Back to top

Megőrzendő kincseink a kunhalmok

Az alföldi tájaink síkjából sok helyütt jellegzetes földhalmok emelkednek ki: a kunhalmok több ezer éves emlékeket rejtenek, sok esetben pedig „szigetként” őrzik az intenzív mezőgazdasági művelés előtti időkre jellemző élővilág nyomait. Noha e halmok bő húsz esztendeje kiemelt természetvédelmi oltalom alatt állnak, a helytelen mezőgazdálkodási gyakorlatok gyakran okoznak károkat bennük.

Egyes források szerint volt idő, amikor a halmok száma csak az Alföldön meghaladhatta a 40 ezret, az állami természetvédelem által vezetett országos nyilvántartás ezzel szemben napjainkban mindössze 1542 védett kunhalmot tart számon. Ezek közül

sok már a Kr. e. 2. évezredben is a síkság tájrésze volt: a sírhalmokat (kurgánokat) például jellemzően a bronzkorban építették magas rangú személyek sírja fölé a temetkezési rítus részeként, s ettől az időszaktól kezdve alakultak ki elpusztult és újjáépült települések egymásra rétegződő omladékaiból a lakódombok – más néven tellek – is.

A máig fennmaradt kunhalmok között akadnak, amelyeket hírek továbbítására, tájékozódásra és megfigyelésre használtak (őrhalmok), illetve előfordulnak köztük olyanok is, amelyek egykori települések vagy birtokok határait jelölték s jelölik napjainkban is. Mindemellett táj- és természetvédelmi szempontból is jelentős helyszínekről van szó, hiszen számos esetben kimaradtak az intenzív mezőgazdasági hasznosításból, ennek köszönhetően például alföldjeink természetes állapotára jellemző élőhelyek és növénytársulások maradványai, akár fokozottan védett növény- és állatfajok is fennmaradhattak rajtuk.

Fotó: Árgay Zoltán
A kunhalmok éppen ezért rendkívül sok értékes információval szolgálnak, amelyek hozzájárulhatnak a környezetet alakító folyamatok, egyszersmind az azokat magában foglaló táj és az abban élő ember múltjának és jelenének megismeréséhez. A megőrzésük érdekében tett intézkedések sorából kiemelendő az 1996-os esztendő, amikor is az Országgyűlés a természet védelméről szóló törvény elfogadásával az összes magyarországi kunhalom természetvédelmi oltalom alá helyezéséről döntött.

Újabb fontos állomás, hogy hazánk – az Európai Uniós tagállami kötelezettségének eleget téve – 2009-től kibővítette a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) feltételrendszerét tájképi elemek, köztük a kunhalmok megőrzésére irányuló előírásokkal. Ennek eredményeképp az egységes területalapú és egyes vidékfejlesztési támogatások kifizetéséhez kapcsolódó ellenőrzések 2010 novemberétől a kunhalmokra, mint megőrzendő tájképi elemekre is kiterjedtek.

A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy e kiemelt jelentőségű helyszínekre máig veszélyt jelent az emberi tudatlanság vagy éppen a nemtörődömség, amely sok esetben mezőgazdasági tevékenység során mutatkozik meg.

A gyepfeltöréssel a természetes vagy természetszerű növény- és állatközösségek életfeltételei végérvényesen és szinte azonnal megszűnnek, a gépi munka okozta bolygatás a halom deformációjához, majd fokozatosan akár teljes eltűnéséhez vezet, a gyeppel borított kunhalmokon történő túllegeltetés pedig az élőhelyek degradációját eredményezi

– csak hogy néhány példát említsünk.

Mindezek megelőzése érdekében, a gazdálkodók figyelmének felkeltése és a megfelelő információkkal való ellátásuk céljából az Agrárminisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztálya a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködésben elkészítette az „Értékőrző gazdálkodás – Kunhalmok a tájban” című tájékoztató kiadványt, egy hozzá kapcsolódó plakátot, valamint egy kisfilmet. A HMKÁ keretében tájképi elemként megőrzendő kunhalmok elhelyezkedéséről az www.mepar.hu/mepar/ linken tájékozódhatnak.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Égig érő fák árnyékában

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.

Láz-tetői kilátó: szemet gyönyörködtető panoráma

A Keszthelyi-hegységben a Bakonyerdő Zrt. hat kilátója várja a tájat felfedezni vágyókat. Többségük gyönyörű balatoni panorámát kínál, ám igazi gyöngyszem a hegységet belülről megmutató Láz-tetői kilátó.

Nyitnikék Obornakon: kikapcsolódás és tanulás

„Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld…” Szabó Lőrinc sorairól könnyedén juthatnak eszünkbe az Obornak környéki erdők, hiszen havas téli időszakban, bármelyik dombról letekintünk, nyugalom tölt el bennünket. Ebben a harmonikus világban működik a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, ahol bármelyik évszakban garantált a kikapcsolódás, az aktív pihenés, vagy éppen a tanulás.

Sokféle bajra gyógyír a terápiás kert

Egyre több helyen alakítanak ki terápiás kerteket. Már a 18. században felfedezték, hogy mely betegségekre vannak jótékony hatással ezek a gyógyító helyek.

Biotermesztésben bizonyított a rovarháló

A mezőgazdasági fóliákat és hálókat gyártó olasz Arrigoni a biotermesztőknek is kínál megoldást rovarok elleni védekezésre. A legutóbbi eredményeket földibolhák elleni védekezésben érték el ökológiai művelésű rukkola (Diplotaxis tenuifolia) vetésben.

Különleges téli élmények a Hévízi-csatornán

Javában zajlik Hévízen a vízitúraszezon, melynek a természet értékeit védő szigorú szabályai vannak. Lássuk, mit érdemes tudni azoknak, akik szeretnének vízre szállni.

A Kárpátok a környezet ügyében is összeköti Kelet-Európa népeit

Magyarország kiemelt figyelmet fordít a Kárpát-medencében a környezetügyi együttműködésre, ugyanis a térség földrajzi értelemben is szoros egységet alkot. Ezért természeti örökségünk védelme és fenntartható fejlesztése elemi érdeke a régió minden népének, így nekünk, magyaroknak is – emelte ki Belánszky-Demkó Zsolt, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

Megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak feltárása

A Mohácsi csata 500. évfordulójára készülve kötelességünk az itteni sírok feltárása, és a földi maradványok méltó újratemetése - jelentette ki dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára, szerdán, Mohácson.

Az erdőgazdálkodás és a természetvédelem összhangja

A Pilisi Parkerdő folytatta fél évszázados küldetését a természetesebb erdők és az erdők értékeire nyitott emberek érdekében: bővítette a fővárosi erdők ökoturisztikai funkcióit, fejlesztette a gyermekek környezeti nevelését szolgáló intézményeket, kutatásokat, szakmai programokat szervezett a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelmében, valamint filmet is készített az 50 éves évfordulóra.

Állati karácsony: elektromos angolnával működik a karácsonyfa izzó

Óriási szenzációt keltett egy tennessee-i karácsonyfa, a fán lévő izzósort ugyanis egy elektromos angolna "üzemelteti".