Back to top

Nem csak a genetikán és a takarmányon múlik a tej minősége

A jó genetikai állomány és a kiváló minőségű takarmány mellett még egy dolog befolyásolja azt, milyen minőségű tejet ad a tehén. Ez pedig az állat emésztőrendszerében élő mikrobióta közösség összetétele. A kutatók pedig arra is rájöttek, hogy melyek azok az apró élőlények melyeknek segítségével a legjobb tej termelhető.

A kutatás nemcsak a tejtermelés minőségének javítására talált megoldást, de a szarvasmarhák metánkibocsátásának csökkentésére is, mutatott rá Diego Morgavi állattenyésztéssel foglalkozó szakember, aki nem vett részt a mostani a kutatásban.

A szarvasmarháknak, kecskéknek, juhoknak, valamint a többi kérődzőnek speciális emésztőrendszere alakult ki. A gyomor legfelső része, a bendő több millió mikrobát tartalmaz. Ezek segítségével a szénából, a fűből és egyéb nehezen emészthető növényi részekről felvehető tápanyagok és energia lesz.

A rendszer negatív oldala, hogy kérődzés közben a böfögéssel és bélgázzal több 100 millió tonnányi metán szabadul fel évente a világon.

Ez a mennyiség az emberhez köthető üvegházgáz kibocsátást tekintve a második a második helyen áll, csak a rizstermesztés előzi meg.

Annak kiderítésére, hogy milyen szerepet játszanak az emésztőrendszerben élő mikrobák a tej minőségében illetve a kibocsájtott metán mennyiségében, két tudós fogott össze. Itzik Mizrahi a Ben-Gurion Egyetem biológusa (Izrael), illetve John Wallave állattenyésztéssel foglalkozó tudós az Aberdeeni Egyetemről (Egyesült Királyság) több tehénállományból vett mintát kategorizált, illetve több száz egyéb adatot rögzített: többek közt az állatok növekedési rátáját, a tejtermelés mennyiségét és minőségét, illetve a kibocsájtott metán mennyiségét.

Hét gazdaság több mint 1000 tehenének adatait (beleértve a mikrobiális DNS-t is) vették fel az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Svédországban és Finnországban.

Norvég vörös szarvasmarha
Norvég vörös szarvasmarha
A fajtákat tekintve holstein-frízeket és norvég vörösöket – a két leggyakoribb európai tejelő fajtát – vizsgálták.

A DNS-ből a tudósok megállapították minden tehén esetében, hogy milyen mikrobák élnek az adott állat emésztőrendszerében, beleértve a baktériumokat, gombákat és egyéb mikroorganizmusokat. Ezután az adatokat a gépi tanulás segítségével elemezték ki: kifinomult számítógépes programok segítségével próbálták kimutatni, hogyan befolyásolják egyes mikrobák az állatok tulajdonságait.

Ugyan minden egyes példány egyedi mikroba közösséggel (úgynevezett mikrobiommal) rendelkezett, de 512 faj megtalálható volt a vizsgált marhák felénél

– írták a kutatók a Science Advances tudományos lapban. A kutatás felfedte, hogy 39 „központi mikroba” szerepe erőteljesebben mutatkozik meg a tehén tejének minőségében, illetve a metánkibocsátásban, mint a genetikusan örökölt bélyegek.

Az emésztőrendszerben élő mikrobák szerepe meglepően erőteljesen befolyásolja ezeket a tulajdonságokat, mondta el Fabio Lima, aki a tejtermelés és a tehenek mikrobiomja közti összefüggéseket kutatja az urbanai Illinois Egyetemen. Morgavi arra is kíváncsi, vajon a többi szarvasmarhafajtában is megvannak-e ezek a meghatározó mikrobák. Emellett úgy gondolja, hogyha

bizonyos mikrobákat etetünénk a borjakkal – ahogyan mi emberek is eszünk probiotikumokat – azzal csökkenthető lenne a metánkibocsátás.

