Back to top

A méhek szerepe a napraforgó-termesztésben

A napraforgó hazánkban a legnagyobb területen (több mint 600 ezer hektár) tenyésző méhlegelő. A méhészek számára az egyik, de vannak területek, ahol a legfontosabb árumézet adó növénnyé vált az elmúlt években. Virágjának felépítéséről és méhészeti jelentőségéről szól írásom.

A napraforgó alapvetően rovarmegporzású növény, a szél szerepe a megporzásban nem igazán jelentős. Termékenyülési rendszerét tekintve hímnős egyedek csoportja, amelyek idegentermékenyítésre, kölcsönös megporzásra (allogámia) szorulnak.

A fészekvirágzat a napraforgó legjellegzetesebb szerve (1. ábra). Külső peremén helyezkednek el a sárga nyelves virágok, amelyek meddők, kizárólag a rovarok csalogatását szolgálják (2. ábra). A napraforgó fészekvirágzatának belső felén találhatók a kétivarú hímnős csöves virágok, amelyek idegen termékenyülését a dichogámia (a porzó és a termő nem egyidőben válik ivaréretté) biztosítja. Ez a napraforgó esetében proterandrikus, azaz a pollen kiszóródása a portokcsőből megelőzi a bibe ivaréretté válását. A csöves virágok felnyílása a földrajzi szélességtől és a hőmérséklettől függő napi ritmust követ. A virítási állapot alapján a csöves virágoknál megkülönböztetnek porzóérett és termőérett virítási szakaszt. A csöves virágok egyenként 2-3 napig nyílnak.

1. ábra: A napraforgó virágzatának keresztmetszete
A fészekvirágzatban a csöves virágok nyílása egymás után, szakaszosan történik, mégpedig a tányér perifériájáról indulva a középpont felé tartva.

Jellemzően egyszerre 3-4 csöves virágkör van ugyanabban a virítási állapotban. A virágzási állapot alapján a körök sorrendje kívülről befelé haladva a következő: termékenyült virágok (hervadt bibék), termőérett virágok (két ágra széthajló bibék), porzóérett virágok (kiemelkedett portokcsövek), sárga és zöld virágbimbók (3. ábra). A tányér virítása 5-10 napig tart.

2. ábra: A nyelves virágok pártalemezeinek típusai
A természetben a napraforgók idegentermékenyítését csak a méhalkatúak (mézelő méhek, vadméhek) végezhetik el eredményesen a virágzatot látogató rovarok közül. Ezek a méhalkatú megporzók hosszú szájszervvel, erős testszőrzettel rendelkeznek, jó és rendszeres viráglátogatók, nektárgyűjtésre specializálódtak, egy részük pollengyűjtő is. Könnyen hasznosítják a csöves napraforgóvirágok nektárját és virágporát. Közülük a mézelő méhek kiváló virághűséggel is rendelkeznek, és tudatosan telepíthetők. Az idegen termékenyülés a mézelő méh és egyes vadméhek testén áthozott virágporral történik, a virítás teljes időszaka alatti rendszeres viráglátogatások során. A megporzó virágpor származhat másik napraforgófajta tányérjáról, a saját napraforgófajta másik tányérjáról vagy ugyanazon tányéron belüli másik csöves virágról is. Gyakoriságát és eredményességét tekintve első helyen a két első lehetőség áll, nem ritka azonban a harmadik sem.

A napraforgó csöves virágai jellegzetes virágszerkezetükkel ezekhez a rovarokhoz alkalmazkodtak az evolúció folyamán, elősegítve így a sikeres rovarmegporzást.

A csöves virágnak nagyon fontos része a rovarcsalogatásban, ezáltal a megtermékenyülésben szerepet játszó nektármirigy, amely a nektár­termelésért felelős.

A méhek ingerlik a bibét

3. ábra: Különböző fejlődési állapotban lévő csöves virágok
A vadméhek és a mézelő méhek utódaiknak virágport (a mézelő méhek a család számára nektárt is) gyűjtenek, eközben a virágokat sorra látogatva idegen pollent juttatnak a testükről az érintett bibék felszínére, egyúttal azok mechanikai ingerlését is elvégzik. Ez nélkülözhetetlen a jó megtermékenyüléshez.

