Back to top

A mezőgazdasági termelés növekedése alacsonyan tartja az árakat

A mezőgazdasági termelés növekedése viszonylag alacsonyan tarthatja az élelmiszeripari termékek árát a következő évtizedben, de nagyon sok a bizonytalanság és a kockázat - állapította meg az OECD és a FAO szokásos, évenkénti közös jelentésében, amelyben a mezőgazdaság és a halászat következő tízéves kilátásait értékelik nemzeti, regionális és globális szinten.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a 2019 és 2028 közötti időszakra vonatkozó, Rómában hétfőn ismertetett jelentésében rámutatott, hogy a mezőgazdasági termékek iránti globális kereslet 15 százalékkal nő a következő évtized során. A mezőgazdasági termelés bővülésének üteme azonban ennél is gyorsabb lesz valamivel, ami ezt eredményezi, hogy a legfontosabb agrártermékek inflációval kiigazított ára stagnálni vagy csökkenni fog.

Emelkednek a terméshozamok és nő a termelés intenzitása a technológiai innovációknak köszönhetően, miközben a mezőgazdaság által használt földterületek nagysága nagyjából változatlan marad.

A mezőgazdasági eredetű üvegházhatású gázok kibocsátása - amely a globális kibocsátás 11 százalékát teszi ki - évente 0,5 százalékkal nő a következő egy évtizedben, lassul az ütem az előző tíz évben mért 0,7 százalékos éves átlaghoz képest.

Mindazonáltal a mezőgazdaságot fenyegető szokásos kockázatok mellett új bizonytalanságok jelentek meg. Ezek közé tartoznak a kereskedelmi feszültségek által okozott zavarok, a növény- és állatbetegségek terjedése, az antibiotikum-rezisztencia növekedése, az új növénynemesítési technikák szabályozása és az egyre szélsőségesebb időjárás.

Bizonytalansági tényezőt jelentenek a változó élelmiszerfogyasztási szokások, amelyeket egészségügyi okok, fenntarthatósági szempontok, valamint a világszerte megfigyelhető, riasztó mértékű elhízás elleni küzdelem alakít.

A legfontosabb élelmiszeripari termék többségének ára évi 1-2 százalékos ütemmel fog csökkenni a következő tíz évben,

ami kedvez a fogyasztóknak, de problémát jelenthet a termelőknek. A globális kereslet növekedését a lélekszám gyarapodása mellett a fejlődő országokban a fogyasztók jövedelmeinek emelkedése, míg a fejlett országokban az egészség- és környezettudatosabb étkezés fogja hajtani.

A globális élelmiszerellátási biztonság szempontjából létfontosságú a kereskedelem. Ken Ash, az OECD kereskedelemért és mezőgazdaságét felelős igazgatója rámutatott: azok a régiók, ahol gyorsan növekszik a lakosság, így Afrikának a Szahara alatt fekvő része vagy Dél-Ázsia, nem feltétlenül tudják jelentősen növelni az élelmiszertermelést, ezért nagyon fontos, hogy "minden kormány támogassa a nyitott, átlátható és kiszámítható agrár-élelmiszerpiacokat".

A bolygó szárazföldjének közel 40 százalékát használja a mezőgazdaság, ennek a területnek mintegy 70 százalékát legelők teszik ki.

Az OECD/FAO-jelentés készítői szerint a következő tíz évben nem változik a mezőgazdasági területek nagysága, de változik az arány, csökken a legelők nagysága, a megművelt földeké viszont növekszik. A mezőgazdasági termelés növekedésének oroszlánrésze a feltörekvő és fejlődő országokra jut, ami részben a beruházások növekedésének és a technológiai fejlődésnek tudható be, részben pedig annak, hogy itt - Latin-Amerikában - találhatóak bevonható források. Emellett a kereslet növekedésének gyorsulása (India, Afrika) is a termelés fokozásához vezet. Sokkal szerényebben növekszik majd a mezőgazdasági termelés a fejlett országokban, Észak-Amerikában és Európában, ahol a terméshozamok és a termelékenység is magas szinten áll, és a környezetvédelmi politikák korlátozzák a bővítési lehetőségeket.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szüret a kanadai háztetőkön

A városi méhészet már megszokott dolog Kanadában, de szőlőt termeszteni a házak tetején merőben újdonság. Montreálban három irodaház tetejét telepítették be szőlővel, az első szüretből készült bort idén tavasszal mutatták be.

Befejezték az aratást Békés megyében

A vártnál jobban alakult Békés megyében az őszi árpa termés a nagyon kedvezőtlen tavaszi időjárás ellenére, ám az őszi káposztarepce az utóbbi évek leggyengébb termését produkálta - mondta a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége titkára az MTI-nek hétfőn.

Forró augusztusért fohászkodnak a gazdák

A koráb­biaknál kisebb lendülettel indult a hazai görögdinnyeszezon és -export is. A termelők abban bíznak, hogy az el­ma­radó utazások miatt a németek több dinnyét esznek majd otthon, így nőhet a kivitel, egyúttal pedig itthon sem zuhannak a mélybe az árak.

A globális citruspiac alakulása

Főként a kedvezőtlen időjárási viszonyoknak köszönhetően a citrusok termelésében és feldolgozásában jelentős visszaesés várható a 2019/2020-as becslések alapján.

Kevesebb kiállítóval, de megrendezik Debrecenben a Farmer Expót

Kevesebb kiállítóval és kisebb épített vásárterülettel, de megrendezik augusztus 18-21. között a Farmer Expót Debrecenben, az egyetem Böszörményi úti campusán - közölte Vaszkó László vásárigazgató hétfőn az MTI-vel.

Győzedelmeskedik a realitás

Aratni annyit tesz, mint sikert elérni. Elég nagy várakozásokkal indult idén a nyári betakarítás, és hamar kiderült, hogy csodára nem számíthatunk. Ugyanis azután, amit a kalászos gabonáknak tavaly ősztől az aratás kezdetéig át kellett élnie, valóságos csoda, ha elfogadhatóak lesznek a hozamok.

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

A helyi termelés és szezonális étkezés jelenthet megoldást

A mezőgazdaságban komoly kihívást jelent az éghajlatváltozás, amelynek előidézői között szerepet játszik az áruszállítás is. Környezetünk védelméért így az élelmiszertranszport visszaszorításával és a helyi termelés elősegítésével is sokat tehetünk– mutat rá pályamunkájában Huber Anita, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik díjazottja.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.