Back to top

Megőrzendő kincseink a kunhalmok

Az alföldi tájaink síkjából sok helyütt jellegzetes földhalmok emelkednek ki: a kunhalmok több ezer éves emlékeket rejtenek, sok esetben pedig „szigetként” őrzik az intenzív mezőgazdasági művelés előtti időkre jellemző élővilág nyomait. Noha e halmok bő húsz esztendeje kiemelt természetvédelmi oltalom alatt állnak, a helytelen mezőgazdálkodási gyakorlatok gyakran okoznak károkat bennük.

Egyes források szerint volt idő, amikor a halmok száma csak az Alföldön meghaladhatta a 40 ezret, az állami természetvédelem által vezetett országos nyilvántartás ezzel szemben napjainkban mindössze 1542 védett kunhalmot tart számon. Ezek közül

sok már a Kr. e. 2. évezredben is a síkság tájrésze volt: a sírhalmokat (kurgánokat) például jellemzően a bronzkorban építették magas rangú személyek sírja fölé a temetkezési rítus részeként, s ettől az időszaktól kezdve alakultak ki elpusztult és újjáépült települések egymásra rétegződő omladékaiból a lakódombok – más néven tellek – is.

A máig fennmaradt kunhalmok között akadnak, amelyeket hírek továbbítására, tájékozódásra és megfigyelésre használtak (őrhalmok), illetve előfordulnak köztük olyanok is, amelyek egykori települések vagy birtokok határait jelölték s jelölik napjainkban is. Mindemellett táj- és természetvédelmi szempontból is jelentős helyszínekről van szó, hiszen számos esetben kimaradtak az intenzív mezőgazdasági hasznosításból, ennek köszönhetően például alföldjeink természetes állapotára jellemző élőhelyek és növénytársulások maradványai, akár fokozottan védett növény- és állatfajok is fennmaradhattak rajtuk.

Fotó: Árgay Zoltán
A kunhalmok éppen ezért rendkívül sok értékes információval szolgálnak, amelyek hozzájárulhatnak a környezetet alakító folyamatok, egyszersmind az azokat magában foglaló táj és az abban élő ember múltjának és jelenének megismeréséhez. A megőrzésük érdekében tett intézkedések sorából kiemelendő az 1996-os esztendő, amikor is az Országgyűlés a természet védelméről szóló törvény elfogadásával az összes magyarországi kunhalom természetvédelmi oltalom alá helyezéséről döntött.

Újabb fontos állomás, hogy hazánk – az Európai Uniós tagállami kötelezettségének eleget téve – 2009-től kibővítette a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) feltételrendszerét tájképi elemek, köztük a kunhalmok megőrzésére irányuló előírásokkal. Ennek eredményeképp az egységes területalapú és egyes vidékfejlesztési támogatások kifizetéséhez kapcsolódó ellenőrzések 2010 novemberétől a kunhalmokra, mint megőrzendő tájképi elemekre is kiterjedtek.

A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy e kiemelt jelentőségű helyszínekre máig veszélyt jelent az emberi tudatlanság vagy éppen a nemtörődömség, amely sok esetben mezőgazdasági tevékenység során mutatkozik meg.

A gyepfeltöréssel a természetes vagy természetszerű növény- és állatközösségek életfeltételei végérvényesen és szinte azonnal megszűnnek, a gépi munka okozta bolygatás a halom deformációjához, majd fokozatosan akár teljes eltűnéséhez vezet, a gyeppel borított kunhalmokon történő túllegeltetés pedig az élőhelyek degradációját eredményezi

– csak hogy néhány példát említsünk.

Mindezek megelőzése érdekében, a gazdálkodók figyelmének felkeltése és a megfelelő információkkal való ellátásuk céljából az Agrárminisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztálya a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködésben elkészítette az „Értékőrző gazdálkodás – Kunhalmok a tájban” című tájékoztató kiadványt, egy hozzá kapcsolódó plakátot, valamint egy kisfilmet. A HMKÁ keretében tájképi elemként megőrzendő kunhalmok elhelyezkedéséről az www.mepar.hu/mepar/ linken tájékozódhatnak.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Aki feltalálta a „keltetőgépet” - Az ausztrál talegallatyúk

Amikor az első telepesek megérkeztek Ausztráliába, az ott élő madaraknak nem feltétlenül adtak új nevet, hanem inkább az óhaza és a más, már ismert területek tollasai után nevezték el őket. Így lett a szarkához színezetében nagyon hasonló, ma fuvolázómadárként ismert tollasból egyszerűen csak szarka, míg egy másikból bozóti pulyka, noha ez utóbbinak sincs sok köze az Amerikában honos pulykához.

