Back to top

A méhek szerepe a napraforgó-termesztésben

A napraforgó hazánkban a legnagyobb területen (több mint 600 ezer hektár) tenyésző méhlegelő. A méhészek számára az egyik, de vannak területek, ahol a legfontosabb árumézet adó növénnyé vált az elmúlt években. Virágjának felépítéséről és méhészeti jelentőségéről szól írásom.

A napraforgó alapvetően rovarmegporzású növény, a szél szerepe a megporzásban nem igazán jelentős. Termékenyülési rendszerét tekintve hímnős egyedek csoportja, amelyek idegentermékenyítésre, kölcsönös megporzásra (allogámia) szorulnak.

A fészekvirágzat a napraforgó legjellegzetesebb szerve (1. ábra). Külső peremén helyezkednek el a sárga nyelves virágok, amelyek meddők, kizárólag a rovarok csalogatását szolgálják (2. ábra). A napraforgó fészekvirágzatának belső felén találhatók a kétivarú hímnős csöves virágok, amelyek idegen termékenyülését a dichogámia (a porzó és a termő nem egyidőben válik ivaréretté) biztosítja. Ez a napraforgó esetében proterandrikus, azaz a pollen kiszóródása a portokcsőből megelőzi a bibe ivaréretté válását. A csöves virágok felnyílása a földrajzi szélességtől és a hőmérséklettől függő napi ritmust követ. A virítási állapot alapján a csöves virágoknál megkülönböztetnek porzóérett és termőérett virítási szakaszt. A csöves virágok egyenként 2-3 napig nyílnak.

1. ábra: A napraforgó virágzatának keresztmetszete
A fészekvirágzatban a csöves virágok nyílása egymás után, szakaszosan történik, mégpedig a tányér perifériájáról indulva a középpont felé tartva.

Jellemzően egyszerre 3-4 csöves virágkör van ugyanabban a virítási állapotban. A virágzási állapot alapján a körök sorrendje kívülről befelé haladva a következő: termékenyült virágok (hervadt bibék), termőérett virágok (két ágra széthajló bibék), porzóérett virágok (kiemelkedett portokcsövek), sárga és zöld virágbimbók (3. ábra). A tányér virítása 5-10 napig tart.

2. ábra: A nyelves virágok pártalemezeinek típusai
A természetben a napraforgók idegentermékenyítését csak a méhalkatúak (mézelő méhek, vadméhek) végezhetik el eredményesen a virágzatot látogató rovarok közül. Ezek a méhalkatú megporzók hosszú szájszervvel, erős testszőrzettel rendelkeznek, jó és rendszeres viráglátogatók, nektárgyűjtésre specializálódtak, egy részük pollengyűjtő is. Könnyen hasznosítják a csöves napraforgóvirágok nektárját és virágporát. Közülük a mézelő méhek kiváló virághűséggel is rendelkeznek, és tudatosan telepíthetők. Az idegen termékenyülés a mézelő méh és egyes vadméhek testén áthozott virágporral történik, a virítás teljes időszaka alatti rendszeres viráglátogatások során. A megporzó virágpor származhat másik napraforgófajta tányérjáról, a saját napraforgófajta másik tányérjáról vagy ugyanazon tányéron belüli másik csöves virágról is. Gyakoriságát és eredményességét tekintve első helyen a két első lehetőség áll, nem ritka azonban a harmadik sem.

A napraforgó csöves virágai jellegzetes virágszerkezetükkel ezekhez a rovarokhoz alkalmazkodtak az evolúció folyamán, elősegítve így a sikeres rovarmegporzást.

A csöves virágnak nagyon fontos része a rovarcsalogatásban, ezáltal a megtermékenyülésben szerepet játszó nektármirigy, amely a nektár­termelésért felelős.

A méhek ingerlik a bibét

3. ábra: Különböző fejlődési állapotban lévő csöves virágok
A vadméhek és a mézelő méhek utódaiknak virágport (a mézelő méhek a család számára nektárt is) gyűjtenek, eközben a virágokat sorra látogatva idegen pollent juttatnak a testükről az érintett bibék felszínére, egyúttal azok mechanikai ingerlését is elvégzik. Ez nélkülözhetetlen a jó megtermékenyüléshez.

A méhek ugyanis a bibék felszínét megsértve alkalmassá teszik azt a tüskés felületű napraforgópollenek elfogadására.