Egy egész mikrobapopulációt befolyásolni azonban nagy kihívás Lima szerint, aki eddig is kísérletezett ezzel a tej minőségének és mennyiségének javítása érdekében. Azonban most már biztos, hogyha bizonyos mikrobákat adunk az emésztőrendszerhez, azzal változásokat érhetünk el – jelentette ki Wallace.

Forrás: 
www.sciencemag.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sertéspestis elleni illegális oltóanyag a piacon

Kínában megjelentek az afrikai sertéspestis elleni illegális oltóanyagok, ami ellen a hatóságok fokozott fellépéssel válaszoltak – számolt be a China Daily alapján az agrarheute mezőgazdasági hírportál.

Mi lenne velünk fák nélkül?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

842 ezer forintot dobnak a kukába

Évente mintegy 2,8 tonna élelmiszert, azaz 842 ezer forintnak megfelelő táplálékot dob ki egy átlagos amerikai egy friss felmérés szerint. A megdöbbentő adatok nem csak a fejlett világra jellemzőek: más-más okokból, de az egész világon jelentős a pazarlás.

A kevesebb mesterséges szelekcióval tenyésztett kutyafajták viselkedése közelebb áll a farkasokéhoz

Azok a kutyafajták, melyek tenyésztésében régóta szerepet játszik a mesterséges szelekció, kevésbé bírnak a farkasokéhoz hasonló viselkedési formákkal, mint a többi fajta - jöttek rá a Milánói és Pisai Egyetem tudósai. Ehhez három fajtával végeztek kísérleteket, melynek eredményei a A Royal Society Open Science című lapban jelent meg.

Hazai méhlegelők - a tavaszi fás hordásnövények

Méhészeti dendrológia sorozatunkat, mely a hazai méhlegelő fontos tagjait igyekszik bemutatni, a tavaszi fás hordásnövények ismertetésével folytatjuk. Amikor e méhlegelők virágoznak, bent a kaptárban zajlik a nemzedékváltás, s gyűlik a virágpor, készül/raktározódik a tavaszi virágméz is, a méhész szezon első pergetnivalója. Az előző részben a kökényt és a madárcseresznyét ismertettem, most folytatom a sort a tavasz növényeivel.

Szarvasvarjú – nem mindenkinek!

Hazánkra az elmúlt évtizedben jellemző, hogy rendkívül sok olyan díszmadár érkezett, melyet korábban még soha nem tartottak magángyűjteményekben. Ilyen faj például a kaffer szarvasvarjú, mely nagy termete és magas takarmányozási költségei miatt csak kevesek számára elérhető.

Dél-Koreába is betört az afrikai sertéspestis

Dél-Korea szerdán megerősítette: már a második afrikai sertéspestises megbetegedést észlelték egy, az észak-koreai határ közelében lévő telepen. Fennáll a veszélye, hogy az ország 11 milliós állatállománya fogja megsínyleni a vírus megjelenését.

Szövetség a malacok fokozottabb védelméért

Ebben az évben a World Animal Protection nonprofit állatvédő egyesülete megalapította a 3T szövetséget, mely azzal a céllal jött létre, hogy feltárja a malacokat érő fájdalmas kezelései eljárások megszüntetésének gyakorlati lehetőségeit.

Nem kell levágni a marhákat a Föld megmentése érdekében

A Nemzeti Termelők Uniója (National Farmers’ Union – NFU) szerint 2040-re anélkül is klímasemlegessé tehető a brit mezőgazdaság, hogy a marhahústermelést vissza kellene vágni vagy a termőterületeken erdőt kellene telepíteni.

Több, mint 5000 sertést öltek le ASP gyanú miatt

Magyarországon házisertésekben eddig nem mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát, ennek ellenére eddig mintegy 5300 háztáji állományban lévő sertést kellett levágni - mondta egy rádióinterjúban az országos főállatorvos. Bognár Lajos kiemelte, hogy ha kell, a legdrasztikusabb intézkedéseket is bevezetik.