Az erdei kutya rejtélye

A kutyafélék Madagaszkár és Új-Zéland kivételével az ember segítsége nélkül is el tudtak terjedni. Egyedül az örök fagy birodalmai maradtak meghódíthatatlanok számukra. A mintegy 10 nemzetség 35 fajába tartozó, rendkívül változatos fajösszetételű család tagjai közt azonban vannak olyanok, melyek sok megfejthetetlen talányt rejtenek a mai napig is a tudomány számára. Ilyen az erdei kutya is.

Állattitkok, emberkalandok

Szegeden egy szép, 45 hektáros tölgyerdő rejti Magyarország legnagyobb vadasparkját. A hely nevezetessége, hogy több kontinens ritka, jobbára veszélyeztetett állatfajait mutatja be természetes körülmények között. E fajok génmegőrzése, tenyésztése az intézmény fő feladata, de emellett fontos szerepet kap a természetvédelem, az oktatás, a kutatás és a szórakoztatás is.

Eljött a felelősségteljes kikapcsolódás ideje

Magyarország szinte teljes egészét lefedik a vendég-, kulcsos- és turistaházak nyújtotta szolgáltatások, így nem szükséges külföldre utazniuk vagy az ország forgalmas turistacélpontjait felkeresniük a kikapcsolódásra vágyóknak - jelentette ki Nagy István agrárminiszter pénteken a Baranya megyei Szaporcán.

Érintetlen erdőterületek, erdőrészletek és fák a Pilisi Parkerdőben

A Pilisi Parkerdőben túrázva a magyar természeti gazdagság változatos kincstára fogadja a látogatót: őserdőre emlékeztető örökerdők, tölgyes és bükkös rengetegek, források, erdei kis tavak mellett néhol érintetlen erdőrészletek. Vajon miért rejtőznek a Parkerdőben ezek a háborítatlan területek?

Új fejlesztés mentheti meg az oszlopoktól a madarakat

Új megoldással védik a nagy testű madarakat a Hortobágy közelében. Az E.ON, a Kaposvári Villamossági Gyár Kft. és természetvédelmi szervezetek, köztük a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság összefogásával hozták létre, illetve tesztelik azt az eszközt, melyet villamos hálózati oszlopokra lehet felszerelni. A szerkezet megakadályozza, hogy a madarak olyan helyen szálljanak le a hálózaton, ahol megsérülhetnek.

Környezetvédelmi világnap a Budakeszi Vadasparkban

Játékos formában, interaktív foglalkozásokon mutatja be a Budakeszi Vadaspark gyerekeknek szóló programja a környezetvédelem fontosságát az óvodás korosztálynak. A Vadaspark a környezetvédelmi világnap kapcsán a környezettudatos nevelés jelentőségére kívánja ráirányítani a figyelmet.

Ősi lófajtát őriznek az ország északkeleti szegletében

A ruszin népcsoportba tartozó huculok egyfajta mindenesként használták a később róluk elnevezett kistestű, ám annál ellenállóbb és szívósabb lovaikat. A hegyvidék, zord időjárási körülményeihez alkalmazkodó fajtának az „igénytelenségén” kívül számos előnyös tulajdonsága van.

Szavazzon az Európai Natura 2000 díj 2020. évi döntőseire!

Az Európai Bizottság büszkén jelenti be a Natura 2000 díj 27 döntősét, amelyeket a huszonhat uniós tagállam és az Egyesült Királyság a nevezési feltételeknek megfelelő 79 pályázata közül választottak ki.

Minden fa számít – ingyen kaphatnak fákat a kisebb települések

Kecskeméten, a KEFAG Zrt. Juniperus Parkerdészetében hirdette meg a Településfásítási Programot Nagy István agrárminiszter. A 10 ezer főnél kisebb települések összesen 12 ezer fát igényelhetnek térítésmentesen június 15-től. A cél elsősorban a közterületek, iskola- és óvodaudvarok, oktatási és önkormányzati intézmények területének a fásítása.