A bibe ingerlésének élettani alapja van, mivel a bibe a méhek beporzásához alkalmazkodott. Az ingerlés nélkül sokkal rosszabb lesz a megtermékenyülés (pl. ilyen eset fordulhat elő, ha a bibére szél juttatja a virágport). A méhek tehát nem csak a nehéz és könnyen összecsomósodó napraforgópollen szállítását végzik el a megporzás folyamán, hanem a bibék mechanikai ingerlését is. Szerepük ezért a napraforgó megporzásában nélkülözhetetlen. Egy-egy virágzaton belül a méhek rendszerint néhány cm-es utat tesznek meg, és eközben 20-30 virág bibéjét érintik. A megporzó rovaroknak köszönhető idegentermékenyülés kedvező hatással van a termés nagyságára és beltartalmára, valamint a magvakból fejlődő növények fejlődési erélyére. Egy házi méh átlagosan kb. 1 percet tölt egy virágzatban. A napraforgón az egy virágzatban eltöltött idő, az egy virágzatban meglátogatott virágok száma és az egy virágra fordított idő rendkívül állandó. A napraforgó ezzel meglehetősen különleges helyet foglal el a termesztett növények között.

Az, hogy a méhek egy virágzatban nem túl sok virágot látogatnak, az idegen megporzás tekintetében előnyös, mert így nagyobb a valószínűsége annak, hogy az érintett virágok legtöbbjén idegen megporzás történhet.

Legfontosabb időszak a napraforgó külső és főleg középső virágköreinek nyílása a megporzás tekintetében.

A napraforgótáblák közelében elhelyezett méhkaptáraktól távolodva fokozatosan csökken a megtermékenyülési ráta, és nemcsak a termés mennyisége, hanem a kaszatok olajtartalma is kevesebb. Egyértelmű tehát, hogy a beporzó mézelő méhek igen hasznos tevékenységet folytatnak a napraforgó-termesztők számára.

Amennyiben a rovarmegporzás valamilyen okból elmarad, a termőérett virágok két ágra széthajló bibéinek karéjai még inkább lefelé görbülnek (bekunkorodnak), így a pollent befogadó felületük a bibeszárhoz tapad és érintkeznek a saját pollenjükkel. Ezért ha a tányéron belüli csöves virágokról vagy más egyedek tányérjairól nem kerül pollen a bibére, az öntermékenyítés mechanikailag lehetséges. Az öntermékenyítést a bibe megsértésével a tripszek is segítik. (A tripszek vagy más néven rojtosszárnyúak apró, jellegzetes formájú rovarok.)

A megtermékenyítésnek azonban akadálya lehet az öninkompatibilitás, az öntermékenyülést gátló mechanizmus. Ez egy genetikai tényezők által meghatározott, de nemesítéssel változtatható tulajdonság. Öntermékenyítés a napraforgónál genetikai önkompatibilitás (saját virágpor elfogadása) megléte esetén lehetséges.

A napraforgó-nemesítésben a beltenyésztéses hibridek előállításának folyamata tulajdonképpen, a termékenyítési rendszerek megváltoztatásának láncolataként is felfogható.

A napraforgó természetes párosodási rendszerét néhány generáción keresztül mesterségesen öntermékenyülővé alakítják át (beltenyésztés), majd a hibrid előállításakor a beltenyésztett anyai és apai vonalakat egy irányított keresztezés során idegen termékenyítéssel párosítják.

A napraforgóhibridek anyai vonalainak szaporítása és a vetőmagjainak előállítása üzemi méretekben rovarmegporzás nélkül lehetetlen.

A kedvező megporzás érdekében – hazai kísérletek és széles körű gyakorlati tapasztalatok alapján – az árutermelő napraforgótáblákon hektáronként 3-4 átlagos erősségű mézelő méh­család jelenléte szükséges.

Más növények elvonó hatása miatt a hatékony megporzás érdekében a házi méheket a virágzás kezdete után (kb. 10%-os virágzásban) tanácsos kihelyezni közvetlenül a virágzó napraforgótábla mellé vagy annak közvetlen közelébe.

A házi méhek a jobb megporzás és megtermékenyítés érdekében termesztés-technológiai elemként alkalmazható pollenvektorok lehetnek a naprafogó-termesztésben a méhészek és a növénytermesztők kölcsönös együttműködése esetén. Egy ilyen szakmai együttműködés mindkét fél számára hasznos és jövedelmező!

