpo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és Vásár idén is tartogatott meglepetéseket az kiskérődzők iránt érdeklődő látogatók számára is. Immár hagyomány, hogy a juhtenyésztők nagy hangsúlyt fektetnek erre a kiállításra, melyet az eseményen a díjkiosztón is érzékelhettünk.

Csak a francia fogyasztók harmadának ízlik a fürtös paradicsom

Egy fogyasztói felmérés szerint a francia vásárlók nem igazán elégedettek a nyáron kapható fürtös paradicsom és charentais sárgadinnye minőségével. Mindezt a következtetést az után vonták le, hogy közel 900 fogyasztóval kóstoltattak vakon diszkont áruházakban, szupermarketekben és zöldség-gyümölcs boltokban kínált terméseket.

A spanyolviaszt találták fel a német pártok a húsadóval, de még azt is rosszul

Érdekes véleménycikket írt a német agrarheute.com portál munkatársa a tervezett húsadóval kapcsolatban. Azt fejti ki, hogy Németországban civil kezdeményezésre már működik egy hasonló, ám valóban jól kitalált rendszer. Miért nem inkább amögé áll be a törvényhozás? – teszi fel a kérdést.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

ASP Bulgária: A termelők tüntettek, hogy ne kelljen leölniük állataikat

Az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése elérte már Bulgáriát is, bár erről eddig keveset hallhattunk. Sajnos, a betegség itt a házisertés-állományt is érinti olyannyira, hogy az elmúlt hetekben mintegy 130 000 állatot kellett leölni a vírus megjelenése miatt az ország nagy, kereskedelmi gazdaságaiban.

Kitüntetések az államalapítás ünnepe alkalmából

Az államalapítás ünnepe alkalmából 91-en vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium által szervezett díjátadón. Az ünnepségen Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, tisztelni kell a munkát, mert ebben rejlik az az erkölcsi erő, amely minden nehézségen átsegítette a nemzetet a fennállása óta eltelt bő 1100 esztendőben.

Többet adnak idén a felvásárlók az almáért

Augusztus 21-én beindulnak az almasűrítmény-előállító üzemek és kilogrammonként nettó 30 forint körüli átvételi árat kínálva kezdhetik meg a feldolgozást - írta pénteki számában a Világgazdaság című napilap.

Az atka a méhek vérét szívja?

Az utóbbi 50 évben az a nézet uralkodott, hogy a varroa a méhek vérével, a hemolimfával táplálkozik, mint ahogy a kullancs vérrel. A legújabb kutatások szerint ez az álláspont nem igaz. Sőt, mára már az is igazolódott, hogy a varroa kártételében a legnagyobb kárt a vírusok okozzák, amelyeket az atka hordoz és visz át a méhekbe, illetve terjeszt és visz át más méhcsaládokba.

Hivatalos: Szerbiában megjelent az afrikai sertéspestis

Az afrikai sertéspestis (ASP) járvány hivatalosan is megjelent Szerbiában, Mladenovac környékén. Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter kedden elmondta, hogy megérkeztek a madridi laboreredmények, amelyek kimutatták az ASP-t.

Nyomás alatt a szőlő felvásárlási ára

Önköltség alatti borszőlő-felvásárlási árakat hirdettek meg a felvásárlók a idei szüret elején, és a mostani kilátások alapján a vártnál kisebb mennyiséget vásárolnának fel - írja csütörtöki számában a Világgazdaság.