Back to top

Búza és a rovarölő szere: tévhit a függés?

Egy új tanulmány szerint téves lehet az az elterjedt feltételezés, hogy a mai búzafajták sokkal jobban függenek a rovarölő szerektől és a trágyázástól, mint őseik.

A Queensland Egyetem vezette kutatás szerint éppen ellenkezőleg, a mai modern búzák optimális – mesterségesen megtámogatott – és kedvezőtlen körülmények között is jobban teljesítenek korábbi fajtáiknál.

A kutatók szerint elterjedtnek számít az a nézet, hogy a hosszú ideje zajló folyamatos nemesítés miatt a modern termények már teljesen ki vannak szolgáltatva a mezőgazdaságnak és az emberi közbeavatkozások nélkül hozamuk számottevően leromlana.

Azonban az új vizsgálat szerint még a kedvezőtlen – kevés trágya, növényvédő szer és víz – feltételek mellett is képesek jobb hozamokat produkálni, mint a nemesítésen át nem esett társaik. A kutatók szerint ez legalább részben annak köszönhető, hogy a modern búzafajták génállománya gazdagabb, mint azt a legtöbben gondolnák, így a növények felkészültebbek a különböző szélsőséges körülményekre.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/arsratio.hu
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, sőt a juhokra is szemet vetett?

A mesében a bátor vadász megöli a gonosz farkast. Most azonban lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, de a juhokat és a kecskéket biztosan. Néhány hegyvidéki területről már ki is szorultak a pásztorok.

Tüntetnek a méhészek Európa-szerte

Brüsszelben, Párizsban és Amszterdamban is tüntetést tartanak európai méhészek januárban, a demonstrációkat a Magyarországon bejegyzett Egyesület az Európai Méhekért szervezi. Ha megszűnnek a méhészetek, méhek sem lesznek, amelyek beporozzák a növényeket.

Megtartó anyaföld

Azok többsége, akik a magyar nemzet jövőjéért felelősséget éreznek, egyetértenek abban, hogy a globalizációval járó kihívások közül az egyik legnagyobb probléma a szülőföldről való elvándorlás. Az ősi föld elhagyása a kárpátaljai magyarok körében oly jelentős mértékűvé vált a mögöttünk hagyott években, hogy egyik napról a másikra megállítani lehetetlen.

Spektroszkópia segít értékelni a hús minőségét

Marhahús minőségének értékelésekor hagyományosan egy szakértő ellenőrzi a hús színét, a rostok mintázatát (márványozottság), a hasított súlyt stb. Az ilyen mérés azonban időigényes és lényegesen függ az illető szakértő szubjektív véleményétől.

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.

Lisztharmat, varasodás, és a többi klasszikus almabetegség – mire számíthatunk az idén?

Almatermésű gyümölcsféléinket 2019-ben sem kímélték a betegségek, és talán nem lep meg senkit, ha kijelentjük, hogy az idén is lesz velük növényvédelmi tennivaló. De lássuk részletesebben, milyen következtetések vonhatók le az egyes károsítók tavalyi aktivitásából.

Ritkább, mint a fehér holló? Albínó örvös légykapók a Pilisben

Rendkívül ritka jelenséggel szembesültek a Pilisi Parkerdő területén az örvös légykapók viselkedését kutató szakemberek: az 1982 óta tartó vizsgálataik során először találtak pigmenthiányos, albínó légykapófiókákat. A kutatás eredményeit a holland Ardea tudományos folyóiratban is megjelentetik.

Az oregánó illóolaja csökkenti az antibiotikumok elleni rezisztenciát

Kutatók kimutatták, hogy a negyedik generációs cefalosporinokra rezisztens E. coli baktériumok szintje jelentős mértékben csökkenthető a borjak takarmányába kevert oregánóból származó illóolajjal.