Back to top

A méhek szerepe a napraforgó-termesztésben

A napraforgó hazánkban a legnagyobb területen (több mint 600 ezer hektár) tenyésző méhlegelő. A méhészek számára az egyik, de vannak területek, ahol a legfontosabb árumézet adó növénnyé vált az elmúlt években. Virágjának felépítéséről és méhészeti jelentőségéről szól írásom.

A napraforgó alapvetően rovarmegporzású növény, a szél szerepe a megporzásban nem igazán jelentős. Termékenyülési rendszerét tekintve hímnős egyedek csoportja, amelyek idegentermékenyítésre, kölcsönös megporzásra (allogámia) szorulnak.

A fészekvirágzat a napraforgó legjellegzetesebb szerve (1. ábra). Külső peremén helyezkednek el a sárga nyelves virágok, amelyek meddők, kizárólag a rovarok csalogatását szolgálják (2. ábra). A napraforgó fészekvirágzatának belső felén találhatók a kétivarú hímnős csöves virágok, amelyek idegen termékenyülését a dichogámia (a porzó és a termő nem egyidőben válik ivaréretté) biztosítja. Ez a napraforgó esetében proterandrikus, azaz a pollen kiszóródása a portokcsőből megelőzi a bibe ivaréretté válását. A csöves virágok felnyílása a földrajzi szélességtől és a hőmérséklettől függő napi ritmust követ. A virítási állapot alapján a csöves virágoknál megkülönböztetnek porzóérett és termőérett virítási szakaszt. A csöves virágok egyenként 2-3 napig nyílnak.

1. ábra: A napraforgó virágzatának keresztmetszete
A fészekvirágzatban a csöves virágok nyílása egymás után, szakaszosan történik, mégpedig a tányér perifériájáról indulva a középpont felé tartva.

Jellemzően egyszerre 3-4 csöves virágkör van ugyanabban a virítási állapotban. A virágzási állapot alapján a körök sorrendje kívülről befelé haladva a következő: termékenyült virágok (hervadt bibék), termőérett virágok (két ágra széthajló bibék), porzóérett virágok (kiemelkedett portokcsövek), sárga és zöld virágbimbók (3. ábra). A tányér virítása 5-10 napig tart.

2. ábra: A nyelves virágok pártalemezeinek típusai
A természetben a napraforgók idegentermékenyítését csak a méhalkatúak (mézelő méhek, vadméhek) végezhetik el eredményesen a virágzatot látogató rovarok közül. Ezek a méhalkatú megporzók hosszú szájszervvel, erős testszőrzettel rendelkeznek, jó és rendszeres viráglátogatók, nektárgyűjtésre specializálódtak, egy részük pollengyűjtő is. Könnyen hasznosítják a csöves napraforgóvirágok nektárját és virágporát. Közülük a mézelő méhek kiváló virághűséggel is rendelkeznek, és tudatosan telepíthetők. Az idegen termékenyülés a mézelő méh és egyes vadméhek testén áthozott virágporral történik, a virítás teljes időszaka alatti rendszeres viráglátogatások során. A megporzó virágpor származhat másik napraforgófajta tányérjáról, a saját napraforgófajta másik tányérjáról vagy ugyanazon tányéron belüli másik csöves virágról is. Gyakoriságát és eredményességét tekintve első helyen a két első lehetőség áll, nem ritka azonban a harmadik sem.

A napraforgó csöves virágai jellegzetes virágszerkezetükkel ezekhez a rovarokhoz alkalmazkodtak az evolúció folyamán, elősegítve így a sikeres rovarmegporzást.

A csöves virágnak nagyon fontos része a rovarcsalogatásban, ezáltal a megtermékenyülésben szerepet játszó nektármirigy, amely a nektár­termelésért felelős.

A méhek ingerlik a bibét

3. ábra: Különböző fejlődési állapotban lévő csöves virágok
A vadméhek és a mézelő méhek utódaiknak virágport (a mézelő méhek a család számára nektárt is) gyűjtenek, eközben a virágokat sorra látogatva idegen pollent juttatnak a testükről az érintett bibék felszínére, egyúttal azok mechanikai ingerlését is elvégzik. Ez nélkülözhetetlen a jó megtermékenyüléshez.

