Back to top

Nem csak a genetikán és a takarmányon múlik a tej minősége

A jó genetikai állomány és a kiváló minőségű takarmány mellett még egy dolog befolyásolja azt, milyen minőségű tejet ad a tehén. Ez pedig az állat emésztőrendszerében élő mikrobióta közösség összetétele. A kutatók pedig arra is rájöttek, hogy melyek azok az apró élőlények melyeknek segítségével a legjobb tej termelhető.

A kutatás nemcsak a tejtermelés minőségének javítására talált megoldást, de a szarvasmarhák metánkibocsátásának csökkentésére is, mutatott rá Diego Morgavi állattenyésztéssel foglalkozó szakember, aki nem vett részt a mostani a kutatásban.

A szarvasmarháknak, kecskéknek, juhoknak, valamint a többi kérődzőnek speciális emésztőrendszere alakult ki. A gyomor legfelső része, a bendő több millió mikrobát tartalmaz. Ezek segítségével a szénából, a fűből és egyéb nehezen emészthető növényi részekről felvehető tápanyagok és energia lesz.

A rendszer negatív oldala, hogy kérődzés közben a böfögéssel és bélgázzal több 100 millió tonnányi metán szabadul fel évente a világon.

Ez a mennyiség az emberhez köthető üvegházgáz kibocsátást tekintve a második a második helyen áll, csak a rizstermesztés előzi meg.

Annak kiderítésére, hogy milyen szerepet játszanak az emésztőrendszerben élő mikrobák a tej minőségében illetve a kibocsájtott metán mennyiségében, két tudós fogott össze. Itzik Mizrahi a Ben-Gurion Egyetem biológusa (Izrael), illetve John Wallave állattenyésztéssel foglalkozó tudós az Aberdeeni Egyetemről (Egyesült Királyság) több tehénállományból vett mintát kategorizált, illetve több száz egyéb adatot rögzített: többek közt az állatok növekedési rátáját, a tejtermelés mennyiségét és minőségét, illetve a kibocsájtott metán mennyiségét.

Hét gazdaság több mint 1000 tehenének adatait (beleértve a mikrobiális DNS-t is) vették fel az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Svédországban és Finnországban.

Norvég vörös szarvasmarha
Norvég vörös szarvasmarha
A fajtákat tekintve holstein-frízeket és norvég vörösöket – a két leggyakoribb európai tejelő fajtát – vizsgálták.

A DNS-ből a tudósok megállapították minden tehén esetében, hogy milyen mikrobák élnek az adott állat emésztőrendszerében, beleértve a baktériumokat, gombákat és egyéb mikroorganizmusokat. Ezután az adatokat a gépi tanulás segítségével elemezték ki: kifinomult számítógépes programok segítségével próbálták kimutatni, hogyan befolyásolják egyes mikrobák az állatok tulajdonságait.

Ugyan minden egyes példány egyedi mikroba közösséggel (úgynevezett mikrobiommal) rendelkezett, de 512 faj megtalálható volt a vizsgált marhák felénél

– írták a kutatók a Science Advances tudományos lapban. A kutatás felfedte, hogy 39 „központi mikroba” szerepe erőteljesebben mutatkozik meg a tehén tejének minőségében, illetve a metánkibocsátásban, mint a genetikusan örökölt bélyegek.

Az emésztőrendszerben élő mikrobák szerepe meglepően erőteljesen befolyásolja ezeket a tulajdonságokat, mondta el Fabio Lima, aki a tejtermelés és a tehenek mikrobiomja közti összefüggéseket kutatja az urbanai Illinois Egyetemen. Morgavi arra is kíváncsi, vajon a többi szarvasmarhafajtában is megvannak-e ezek a meghatározó mikrobák. Emellett úgy gondolja, hogyha

bizonyos mikrobákat etetünénk a borjakkal – ahogyan mi emberek is eszünk probiotikumokat – azzal csökkenthető lenne a metánkibocsátás.