A méhek ugyanis a bibék felszínét megsértve alkalmassá teszik azt a tüskés felületű napraforgópollenek elfogadására.

A bibe ingerlésének élettani alapja van, mivel a bibe a méhek beporzásához alkalmazkodott. Az ingerlés nélkül sokkal rosszabb lesz a megtermékenyülés (pl. ilyen eset fordulhat elő, ha a bibére szél juttatja a virágport). A méhek tehát nem csak a nehéz és könnyen összecsomósodó napraforgópollen szállítását végzik el a megporzás folyamán, hanem a bibék mechanikai ingerlését is. Szerepük ezért a napraforgó megporzásában nélkülözhetetlen. Egy-egy virágzaton belül a méhek rendszerint néhány cm-es utat tesznek meg, és eközben 20-30 virág bibéjét érintik. A megporzó rovaroknak köszönhető idegentermékenyülés kedvező hatással van a termés nagyságára és beltartalmára, valamint a magvakból fejlődő növények fejlődési erélyére. Egy házi méh átlagosan kb. 1 percet tölt egy virágzatban. A napraforgón az egy virágzatban eltöltött idő, az egy virágzatban meglátogatott virágok száma és az egy virágra fordított idő rendkívül állandó. A napraforgó ezzel meglehetősen különleges helyet foglal el a termesztett növények között.

Az, hogy a méhek egy virágzatban nem túl sok virágot látogatnak, az idegen megporzás tekintetében előnyös, mert így nagyobb a valószínűsége annak, hogy az érintett virágok legtöbbjén idegen megporzás történhet.

Legfontosabb időszak a napraforgó külső és főleg középső virágköreinek nyílása a megporzás tekintetében.

A napraforgótáblák közelében elhelyezett méhkaptáraktól távolodva fokozatosan csökken a megtermékenyülési ráta, és nemcsak a termés mennyisége, hanem a kaszatok olajtartalma is kevesebb. Egyértelmű tehát, hogy a beporzó mézelő méhek igen hasznos tevékenységet folytatnak a napraforgó-termesztők számára.

Amennyiben a rovarmegporzás valamilyen okból elmarad, a termőérett virágok két ágra széthajló bibéinek karéjai még inkább lefelé görbülnek (bekunkorodnak), így a pollent befogadó felületük a bibeszárhoz tapad és érintkeznek a saját pollenjükkel. Ezért ha a tányéron belüli csöves virágokról vagy más egyedek tányérjairól nem kerül pollen a bibére, az öntermékenyítés mechanikailag lehetséges. Az öntermékenyítést a bibe megsértésével a tripszek is segítik. (A tripszek vagy más néven rojtosszárnyúak apró, jellegzetes formájú rovarok.)

A megtermékenyítésnek azonban akadálya lehet az öninkompatibilitás, az öntermékenyülést gátló mechanizmus. Ez egy genetikai tényezők által meghatározott, de nemesítéssel változtatható tulajdonság. Öntermékenyítés a napraforgónál genetikai önkompatibilitás (saját virágpor elfogadása) megléte esetén lehetséges.

A napraforgó-nemesítésben a beltenyésztéses hibridek előállításának folyamata tulajdonképpen, a termékenyítési rendszerek megváltoztatásának láncolataként is felfogható.

A napraforgó természetes párosodási rendszerét néhány generáción keresztül mesterségesen öntermékenyülővé alakítják át (beltenyésztés), majd a hibrid előállításakor a beltenyésztett anyai és apai vonalakat egy irányított keresztezés során idegen termékenyítéssel párosítják.

A napraforgóhibridek anyai vonalainak szaporítása és a vetőmagjainak előállítása üzemi méretekben rovarmegporzás nélkül lehetetlen.

A kedvező megporzás érdekében – hazai kísérletek és széles körű gyakorlati tapasztalatok alapján – az árutermelő napraforgótáblákon hektáronként 3-4 átlagos erősségű mézelő méh­család jelenléte szükséges.

Más növények elvonó hatása miatt a hatékony megporzás érdekében a házi méheket a virágzás kezdete után (kb. 10%-os virágzásban) tanácsos kihelyezni közvetlenül a virágzó napraforgótábla mellé vagy annak közvetlen közelébe.