A méhek ugyanis a bibék felszínét megsértve alkalmassá teszik azt a tüskés felületű napraforgópollenek elfogadására.

A bibe ingerlésének élettani alapja van, mivel a bibe a méhek beporzásához alkalmazkodott. Az ingerlés nélkül sokkal rosszabb lesz a megtermékenyülés (pl. ilyen eset fordulhat elő, ha a bibére szél juttatja a virágport). A méhek tehát nem csak a nehéz és könnyen összecsomósodó napraforgópollen szállítását végzik el a megporzás folyamán, hanem a bibék mechanikai ingerlését is. Szerepük ezért a napraforgó megporzásában nélkülözhetetlen. Egy-egy virágzaton belül a méhek rendszerint néhány cm-es utat tesznek meg, és eközben 20-30 virág bibéjét érintik. A megporzó rovaroknak köszönhető idegentermékenyülés kedvező hatással van a termés nagyságára és beltartalmára, valamint a magvakból fejlődő növények fejlődési erélyére. Egy házi méh átlagosan kb. 1 percet tölt egy virágzatban. A napraforgón az egy virágzatban eltöltött idő, az egy virágzatban meglátogatott virágok száma és az egy virágra fordított idő rendkívül állandó. A napraforgó ezzel meglehetősen különleges helyet foglal el a termesztett növények között.

Az, hogy a méhek egy virágzatban nem túl sok virágot látogatnak, az idegen megporzás tekintetében előnyös, mert így nagyobb a valószínűsége annak, hogy az érintett virágok legtöbbjén idegen megporzás történhet.

Legfontosabb időszak a napraforgó külső és főleg középső virágköreinek nyílása a megporzás tekintetében.

A napraforgótáblák közelében elhelyezett méhkaptáraktól távolodva fokozatosan csökken a megtermékenyülési ráta, és nemcsak a termés mennyisége, hanem a kaszatok olajtartalma is kevesebb. Egyértelmű tehát, hogy a beporzó mézelő méhek igen hasznos tevékenységet folytatnak a napraforgó-termesztők számára.

Amennyiben a rovarmegporzás valamilyen okból elmarad, a termőérett virágok két ágra széthajló bibéinek karéjai még inkább lefelé görbülnek (bekunkorodnak), így a pollent befogadó felületük a bibeszárhoz tapad és érintkeznek a saját pollenjükkel. Ezért ha a tányéron belüli csöves virágokról vagy más egyedek tányérjairól nem kerül pollen a bibére, az öntermékenyítés mechanikailag lehetséges. Az öntermékenyítést a bibe megsértésével a tripszek is segítik. (A tripszek vagy más néven rojtosszárnyúak apró, jellegzetes formájú rovarok.)

A megtermékenyítésnek azonban akadálya lehet az öninkompatibilitás, az öntermékenyülést gátló mechanizmus. Ez egy genetikai tényezők által meghatározott, de nemesítéssel változtatható tulajdonság. Öntermékenyítés a napraforgónál genetikai önkompatibilitás (saját virágpor elfogadása) megléte esetén lehetséges.

A napraforgó-nemesítésben a beltenyésztéses hibridek előállításának folyamata tulajdonképpen, a termékenyítési rendszerek megváltoztatásának láncolataként is felfogható.

A napraforgó természetes párosodási rendszerét néhány generáción keresztül mesterségesen öntermékenyülővé alakítják át (beltenyésztés), majd a hibrid előállításakor a beltenyésztett anyai és apai vonalakat egy irányított keresztezés során idegen termékenyítéssel párosítják.

A napraforgóhibridek anyai vonalainak szaporítása és a vetőmagjainak előállítása üzemi méretekben rovarmegporzás nélkül lehetetlen.

A kedvező megporzás érdekében – hazai kísérletek és széles körű gyakorlati tapasztalatok alapján – az árutermelő napraforgótáblákon hektáronként 3-4 átlagos erősségű mézelő méh­család jelenléte szükséges.

Más növények elvonó hatása miatt a hatékony megporzás érdekében a házi méheket a virágzás kezdete után (kb. 10%-os virágzásban) tanácsos kihelyezni közvetlenül a virágzó napraforgótábla mellé vagy annak közvetlen közelébe.