Egy egész mikrobapopulációt befolyásolni azonban nagy kihívás Lima szerint, aki eddig is kísérletezett ezzel a tej minőségének és mennyiségének javítása érdekében. Azonban most már biztos, hogyha bizonyos mikrobákat adunk az emésztőrendszerhez, azzal változásokat érhetünk el – jelentette ki Wallace.

Forrás: 
www.sciencemag.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ősi lófajtát őriznek az ország északkeleti szegletében

A ruszin népcsoportba tartozó huculok egyfajta mindenesként használták a később róluk elnevezett kistestű, ám annál ellenállóbb és szívósabb lovaikat. A hegyvidék, zord időjárási körülményeihez alkalmazkodó fajtának az „igénytelenségén” kívül számos előnyös tulajdonsága van.

Állattartó telepek fejlesztése - Látnak jövőt a fiatalok az agráriumban?

Szadai Gabriella 16 évesen még nem agrárpályára készült. Bár a szülei, nagy- és dédszülei is Bugyin éltek és a mezőgazdaságban dolgoztak, ám saját jövőjét nem ezen a településen és nem állattartóként képzelte el. Ám huszonévesen döntenie kellett, hogy átveszi-e a hirtelen megbetegedett édesapjától a több száz birkából, legelőkből és szántóföldekből álló gazdaságot.

Mezőgazdaságunk és Trianon

A történeti Magyarország 100 évvel ezelőtti felbomlása túlmutat a közismert számadatokon. A Kárpát-medence évszázadok során folyamatosan fejlődő, egyre összetettebb és hatékonyabban működő gazdasági és társadalomszerkezete széthullott, ami nemcsak mennyiségi, de minőségi veszteségként is nagyon súlyos terhet rótt a trianoni Magyarországra.

Vágóhíd, végállomás… Az utolsó láncszem túl gyenge volt

Különleges fajta, kiváló technológia, remek piac. Dr. Pintér Gábor az ügyvédi talárt cserélte le a francia Label Rouge követelményeknek is eleget tevő fekete lábú, kapirgáló csirkékért.

A gyöngyöspipe újból keresett

Hazánkban a gyöngytyúktartási kedv igen nagy ingadozást mutat. Ez, a hajdan az alföldi tanyákon gyakran előforduló baromfi a rendszerváltás idején szinte teljesen eltűnt, majd fokozatosan visszanyerte helyét a háztáji gazdaságokban. A madárinfluenza azonban a gyöngyöstartásnak sem kedvezett, akkor ismét jelentősen csökkent a tartott madarak száma. Az elmúlt években azonban újra divatba jött.

Szavazzon az Európai Natura 2000 díj 2020. évi döntőseire!

Az Európai Bizottság büszkén jelenti be a Natura 2000 díj 27 döntősét, amelyeket a huszonhat uniós tagállam és az Egyesült Királyság a nevezési feltételeknek megfelelő 79 pályázata közül választottak ki.

Több állatot vágtak le az első negyedévben

Hat százalékkal több baromfifélét, két százalékkal több szarvasmarhát és egy százalékkal több sertést vágtak az első negyedévében a 2019. január-márciusi időszakhoz képest a magyar vágóhidakon - derült ki a NAIK Nemzeti Agrárgazdasági Kutatóintézet honlapján közzétett jelentésből.

Nincs esély az ASP megállítására

Szakértők szerint az afrikai sertéspestis (AFP) elleni küzdelmet elfedte a koronavírus-járvány elleni harc, ezért arra lehet számítani, hogy ebben az évben még intenzívebben terjed a sertések között a kór. Egyelőre nincs esély a megállítására.

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

Emelkedő marhahúskereslet

A világ marhahústermelése az utóbbi időszakban évi 64–66 millió tonna között alakult. A baromfiágazatokat sújtó madárinfluenza és a sertésállományokat tizedelő afrikai sertéspestis betegségek következtében emelkedett a marhahús iránti kereslet.