Back to top

A mezőgazdasági termelés növekedése alacsonyan tartja az árakat

A mezőgazdasági termelés növekedése viszonylag alacsonyan tarthatja az élelmiszeripari termékek árát a következő évtizedben, de nagyon sok a bizonytalanság és a kockázat - állapította meg az OECD és a FAO szokásos, évenkénti közös jelentésében, amelyben a mezőgazdaság és a halászat következő tízéves kilátásait értékelik nemzeti, regionális és globális szinten.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a 2019 és 2028 közötti időszakra vonatkozó, Rómában hétfőn ismertetett jelentésében rámutatott, hogy a mezőgazdasági termékek iránti globális kereslet 15 százalékkal nő a következő évtized során. A mezőgazdasági termelés bővülésének üteme azonban ennél is gyorsabb lesz valamivel, ami ezt eredményezi, hogy a legfontosabb agrártermékek inflációval kiigazított ára stagnálni vagy csökkenni fog.

Emelkednek a terméshozamok és nő a termelés intenzitása a technológiai innovációknak köszönhetően, miközben a mezőgazdaság által használt földterületek nagysága nagyjából változatlan marad.

A mezőgazdasági eredetű üvegházhatású gázok kibocsátása - amely a globális kibocsátás 11 százalékát teszi ki - évente 0,5 százalékkal nő a következő egy évtizedben, lassul az ütem az előző tíz évben mért 0,7 százalékos éves átlaghoz képest.

Mindazonáltal a mezőgazdaságot fenyegető szokásos kockázatok mellett új bizonytalanságok jelentek meg. Ezek közé tartoznak a kereskedelmi feszültségek által okozott zavarok, a növény- és állatbetegségek terjedése, az antibiotikum-rezisztencia növekedése, az új növénynemesítési technikák szabályozása és az egyre szélsőségesebb időjárás.

Bizonytalansági tényezőt jelentenek a változó élelmiszerfogyasztási szokások, amelyeket egészségügyi okok, fenntarthatósági szempontok, valamint a világszerte megfigyelhető, riasztó mértékű elhízás elleni küzdelem alakít.

A legfontosabb élelmiszeripari termék többségének ára évi 1-2 százalékos ütemmel fog csökkenni a következő tíz évben,

ami kedvez a fogyasztóknak, de problémát jelenthet a termelőknek. A globális kereslet növekedését a lélekszám gyarapodása mellett a fejlődő országokban a fogyasztók jövedelmeinek emelkedése, míg a fejlett országokban az egészség- és környezettudatosabb étkezés fogja hajtani.

A globális élelmiszerellátási biztonság szempontjából létfontosságú a kereskedelem. Ken Ash, az OECD kereskedelemért és mezőgazdaságét felelős igazgatója rámutatott: azok a régiók, ahol gyorsan növekszik a lakosság, így Afrikának a Szahara alatt fekvő része vagy Dél-Ázsia, nem feltétlenül tudják jelentősen növelni az élelmiszertermelést, ezért nagyon fontos, hogy "minden kormány támogassa a nyitott, átlátható és kiszámítható agrár-élelmiszerpiacokat".

A bolygó szárazföldjének közel 40 százalékát használja a mezőgazdaság, ennek a területnek mintegy 70 százalékát legelők teszik ki.

Az OECD/FAO-jelentés készítői szerint a következő tíz évben nem változik a mezőgazdasági területek nagysága, de változik az arány, csökken a legelők nagysága, a megművelt földeké viszont növekszik. A mezőgazdasági termelés növekedésének oroszlánrésze a feltörekvő és fejlődő országokra jut, ami részben a beruházások növekedésének és a technológiai fejlődésnek tudható be, részben pedig annak, hogy itt - Latin-Amerikában - találhatóak bevonható források. Emellett a kereslet növekedésének gyorsulása (India, Afrika) is a termelés fokozásához vezet. Sokkal szerényebben növekszik majd a mezőgazdasági termelés a fejlett országokban, Észak-Amerikában és Európában, ahol a terméshozamok és a termelékenység is magas szinten áll, és a környezetvédelmi politikák korlátozzák a bővítési lehetőségeket.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Koronavírus: Új-Zélandon a fagyasztott élelmiszerekre gyanakszanak

Új-Zélandon koronavírussal frissen fertőzött embereket találtak, jelenleg a fagyasztott élelmiszerekre gyanakszanak a szakemberek. A vizsgálat megkezdődött.

