Back to top

Nem csak a genetikán és a takarmányon múlik a tej minősége

A jó genetikai állomány és a kiváló minőségű takarmány mellett még egy dolog befolyásolja azt, milyen minőségű tejet ad a tehén. Ez pedig az állat emésztőrendszerében élő mikrobióta közösség összetétele. A kutatók pedig arra is rájöttek, hogy melyek azok az apró élőlények melyeknek segítségével a legjobb tej termelhető.

A kutatás nemcsak a tejtermelés minőségének javítására talált megoldást, de a szarvasmarhák metánkibocsátásának csökkentésére is, mutatott rá Diego Morgavi állattenyésztéssel foglalkozó szakember, aki nem vett részt a mostani a kutatásban.

A szarvasmarháknak, kecskéknek, juhoknak, valamint a többi kérődzőnek speciális emésztőrendszere alakult ki. A gyomor legfelső része, a bendő több millió mikrobát tartalmaz. Ezek segítségével a szénából, a fűből és egyéb nehezen emészthető növényi részekről felvehető tápanyagok és energia lesz.

A rendszer negatív oldala, hogy kérődzés közben a böfögéssel és bélgázzal több 100 millió tonnányi metán szabadul fel évente a világon.

Ez a mennyiség az emberhez köthető üvegházgáz kibocsátást tekintve a második a második helyen áll, csak a rizstermesztés előzi meg.

Annak kiderítésére, hogy milyen szerepet játszanak az emésztőrendszerben élő mikrobák a tej minőségében illetve a kibocsájtott metán mennyiségében, két tudós fogott össze. Itzik Mizrahi a Ben-Gurion Egyetem biológusa (Izrael), illetve John Wallave állattenyésztéssel foglalkozó tudós az Aberdeeni Egyetemről (Egyesült Királyság) több tehénállományból vett mintát kategorizált, illetve több száz egyéb adatot rögzített: többek közt az állatok növekedési rátáját, a tejtermelés mennyiségét és minőségét, illetve a kibocsájtott metán mennyiségét.

Hét gazdaság több mint 1000 tehenének adatait (beleértve a mikrobiális DNS-t is) vették fel az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Svédországban és Finnországban.

Norvég vörös szarvasmarha
Norvég vörös szarvasmarha
A fajtákat tekintve holstein-frízeket és norvég vörösöket – a két leggyakoribb európai tejelő fajtát – vizsgálták.

A DNS-ből a tudósok megállapították minden tehén esetében, hogy milyen mikrobák élnek az adott állat emésztőrendszerében, beleértve a baktériumokat, gombákat és egyéb mikroorganizmusokat. Ezután az adatokat a gépi tanulás segítségével elemezték ki: kifinomult számítógépes programok segítségével próbálták kimutatni, hogyan befolyásolják egyes mikrobák az állatok tulajdonságait.

Ugyan minden egyes példány egyedi mikroba közösséggel (úgynevezett mikrobiommal) rendelkezett, de 512 faj megtalálható volt a vizsgált marhák felénél

– írták a kutatók a Science Advances tudományos lapban. A kutatás felfedte, hogy 39 „központi mikroba” szerepe erőteljesebben mutatkozik meg a tehén tejének minőségében, illetve a metánkibocsátásban, mint a genetikusan örökölt bélyegek.

Az emésztőrendszerben élő mikrobák szerepe meglepően erőteljesen befolyásolja ezeket a tulajdonságokat, mondta el Fabio Lima, aki a tejtermelés és a tehenek mikrobiomja közti összefüggéseket kutatja az urbanai Illinois Egyetemen. Morgavi arra is kíváncsi, vajon a többi szarvasmarhafajtában is megvannak-e ezek a meghatározó mikrobák. Emellett úgy gondolja, hogyha

bizonyos mikrobákat etetünénk a borjakkal – ahogyan mi emberek is eszünk probiotikumokat – azzal csökkenthető lenne a metánkibocsátás.

Egy egész mikrobapopulációt befolyásolni azonban nagy kihívás Lima szerint, aki eddig is kísérletezett ezzel a tej minőségének és mennyiségének javítása érdekében. Azonban most már biztos, hogyha bizonyos mikrobákat adunk az emésztőrendszerhez, azzal változásokat érhetünk el – jelentette ki Wallace.

