Back to top

Matrac a lábvégbetegségek megelőzésére

A lábvégbetegségek megelőzése komoly gondot jelent a gazdáknak. Ezek közül leggyakrabban a fertőző eredetű dermatitisz digitálisszal (DD) gyűlik meg a bajuk. Ez a betegség széles körűen elterjedt Európában, így hazánkban is. A fertőzés elleni védekezés egyik leginkább bevált módszere a patafürösztés.

A szarvasmarhák lábvégbetegsége világszerte az egyik leggyakoribb selejtezési tényező. Egy sánta tehénnek jelentősen visszaesik a termelése, gyengül a természetes védekező képessége a betegségekkel szemben, romlik a szaporasága és rövidül az élettartama. A lábbetegségek okozta selejtezés és tejcsökkenés súlyos kihatással van a gazdaság eredményességére.

Az MS Schippers cég új pataápoló és fertőtlenítő matracot kísérletezett ki, mely a gyártó szerint bizonyítottan hatásos a szarvasmarhák Mortellaro-féle betegségeként is ismert dermatitisz digitálisz kezelésében. A cég az eddigiektől eltérő, új megoldást alkalmaz a patafürösztésre. Az MS AutoHoffClean elnevezésű matrac belsejében állandó nyomás alatt tartott folyékony fertőtlenítő szer csak a matracra lépő tehén súlya alatt szabadul fel, a matrac felső része pedig nem szívja újra be az elhasznált fertőtlenítő folyadékot.

Sommets d’or 2018 - MS AUTOHOOFCLEAN

 

Forrás: 
www.schippers.fr

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Ősi viador Indiából – Az asil tyúk

Az Indiából származó asil tyúk a viadorfajták legősibb csoportjához tartozik. Ezt a csoportot az indiai társadalom felső rétegének nagy megbecsülése övezte, s a szomszédos országokban szintén ismeretes volt. Számos különböző változat létezéséről tudunk.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Szép élet a juhé: a juh- és kecskehús nem csak finom, egészséges is

„A birka sokoldalú jószág, nem csak finom a húsa és egészséges a teje, de legelőink karbantartását is elvégzik”- magyarázta „A JUH Ász. Mindenünk a birka” szlogen alatt futó kampány megnyitóján Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár. A budaörsi Auchan áruházban tartott rendezvényen Liptai Zoltán mesterszakácsnak köszönhetően juh- és kecskehúsból készült ételeket is megkóstolhattunk.

Tények és összefüggések: Szabó Jenő kapta idén az Adorján János-díjat

A Magyar Mezőgazdaság hetilap első főszerkesztőjének nevével fémjelzett díjat idén az elismert agrárközgazdász-szakember, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. kiváló külsős szerzője kapta. Az ünnepélyes díjátadóra a gödöllői Grassalkovich-kastélyban került sor.

ASP-t igazolt a Nébih Békés megyében talált vaddisznó hullában

A Békés megyei Biharugra község külterületén elhullott vaddisznóból mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma.

Kifejezetten jó lesz az idei haltermés

Nem emelkednek az árak az idei karácsonyi halszezonban, és bőséges lesz a kínálat - jelentette ki a Világgazdaságnak nyilatkozva Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-Hal) elnöke.