Back to top

Nem csak a genetikán és a takarmányon múlik a tej minősége

A jó genetikai állomány és a kiváló minőségű takarmány mellett még egy dolog befolyásolja azt, milyen minőségű tejet ad a tehén. Ez pedig az állat emésztőrendszerében élő mikrobióta közösség összetétele. A kutatók pedig arra is rájöttek, hogy melyek azok az apró élőlények melyeknek segítségével a legjobb tej termelhető.

A kutatás nemcsak a tejtermelés minőségének javítására talált megoldást, de a szarvasmarhák metánkibocsátásának csökkentésére is, mutatott rá Diego Morgavi állattenyésztéssel foglalkozó szakember, aki nem vett részt a mostani a kutatásban.

A szarvasmarháknak, kecskéknek, juhoknak, valamint a többi kérődzőnek speciális emésztőrendszere alakult ki. A gyomor legfelső része, a bendő több millió mikrobát tartalmaz. Ezek segítségével a szénából, a fűből és egyéb nehezen emészthető növényi részekről felvehető tápanyagok és energia lesz.

A rendszer negatív oldala, hogy kérődzés közben a böfögéssel és bélgázzal több 100 millió tonnányi metán szabadul fel évente a világon.

Ez a mennyiség az emberhez köthető üvegházgáz kibocsátást tekintve a második a második helyen áll, csak a rizstermesztés előzi meg.

Annak kiderítésére, hogy milyen szerepet játszanak az emésztőrendszerben élő mikrobák a tej minőségében illetve a kibocsájtott metán mennyiségében, két tudós fogott össze. Itzik Mizrahi a Ben-Gurion Egyetem biológusa (Izrael), illetve John Wallave állattenyésztéssel foglalkozó tudós az Aberdeeni Egyetemről (Egyesült Királyság) több tehénállományból vett mintát kategorizált, illetve több száz egyéb adatot rögzített: többek közt az állatok növekedési rátáját, a tejtermelés mennyiségét és minőségét, illetve a kibocsájtott metán mennyiségét.

Hét gazdaság több mint 1000 tehenének adatait (beleértve a mikrobiális DNS-t is) vették fel az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Svédországban és Finnországban.

Norvég vörös szarvasmarha
Norvég vörös szarvasmarha
A fajtákat tekintve holstein-frízeket és norvég vörösöket – a két leggyakoribb európai tejelő fajtát – vizsgálták.

A DNS-ből a tudósok megállapították minden tehén esetében, hogy milyen mikrobák élnek az adott állat emésztőrendszerében, beleértve a baktériumokat, gombákat és egyéb mikroorganizmusokat. Ezután az adatokat a gépi tanulás segítségével elemezték ki: kifinomult számítógépes programok segítségével próbálták kimutatni, hogyan befolyásolják egyes mikrobák az állatok tulajdonságait.

Ugyan minden egyes példány egyedi mikroba közösséggel (úgynevezett mikrobiommal) rendelkezett, de 512 faj megtalálható volt a vizsgált marhák felénél

– írták a kutatók a Science Advances tudományos lapban. A kutatás felfedte, hogy 39 „központi mikroba” szerepe erőteljesebben mutatkozik meg a tehén tejének minőségében, illetve a metánkibocsátásban, mint a genetikusan örökölt bélyegek.

Az emésztőrendszerben élő mikrobák szerepe meglepően erőteljesen befolyásolja ezeket a tulajdonságokat, mondta el Fabio Lima, aki a tejtermelés és a tehenek mikrobiomja közti összefüggéseket kutatja az urbanai Illinois Egyetemen. Morgavi arra is kíváncsi, vajon a többi szarvasmarhafajtában is megvannak-e ezek a meghatározó mikrobák. Emellett úgy gondolja, hogyha

bizonyos mikrobákat etetünénk a borjakkal – ahogyan mi emberek is eszünk probiotikumokat – azzal csökkenthető lenne a metánkibocsátás.

