Back to top

Mégsem indul újra a szolnoki gyár

Akár hónapokat is igénybe vehet, amíg megszületik Bige László szolnoki kénsavgyárának hatósági bezáratása ügyében az első, köztes, az újraindulás feltételéül támasztott, jogerős döntés.

A korábbi értesülésekkel szemben mégsem várható, hogy a héten újraindul Bige László nagyvállalkozó hatósági vizsgálatok kereszttüzébe került szolnoki kénsavgyára – tudta meg a Népszava.

A Bige Holdingnál ugyanis egyelőre azt várják, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (JNSZ MKI) fellebbez-e a Debreceni Törvényszék múlt heti, köztes döntése ellen. Ebben a közigazgatási és munkaügyi bíróság a felperes kérésére hatálytalanította a katasztrófavédők múlt hónap végi, a veszélyes üzemnek minősülő tevékenységet megtiltó határozatának azonnali végrehajtását.

Ugyanakkor a katasztrófavédelem most ez ellen is fellebbezhet, mégpedig a Fővárosi Törvényszéken.

A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnál mindenesetre a lap megkeresésére nem árulták el, élnek-e a lehetőséggel. Szakértők szerint ezt körülbelül e hét végéig kezdeményezhetik. Tegnap estig ugyanakkor nem érkezett az ügyben fellebbezés - mondta el a Debreceni Törvényszék szóvivője, Dobó Dénes. Amíg viszont ez nem dől el, ismereteink szerint a gyárban várnak az újraindulással.

A hét elején az újraindításról elterjedt hírek okoztak is némi zavart üzletfeleik körében, hisz vevőik várják az árukat. A késztermékek kiszállítását ugyanakkor a katasztrófavédők külön engedélyezték.

A JNSZ MKI Népszavának írt válasza szerint

„a termelés újrakezdésére a bírósági döntés jogerőre emelkedését követően van lehetőség”.
Forrás: 
Népszava

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Visszaüthet a magyar sertéshúsra a kötelezően előírt új jelölési forma

Január 15-től jelölni kell, honnan származnak a frisshús-pultokban kínált sertéshúsok. A 200 négyzetméternél kisebb üzletekben szövegesen, az ennél nagyobbakban zászlókkal kell feltüntetni, melyik országból érkezett az áru. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy látja, ez a tájékoztatási forma nem biztos, hogy csak a magyar sertéshúsnak kedvez.

ASP – fekete forgatókönyv készül Lengyelországban

Nagy aggodalommal tekint a sertéspestis terjedésére minden sertéstenyésztő Lengyelországban. Ezért forgatókönyv készült a vészhelyzetek megoldására.

2019-ben a külkereskedelmi többlet több mint felét az agrárium adja

Magyarország külkereskedelmi többletének több mint felét az agrárium adja az idén, és ez azt mutatja, hogy az ágazat jó irányban, jól fejlődik - jelentette ki az agrárminiszter a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei Gazdafórumán csütörtökön, Demjénben.

Parlament előtt az őszi adócsomag – ez várható 2020-tól

November 12-én benyújtották a Parlamentnek a jövő évi tervezett adóváltozásokat tartalmazó törvényjavaslatot. Az alábbiakban a MAZARS összefoglalóját olvashatják legfontosabb várható változásról.

Egyszerűbb öntözés­fejlesztés – Új javaslattal él a szaktárca

Az öntözéses gazdálkodást támogatja az agrártárca új törvényjavaslata – közölte a minisztérium nemrégiben. Az új jogszabályjavaslat célja az öntözéses gazdálkodás elterjesztése, hogy a gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az időjárás okozta kihívásokhoz, és tovább javuljon a mezőgazdasági termelés hatékonysága. Ennek érdekében az öntözéshez kapcsolódó adminisztrációt is egyszerűsíteni kell.

Újra kell gondolni a szőlővédelmet – Beszámoló a BASF szőlő VIP rendezvényéről

Bár még mindig a lisztharmat a szőlő leggyakoribb károsítója hazánkban, az utóbbi évek időjárása felhívta a figyelmet arra, hogy a másik két betegség, a peronoszpóra és a szürkepenész elleni védekezést is átgondoltabban kell megtervezni. Időben, a lehető leghatékonyabb készítményekkel védekezzünk, javasolták a BASF fejlesztőmérnökei a cég Villányban rendezett szőlőtermesztési VIP napján.

Méhész-gazdálkodóI együttműködéssel is megelőzhető a méhpusztulás

A magyarországi méhpusztulás magyarázatait az illetékes hatóságon kívül a méhészek és a gazdálkodók is keresik-kutatják. A hasonló esetek a jövőben megelőzéssel elkerülhetők, amennyiben az érintett felek kölcsönösen együttműködnek és tekintettel vannak egymás tevékenységére.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Megéri többet áldozni az állatjólétre?

Keresik-e a vevők a magasabb élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeknek eleget tevő gazdálkodók termékeit? Hajlandók többet fizetni értük? Kik azok, akiknek a vásárlás során hívó szó a „boldog csirke”, a fiatalabbak vagy az idősebbek, a nagy városokban élők, a magasabb végzettségűek? Ilyen kérdésekre keresték a választ a tajvani Chaoyang Műszaki Egyetem kutatói a közel múltban.

A gombák a jövő műtrágyapótlói?

Az angliai Leeds-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a talajgombák jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént tudnak biztosítani a gabonaféléknek, például a búzának. Úgy gondolják, hogy ez a felfedezés potenciálisan csökkentheti a környezetre ártalmas, az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló és a jövőbeli élelmiszer-biztonságot veszélyeztető műtrágyák iránti igényt.