A házi méhek a jobb megporzás és megtermékenyítés érdekében termesztés-technológiai elemként alkalmazható pollenvektorok lehetnek a naprafogó-termesztésben a méhészek és a növénytermesztők kölcsönös együttműködése esetén. Egy ilyen szakmai együttműködés mindkét fél számára hasznos és jövedelmező!

Dr. Lajkó László

c. egyetemi docens

Phytopatent Kft., Budapest

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Afrika válhat a méztermelés fellegvárává

Egy kanadai segélyszervezet révén három hetet töltöttem Etiópiában méhész szakértőként. Már az előkészületek során rá kellett döbbenjek, hogy abszolút félretájékozott vagyok erről a százmillió lakosú országról, ami tízszer akkora területű, mint Magyarország.

60 ezer méh és 50 kilogramm méz a plafonban

Hatalmas lépesméz mennyiségre bukkant Paul Wood ausztrál méhész egy brisbane-i nő otthonában, a mennyezet alatt.

Öreg kecske nem vén kecske - Nem kell elkapkodni a selejtezést!

Valamelyik nap a legnagyobb közösségi oldal feldobott egy hét évvel ezelőtti képet egy előhasi szánentáli keverék anyámról. Már hét éve fejem, döbbentem rá, és remélhetőleg egy darabig még fogom is. - Pallagi Zsuzsanna írása.

Közelebb kerültek a sertéspestis elleni oltóanyag előállításához

Az afrikai sertéspestis (ASP) megállításán dolgoznak a kutatók világszerte. Nagy lépést tettek ennek érdekében az USA-ban, ahol a kormány megállapodást kötött egy oltóanyaggyártó céggel. Noha a vakcina még nem készült el, a tudósok közelebb kerültek a megoldáshoz.

"Érlelő" időjárás jő

A napraforgó, a kukorica és a gyümölcsök érési folyamatainak kedvezni fog a következő napokban várható meleg, nagyrészt száraz időjárás. A repce vetésének talaj-előkészítéséhez az ország nagyobb részén ideális a talaj fölső rétegének nedvességtartalma.

Mi igaz a „banángeddonból”?

Évek óta tudott, hogy baj van banánügyben, de eddig sikerült elhessegetni a gondolatot azzal, hogy „másvalaki problémája”. Most viszont bizonyítottan felbukkant a komplett ültetvényeket kipusztító gombabetegség abban a térségben is, ahonnan gyakorlatilag egész Európát ellátják banánnal. Mennyire súlyos a helyzet? A német zöldség-gyümölcs kereskedők szövetsége azon felbuzdulva tett közzé egy banánpusztulás-kisokost, hogy már a helyi bulvármédia is felkapta a témát.

"Védőoltás" méhbetegségek ellen - egy felfedezés lehetőségei

A méhek egymás etetése során ismerik meg a lehetséges korokozók génjeit, melyek ellen aztán küzdeni is képesek. A kérdés, hogy ennek alapján "oltóanyagok" is létrehozhatóak-e a méhek egészségének védelmében.

Vírusokkal a Xylella ellen

A hollandiai Wageningen Egyetem és Kutatóközpont diákjai korunk legveszélyesebb növénykórokozója, a Xylella fastidiosa baktérium elleni szintetikus biológiai védekezés lehetőségét keresik. A témával nemzetközi kutatói versenyen is részt vesznek.

Ezzel az applikációval növelhető az alma terméshozama

Milyen jó lenne tudni, mikor jött el a megfelelő időpont az alma öntözésére, trágyázásra és permetezésére. A termelőknek nem kell már ilyen kérdéseken rágódniuk. Szerbiában kifejlesztettek egy mezőgazdasági alkalmazást, kifejezetten almatermelők részére.

Veszélyben a dohányültetvények

Megjelent a dohányültetvényeken a TMV, azaz a dohánymozaik vírus Lengyelországban, amely a növények széles skáláját képes megfertőzni. A fertőzés során jellegzetes mozaikos elszíneződések jelennek meg a leveleken. Vegyszeres kezelési módszer nincs ellene. Az ország déli vidékein egyre nagyobb területeket veszélyeztet a vírus.