Egy egész mikrobapopulációt befolyásolni azonban nagy kihívás Lima szerint, aki eddig is kísérletezett ezzel a tej minőségének és mennyiségének javítása érdekében. Azonban most már biztos, hogyha bizonyos mikrobákat adunk az emésztőrendszerhez, azzal változásokat érhetünk el – jelentette ki Wallace.

Forrás: 
www.sciencemag.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Laborhús után itt a labortej

A tejből származó fehérjékből készült termékek éves kereskedelme több millió dollárra rúg. Mi lenne, ha ezeket a termékeket tehenek nélkül is elő lehetne állítani?

Az ország legszebb birtokait kerestük

Lezárult a Magyarország Legszebb Birtoka 2019 címért versengő gazdaságok bejárása és zsűrizése; a birtoklátogatásokon – ahogy az már megszokott – a Magyar Mezőgazdaság Kft. munkatársai is részt vettek.

Agrárkamara: tovább nőhet a sertéshús ára

Tovább nőhet a sertéshús és a belőle készülő készítmények ára az elkövetkező hónapokban, mivel a sertések felvásárlási ára szárnyal az afrikai sertéspestis miatt - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.

Az Egyesült Királyságban is felbukkant az ASP

Az erősen fertőző, és a disznókra nézve halálos afrikai sertéspestis vírussal fertőzött húst foglaltak le Észak-Írországban. Ez az első eset, hogy a betegség az Egyesült Királyság területén is felbukkant.

A kocák szeretik az állandóságot

Egy új vizsgálat kiderítette, hogy a különböző elletőrendszerekben tartott és többször fialtatott kocáknál a rendszerek cserélgetése miként hat a malacok mortalitására. A kezdeti eredmények szerint, azok a kocák teljesítettek jobban és azoknál volt alacsonyabb a malacok elhullása, amelyeket ugyanabba az elletőrendszerbe vittek vissza.

D-vitaminban gazdagok a szoláriumozó tyúkok tojásai

A Martin Luther University Halle-Wittenberg (MLU) táplálkozási szakértőkből és agrárkutatókból álló egyik csoportja új módszert fedezett fel a tojások D-vitamintartalmának növelésére: a tyúkokat UV-fénnyel kell kezelni.

Egy „no-deal” Brexit hatása

A National Union of Farmers (NUF) vezetője arra figyelmeztet, hogy egy „no-deal” (megegyezés nélküli) Brexit teljes katasztrófa lenne az Egyesült Királyság mezőgazdaságára nézve, mivel az a bárányok tömeges levágását eredményezné, és rengeteg brit mezőgazdasági munkásnak kellene beszüntetnie tevékenységét.

Az Európai Bizottság is támogatja a hosszú távú élőállat szállításokra vonatkozó magyar intézkedéseket

Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. július 15-i, brüsszeli ülésén üdvözölte azon tagállamok hatóságainak intézkedéseit, melyek az extrém nyári hőség során szigorítják a hosszú távú, rendszerint Törökországba irányuló élőállat szállítások feltételeit.

Belgium sikere az afrikai sertéspestis elleni küzdelemben

Minden országnak, ahol az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa már megjelent, hetente jelentenie kell a járványhelyzet alakulását az Állategészségügyi Világszervezetnek (OIE). Ez akkor sem maradhat el, ha nem történt újabb megbetegedés, elhullás. Belgium az elmúlt héten először hagyhatta üresen az újabb esetek/megbetegedések közlésére szolgáló sort az adatlapon.

Búza Egyiptomba, disznóhús Kínába

A Vajdaságban jól tűrik a nyári meleget a tavasszal elvetett haszonnövények, a legnagyobb területen termesztett kukorica és szója már virágzik. A májusban és júniusban jegyzett 250–300 milliméter csapadéknak köszönhetően úgy néz ki, egyelőre nem lesz gond a növényzettel, nedvesség a földben van elegendő.