Nem szegte a gazdák beruházási kedvét a koronavírus

A hazai gazdák továbbra is kiemelkedően fontosnak tartják a beruházásokat, sőt, 22%-uk a tavalyinál nagyobb mértékben tervez fejleszteni – derült ki a Budapest Bank legfrissebb Agrárgazdasági Indexéből*.

Egyetemisták innovációi az agráriumért

Idén két éve annak, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal összefogott, létrehozva ezzel a NAK TechLab egyetemi ötletversenyt, melynek keretében a hallgatói csapatok innovatív ötletekkel, megoldásokkal előre segíthetik a hazai agrárium digitalizációját. A döntőt augusztus 13-án, a kamara székházában rendezték meg egy ötfős szakértő zsűri előtt.

Sűrű sorban vetve, mégis pontosan

A növényben rejlő terméspotenciál kiaknázásának alapfeltétele a számára legmegfelelőbb agrotechnika alkalmazása, melynek „egyenszilárdnak” kell lennie. Vannak olyan technológiai elemek, amelyek kulcsszerepet játszanak, ilyen például a vetés. Ha jól végezzük ezt a fontos munkát, akkor egyenletes kelésre és olyan kikelt tőszámra számíthatunk, ami az eredményes termesztés alapját jelenti.

Elértük a nyugati árakat, de még drágulhatnak az élelmiszerek

Nem a magyar belföldi kereslet-kínálat határozza meg az agrártermékek árait, hanem a nyugati felvásárlási árak - mondta az InfoRádiónak Raskó György agrárközgazdász, aki szerint a nyugati élelmiszerárszint elérése miatt komolyabb drágulást már csak az árfolyamgyengülés okozhat.

Zala megyében kiemelkedően magas a búza termésátlaga

Az aszályos idő ellenére Zala megyében kiemelkedően magas volt a búza termésátlaga - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke csütörtökön az MTI-vel.

Kétmilliárd forinttal emelkedett a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatási keret

Az eddigi ötmilliárd forintról hétmilliárd forintra nőtt a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás kerete, ennek köszönhetően a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség korábbi 65 százalékáról 70 százalékára emelkedett - hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) csütörtökön az MTI-nek küldött közleményében.

Csányi Sándor: 30–50 mintagazdaságra lenne szükség a magyar agráriumban

Termelési oldalról kevésbé rázta meg a magyar agráriumot a koronavírus-járvány, piaci oldalról azonban komoly hatások jelentkeztek – mondta Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, a Bonafarm Csoport tulajdonosa Győrffy Balázsnak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének, akivel a Szóvetés című podcast-sorozat keretében beszélgetett.

Növekvő csapadékhajlam

Az elmúlt napokban az ország nyugati kétharmadán öntözték többfelé záporok a földeket, majd a hét második felétől keleten is több lesz a felhő, ide is átterjed a csapadék, ami kapás növényeink fejlődése szempontjából ideális, ugyanakkor a nedvesebb időben bizonyos növényi kórokozók fertőzésveszélye is megnő. A hőmérséklet is visszaesik néhány fokkal, a legtöbb helyen megszűnik a kánikula.

Közkedvelt a világpiacon a magyar csemegekukorica

A korai fajtákkal elindult a csemegekukorica betakarítása Magyarországon. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt idén a tavalyi 500 ezer tonnás termésmennyiségnél valamivel kevesebbre számítanak a 28 ezer hektáros termőterületről a szakemberek. A Syngenta hagyományos csemegekukorica szakmai rendezvényén elhangzott: a kihívások ellenére Magyarország tovább őrzi vezető szerepét a csemegekukorica területén.