Back to top

Búza és a rovarölő szere: tévhit a függés?

Egy új tanulmány szerint téves lehet az az elterjedt feltételezés, hogy a mai búzafajták sokkal jobban függenek a rovarölő szerektől és a trágyázástól, mint őseik.

A Queensland Egyetem vezette kutatás szerint éppen ellenkezőleg, a mai modern búzák optimális – mesterségesen megtámogatott – és kedvezőtlen körülmények között is jobban teljesítenek korábbi fajtáiknál.

A kutatók szerint elterjedtnek számít az a nézet, hogy a hosszú ideje zajló folyamatos nemesítés miatt a modern termények már teljesen ki vannak szolgáltatva a mezőgazdaságnak és az emberi közbeavatkozások nélkül hozamuk számottevően leromlana.

Azonban az új vizsgálat szerint még a kedvezőtlen – kevés trágya, növényvédő szer és víz – feltételek mellett is képesek jobb hozamokat produkálni, mint a nemesítésen át nem esett társaik. A kutatók szerint ez legalább részben annak köszönhető, hogy a modern búzafajták génállománya gazdagabb, mint azt a legtöbben gondolnák, így a növények felkészültebbek a különböző szélsőséges körülményekre.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/arsratio.hu
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sodrómolyok ellensége: a fürkészek

A gyümölcsösökben előforduló sodrómolyok nagy fajszáma miatt számos ellenségük is van a természetben, illetve a művelt területeken. Ilyenek a petefémfürkészek és a valódi fürkészek.

Kalocsai paradicsomhibridek

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Melyik rezisztencia mire jó?

A zöldségtermesztőket évről évre kihívások elé állítják a változó, szélsőséges környezeti hatások, amelyek sokkolják a növényeket. A fajták között azonban nagy a különbség a stressztűrésben is, ezért célszerű erre is figyelni a fajtaválasztásnál.

„A szakpolitika számára készítünk inputokat”

Király Gábor 2017 tavaszán kezdett el az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos segéd­munkatársaként dolgozni, és az elmúlt évek szervezeti átalakításai során végül a Környezeti és Humán Erőforrások Kutatása Osztályon kötött ki, immár a NAIK-AKI keretrendszerében.

Az ehető virágok oldják meg a kertészeti ágazat nehézségeit?

Franciaország és Olaszország Ligur- tengeri térségében ehető virágok termesztésével kísérleteznek. A program az Európai Unió kohéziós politikájának részeként jött létre. Az ANTEA projekt egy határokon átnyúló kezdeményezés, melynek célja a kertészeti ágazat kiterjesztése, illetve a gazdasági és társadalmi összetartás erősítése az EU régiói között.

Hidegre érzékeny finomságok

Érdekes társaság az étkezési szőlők köre. Találunk köztük régi magyar fajtákat, keletről jött szépségeket, de mutatós, sőt – esetenként – ellenálló hibrideket is. Ebben a cikkben az őshonos és évszázadokkal ezelőtt hazánkba érkezett étkezési fajták között csemegézünk. A következő számban pedig a nemesítés történetét tekintjük át, és a hibridek világában folytatjuk majd kalandjainkat.

Tények és összefüggések: Szabó Jenő kapta idén az Adorján János-díjat

A Magyar Mezőgazdaság hetilap első főszerkesztőjének nevével fémjelzett díjat idén az elismert agrárközgazdász-szakember, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. kiváló külsős szerzője kapta. Az ünnepélyes díjátadóra a gödöllői Grassalkovich-kastélyban került sor.

Inna egy kávét? Most már a csészét is megeheti utána

Mi lehet jobb egy csésze forró kávénál? Talán egy kávé, aminek még a csészéje is fogyasztható. Az Air New Zealand teszt jelleggel ehető csészékkel szolgálja fel a kávét a járatain, hogy csökkentsék a fedélzeten keletkező hulladék mennyiségét.