A házi méhek a jobb megporzás és megtermékenyítés érdekében termesztés-technológiai elemként alkalmazható pollenvektorok lehetnek a naprafogó-termesztésben a méhészek és a növénytermesztők kölcsönös együttműködése esetén. Egy ilyen szakmai együttműködés mindkét fél számára hasznos és jövedelmező!

Dr. Lajkó László

c. egyetemi docens

Phytopatent Kft., Budapest

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új lengyel bálaszállító pótkocsik uniós engedéllyel

Új bálaszállító mezőgazdasági pótkocsi gyártását kezdték meg Lengyelországban, a gyártó cég megszerezte az Európai Uniós forgalmazási engedélyt, így bármelyik uniós országban használhatók a pótkocsik.

Belgium sikere az afrikai sertéspestis elleni küzdelemben

Minden országnak, ahol az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa már megjelent, hetente jelentenie kell a járványhelyzet alakulását az Állategészségügyi Világszervezetnek (OIE). Ez akkor sem maradhat el, ha nem történt újabb megbetegedés, elhullás. Belgium az elmúlt héten először hagyhatta üresen az újabb esetek/megbetegedések közlésére szolgáló sort az adatlapon.

Búza Egyiptomba, disznóhús Kínába

A Vajdaságban jól tűrik a nyári meleget a tavasszal elvetett haszonnövények, a legnagyobb területen termesztett kukorica és szója már virágzik. A májusban és júniusban jegyzett 250–300 milliméter csapadéknak köszönhetően úgy néz ki, egyelőre nem lesz gond a növényzettel, nedvesség a földben van elegendő.

Kis kerti tavaink ideális lakója: pettyes víziteknős

A hazai mocsári teknősök terráriumi tartása kizárt, hiszen azok védett állatok. Ám egy Észak-Amerikából származó, közeli rokonfajt egyre többen szaporítanak Európában. A pettyes víziteknősök (Clemmys guttata) ára még mindig elég borsos, de olykor-olykor feltűnnek a hazai szakkereskedésekben szaporított, eladó példányaik.

Méhlegelő a buszvárók tetején

A hollandiai Utrecht városában több száz buszváró fülkék tetejét telepítették be nektártermelő növényekkel a méhek számára. Az összesen 316 létesítmény tetejét zömmel varjúhájjal ültették be. A zöldtetők nemcsak a mézelő és poszméhek számára nyújtanak élelemforrást, hanem a finom szállópor-szemcséket is megkötik és az esővizet is fölfogják.

Újra Mezőhegyesé a vetőmagüzem

Visszavásárolta a Limagraintől a korábban is Mezőhegyeshez tartozó vetőmagüzemet a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. A létesítmény megszerzésével a feldolgozás is a zrt.-hez kerül, a folyamat végén pedig saját fémzárolt vetőmagot bocsáthatnak ki.

Hízómarhák hűtése kánikulában - Olaszországi tapasztalatok

Az éghajlatváltozás egyre gyakoribb és hosszabb ideig tartó, nagy hőséggel járó napokat hoz magával. Ez hatással van a hízóállatok teljesítményére: a termelés csökken, amint a hőmérséklet meghaladja a 25 °C-os küszöböt.

Feljelentést tettek

Feljelentést tett az Amerikai Egyesült Államok és több másik ország a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az Európai Unió növényvédő szer és egyéb, a gazdálkodók által hasznát „fontos eszköz” „veszélyalapú” megközelítésű engedélyezési rendszere ellen. Véleményük szerint ez világszerte veszélyezteti a gazdák megélhetését és az élelmiszer-termelést.

Összefogás a ragadozómadár-mérgezések visszaszorítása érdekében

Természetvédelmi, mezőgazdálkodói, vadgazdálkodói, állatorvosi és rendőrségi szervezetek közösen próbálják visszaszorítani a ragadozómadár-mérgezéseket. Ezek hátterében jellemzően háziállatok és apróvadak "védelme áll" - emberre is veszélyes szerekkel.

A tojáshéj csodákra képes a kertben 

Ha tojást használunk a konyhában, semmiképp ne dobjuk ki a héját! Inkább törjük össze, és vigyük ki a kertünkbe, mert nem csak a talajt táplálja, de még a kártevőket is elűzi.