Back to top

Megőrzendő kincseink a kunhalmok

Az alföldi tájaink síkjából sok helyütt jellegzetes földhalmok emelkednek ki: a kunhalmok több ezer éves emlékeket rejtenek, sok esetben pedig „szigetként” őrzik az intenzív mezőgazdasági művelés előtti időkre jellemző élővilág nyomait. Noha e halmok bő húsz esztendeje kiemelt természetvédelmi oltalom alatt állnak, a helytelen mezőgazdálkodási gyakorlatok gyakran okoznak károkat bennük.

Egyes források szerint volt idő, amikor a halmok száma csak az Alföldön meghaladhatta a 40 ezret, az állami természetvédelem által vezetett országos nyilvántartás ezzel szemben napjainkban mindössze 1542 védett kunhalmot tart számon. Ezek közül

sok már a Kr. e. 2. évezredben is a síkság tájrésze volt: a sírhalmokat (kurgánokat) például jellemzően a bronzkorban építették magas rangú személyek sírja fölé a temetkezési rítus részeként, s ettől az időszaktól kezdve alakultak ki elpusztult és újjáépült települések egymásra rétegződő omladékaiból a lakódombok – más néven tellek – is.

A máig fennmaradt kunhalmok között akadnak, amelyeket hírek továbbítására, tájékozódásra és megfigyelésre használtak (őrhalmok), illetve előfordulnak köztük olyanok is, amelyek egykori települések vagy birtokok határait jelölték s jelölik napjainkban is. Mindemellett táj- és természetvédelmi szempontból is jelentős helyszínekről van szó, hiszen számos esetben kimaradtak az intenzív mezőgazdasági hasznosításból, ennek köszönhetően például alföldjeink természetes állapotára jellemző élőhelyek és növénytársulások maradványai, akár fokozottan védett növény- és állatfajok is fennmaradhattak rajtuk.

Fotó: Árgay Zoltán
A kunhalmok éppen ezért rendkívül sok értékes információval szolgálnak, amelyek hozzájárulhatnak a környezetet alakító folyamatok, egyszersmind az azokat magában foglaló táj és az abban élő ember múltjának és jelenének megismeréséhez. A megőrzésük érdekében tett intézkedések sorából kiemelendő az 1996-os esztendő, amikor is az Országgyűlés a természet védelméről szóló törvény elfogadásával az összes magyarországi kunhalom természetvédelmi oltalom alá helyezéséről döntött.

Újabb fontos állomás, hogy hazánk – az Európai Uniós tagállami kötelezettségének eleget téve – 2009-től kibővítette a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) feltételrendszerét tájképi elemek, köztük a kunhalmok megőrzésére irányuló előírásokkal. Ennek eredményeképp az egységes területalapú és egyes vidékfejlesztési támogatások kifizetéséhez kapcsolódó ellenőrzések 2010 novemberétől a kunhalmokra, mint megőrzendő tájképi elemekre is kiterjedtek.

A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy e kiemelt jelentőségű helyszínekre máig veszélyt jelent az emberi tudatlanság vagy éppen a nemtörődömség, amely sok esetben mezőgazdasági tevékenység során mutatkozik meg.

A gyepfeltöréssel a természetes vagy természetszerű növény- és állatközösségek életfeltételei végérvényesen és szinte azonnal megszűnnek, a gépi munka okozta bolygatás a halom deformációjához, majd fokozatosan akár teljes eltűnéséhez vezet, a gyeppel borított kunhalmokon történő túllegeltetés pedig az élőhelyek degradációját eredményezi

– csak hogy néhány példát említsünk.

Mindezek megelőzése érdekében, a gazdálkodók figyelmének felkeltése és a megfelelő információkkal való ellátásuk céljából az Agrárminisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztálya a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködésben elkészítette az „Értékőrző gazdálkodás – Kunhalmok a tájban” című tájékoztató kiadványt, egy hozzá kapcsolódó plakátot, valamint egy kisfilmet. A HMKÁ keretében tájképi elemként megőrzendő kunhalmok elhelyezkedéséről az www.mepar.hu/mepar/ linken tájékozódhatnak.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egymásra találhatnak a bugaci viperák

A természetes élőhelyek feldarabolódása és az ezzel járó izoláció egyre nagyobb problémát jelent a repülni nem képes, kis életterű állatfajok számára. Közéjük tartozik a rejtőzködő életmódot folytató rákosi vipera is, melynek védelme, illetve állományának növekedése érdekében egy két évig tartó projekt részeként tettek fontos lépéseket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) szakemberei.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

A EP támogatja az európai zöld megállapodást, és még ambíciózusabb lépéseket vár

Az Európai Parlament képviselői támogatják az európai zöld megállapodást, de rámutatnak a kihívásokra, többek között a méltányos és szolidáris átállás és a magasabb köztes célkitűzések szükségességére.

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.

Védett állatok a közvetlen környezetünkben - óvjuk őket!

Az ember közvetlen környezetében nemcsak háziállatok élnek, hanem egyre több vadon élő állat is társul szegődik. Ezek közül mutatunk be a teljesség igénye nélkül néhány védett fajt, illetve fajcsoportot azzal a szándékkal, hogy a velük való együttélésre sokkal inkább örömként, mintsem problémaként tekintsünk.

Életre szóló élményeket kínálnak a vándortáborok - érdemes gyorsan jelentkezni!

13 ezernél is több felső tagozatos és középiskolás gyermek jelentkezését várják a Vándortábor Programba, amely idén nyáron több mint húsz gyalogos, kerékpáros és vízi útvonallal igyekszik betekintést adni Magyarország táji és kulturális örökségébe. A kezdeményezés részeként idén először Zarándok Táborba is lehet jelentkezni.

Ausztrália: végre esik

Megérkezett a várva várt eső Ausztrália bozóttüzektől legjobban sújtott államába, Új-Dél-Walesbe csütörtökön, és a hétvégéig további esőzések várhatók.

Ritkább, mint a fehér holló? Albínó örvös légykapók a Pilisben

Rendkívül ritka jelenséggel szembesültek a Pilisi Parkerdő területén az örvös légykapók viselkedését kutató szakemberek: az 1982 óta tartó vizsgálataik során először találtak pigmenthiányos, albínó légykapófiókákat. A kutatás eredményeit a holland Ardea tudományos folyóiratban is megjelentetik.

„Több elismerést a gazdáknak!“

„A gazdák joggal várnak több elismerést mindazért az erőfeszítésért, amit a környezet- és természetvédelemért, a biodiverzifikálásért és állatjólétért tesznek“, figyelmeztetett Joachim Rukwied, a Német Paraszt-szövetség (DBV) elnöke a Passauer Neue Presse napilapnak adott nyilatkozatában, néhány nappal a Nemzetközi Zöld Hét megnyitása (és a vásár előtt tartott szokásos tüntetések) előtt.

ENSZ: A Föld felszínének 30 százalékát kell védelembe venni

A szárazföldek és a vizek felszínének 30 százalékát kellene védelembe venni 2030-ig az ENSZ hétfőn ismertetett javaslattervezete szerint.