Forrás: 
www.sciencemag.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Kárpátok a környezet ügyében is összeköti Kelet-Európa népeit

Magyarország kiemelt figyelmet fordít a Kárpát-medencében a környezetügyi együttműködésre, ugyanis a térség földrajzi értelemben is szoros egységet alkot. Ezért természeti örökségünk védelme és fenntartható fejlesztése elemi érdeke a régió minden népének, így nekünk, magyaroknak is – emelte ki Belánszky-Demkó Zsolt, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

Újra divat az ezüstcsőrű pinty

Az Afrikában honos ezüstcsőrű pintyet több mint egy évszázada tartják hazánkban kalitmadárként, de a díszpintyes röpdéknek is kiváló madara. Két alfaja ismeretes, melyek Észak-, illetve Kelet-Afrika szárazabb területeit népesítik be. Közeli rokona az Ázsiában előforduló malabári pinty, melyet elvileg fehér farkcsíkja és farokfedői alapján könnyen meg lehet különböztetni az ezüstcsőrű rokontól.

Megtalálták az amerikai költésrothadás ellen immunizáló foszfolipidet

A kifejlett méhek bélrendszerében mutatták ki azt a foszfolipidet, mely az álcákat is immunizálja az amerikai költésrothadás ellen. A Lysophosphatidylcholint, röviden LPC-t egy osztrák egyetemi kutatócsapatnak sikerült sikeresen izolálnia. A méhészeti alkalmazása, vagyis a méhcsalád álcáihoz történő bejuttatása is megoldottnak látszik.

Méhészet - Öröklődő stresszhatás

A mézelő méhről ismeretünk egyre szélesebb. Talán induljunk a római kortól, ahol ökröt öltek le és azt tették zárt helyre, majd amikor onnan kiengedték a kifejlődött legyeket, hitték, abból nyernek rajokat, azaz így rajzanak a méhek. Ez a tudásszint mára már számunkra nevetséges, megmosolyogtató, de ne menjünk ilyen messzire, mai nap is akad bizonyára olyan „tudás”, melyet egykor nevetségesnek tartanak utódaink.

Nem csak karácsonykor kellene halat ennünk

Mintegy 10 százalékkal nőtt a hazai halfogyasztás, az Agrárminisztérium azonban azon dolgozik, hogy a jelenlegi szűk 6 kilogrammnál kétszer több halat együnk. Ezzel nemcsak az egészségünket óvjuk, hanem a hazai haltermelőket is támogatjuk. A haltermelés ráadásul nem terheli a környezetet, vitathatalanul fenntartható gazdálkodás.

Környezetkímélő juhokat nemesítenek Új-Zélandon

Metángáz csökkentését szolgáló genetikai programot vezet be Új-Zéland, amelynek keretében hamarosan alacsony metán kibocsátású tenyészkosokat hoznak forgalomba.

Díszbaromfi nagy haszonnal

Ki ne szeretne udvarában olyan szemet gyönyörködtető baromfit tartani, melyen hosszasan pihentetheti szemét, gyönyörködhet benne, melyek tyúkjai ugyanakkor jelentős mennyiségű tojással hálálják meg a gondoskodást, emellett felesleges szaporulata a konyhaasztalra kerülhet, és igen ízletes hússal örvendeztetheti meg az egész családot.

3,1 százalékkal nőtt a mezőgazdaság termelési értéke idén

A termelési volumen 0,7 százalékos csökkenése, valamint a termelői árak 3,8 százalékos emelkedése következtében a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 3,1 százalékkal nőtt idén a tavalyihoz képest - közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Szép élet a juhé: a juh- és kecskehús nem csak finom, egészséges is

„A birka sokoldalú jószág, nem csak finom a húsa és egészséges a teje, de legelőink karbantartását is elvégzik”- magyarázta „A JUH Ász. Mindenünk a birka” szlogen alatt futó kampány megnyitóján Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár. A budaörsi Auchan áruházban tartott rendezvényen Liptai Zoltán mesterszakácsnak köszönhetően juh- és kecskehúsból készült ételeket is megkóstolhattunk.

Tények és összefüggések: Szabó Jenő kapta idén az Adorján János-díjat

A Magyar Mezőgazdaság hetilap első főszerkesztőjének nevével fémjelzett díjat idén az elismert agrárközgazdász-szakember, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. kiváló külsős szerzője kapta. Az ünnepélyes díjátadóra a gödöllői Grassalkovich-kastélyban került sor.