Dr. Lajkó László

c. egyetemi docens

Phytopatent Kft., Budapest

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyógyulás a méhkaptárak tetején

Ősidők óta tudott, hogy a méhek által készített és gyűjtött termékeknek gyógyhatása van. Mindenki előtt ismert, hogy például megfázásos időszakban érdemes sok mézet enni. Egy irányzat szerint, az is gyógyít, ha belélegezzük a méhkaptárak levegőjét. De hogyan tegyük?

Hiányzó kombájnok, elavult mezőgazdasági géppark

Nemrégiben még a tavaszi vetéssel voltak elfoglalva a gazdák, de ezekben a hetekben már a gabonabetakarítás van a mezőgazdasági tevékenység fókuszában. Milyen gépparkkal, hány kombájnnal aratnak Szlovákiában, tettük fel a kérdést. A szlovák agrárszakemberek szerint a problémamentes betakarításhoz 130 kombájn hiányzik az országban.

Brutális sáskajárással küzd India

Nyugat-Indiában óriási rajokban pusztítanak a sáskák, már közel 40 000 hektár szántóföldi növényt taroltak le. A sivatagi sáskák rajai elérték Jaipur külvárosát, és most Delhi felé tartanak.

Egyszerűsödött a támogatásokhoz szükséges állatlétszám igazolása a baromfitartók számára

A Nébih tájékoztatja a baromfitartókat, hogy a Magyar Államkincstár döntése alapján az állatbetegségek megelőzésével, leküzdésével kapcsolatos támogatások alapjául szolgáló állatlétszám megállapításához és igazolásához a madárinfluenza leölési határozatok adatai is felhasználhatóak a kifizetés kérelmezésekor.

Sorsdöntő növénysávok

A beporzóbarát virágzó növénysávok létrehozása segít megfékezni a beporzó rovarok számának csökkenését, viszont az ott összegyűlő rovarok nagyobb fertőzési kockázatnak vannak kitéve.

Egyre kifizetődőbb lehet az öntözés

Az időjárás tavaly is nagymértékben befolyásolta a növénytermelés hozamait, egyre fontosabbá válik az öntözéses gazdálkodás. Tavaly több mint 142 ezer hektár volt vízjogilag öntözhető – áll a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet összefoglalójában.

Penészgombákkal az aflatoxin ellen - Díjnyertes fiatal tudósok

Az erjesztett takarmányok egyik „ellensége” a penészgomba, amely az egyik leginkább rákkeltő vegyület, az aflatoxin felszaporodásáért felelős. Egy magyar kutatócsoport azon dolgozik, hogy tejsavbaktériumok és más, „jó” penészgombák felhasználásával olyan oltóanyagot fejlesszen ki, amelynek használatával visszaszorítható az aflatoxin-szennyeződés, így a gazdálkodók egészséges takarmányt adhatnak állataiknak.

A helyi élelmiszer fogyasztása a világ legnagyobb részén csak távoli álom

A globalizáció az utóbbi évtizedekben forradalmasította az élelmiszer-előállítást és -fogyasztást, a gazdálkodás pedig hatékonyabbá vált. Az étrend változatosabb, és több élelmiszer áll rendelkezésre a világ különböző részein. A világ népességének nagy része viszont importált élelmiszerektől függő országokban él, amelyek a globális élelmiszer-ellátási láncok megszakadásával fokozottan sebezhetők.

Szőlőültetvény: közeleg a virágzás

Amikor a metszésen, kötözésen, hajtásválogatáson már túlvannak az ültetvények, akkor az egyik fő cél, hogy a növényeket megvédjük a kórokozóktól és kártevőktől. Különösen a virágzás idején kell figyelni a megelőzésre.

Pipacsos mákföld

Bár a lila és piros virágok színei festői látványt nyújtanak, a hazai máktermesztők inkább bosszankodnak azon, hogy nem sikerül a veteményeket gyommentesíteni. Ahogy más kertészeti kultúrákban, a mákföldeken is azzal küzdenek a gazdálkodók, hogy az EU hatóanyagkivonási rendelkezéseinek köszönhetően nincs hatékony engedéllyel rendelkező gyomirtószer ebben a növényben sem.