Back to top

Nem csak a genetikán és a takarmányon múlik a tej minősége

A jó genetikai állomány és a kiváló minőségű takarmány mellett még egy dolog befolyásolja azt, milyen minőségű tejet ad a tehén. Ez pedig az állat emésztőrendszerében élő mikrobióta közösség összetétele. A kutatók pedig arra is rájöttek, hogy melyek azok az apró élőlények melyeknek segítségével a legjobb tej termelhető.

A kutatás nemcsak a tejtermelés minőségének javítására talált megoldást, de a szarvasmarhák metánkibocsátásának csökkentésére is, mutatott rá Diego Morgavi állattenyésztéssel foglalkozó szakember, aki nem vett részt a mostani a kutatásban.

A szarvasmarháknak, kecskéknek, juhoknak, valamint a többi kérődzőnek speciális emésztőrendszere alakult ki. A gyomor legfelső része, a bendő több millió mikrobát tartalmaz. Ezek segítségével a szénából, a fűből és egyéb nehezen emészthető növényi részekről felvehető tápanyagok és energia lesz.

A rendszer negatív oldala, hogy kérődzés közben a böfögéssel és bélgázzal több 100 millió tonnányi metán szabadul fel évente a világon.

Ez a mennyiség az emberhez köthető üvegházgáz kibocsátást tekintve a második a második helyen áll, csak a rizstermesztés előzi meg.

Annak kiderítésére, hogy milyen szerepet játszanak az emésztőrendszerben élő mikrobák a tej minőségében illetve a kibocsájtott metán mennyiségében, két tudós fogott össze. Itzik Mizrahi a Ben-Gurion Egyetem biológusa (Izrael), illetve John Wallave állattenyésztéssel foglalkozó tudós az Aberdeeni Egyetemről (Egyesült Királyság) több tehénállományból vett mintát kategorizált, illetve több száz egyéb adatot rögzített: többek közt az állatok növekedési rátáját, a tejtermelés mennyiségét és minőségét, illetve a kibocsájtott metán mennyiségét.

Hét gazdaság több mint 1000 tehenének adatait (beleértve a mikrobiális DNS-t is) vették fel az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Svédországban és Finnországban.

Norvég vörös szarvasmarha
Norvég vörös szarvasmarha
A fajtákat tekintve holstein-frízeket és norvég vörösöket – a két leggyakoribb európai tejelő fajtát – vizsgálták.

A DNS-ből a tudósok megállapították minden tehén esetében, hogy milyen mikrobák élnek az adott állat emésztőrendszerében, beleértve a baktériumokat, gombákat és egyéb mikroorganizmusokat. Ezután az adatokat a gépi tanulás segítségével elemezték ki: kifinomult számítógépes programok segítségével próbálták kimutatni, hogyan befolyásolják egyes mikrobák az állatok tulajdonságait.

Ugyan minden egyes példány egyedi mikroba közösséggel (úgynevezett mikrobiommal) rendelkezett, de 512 faj megtalálható volt a vizsgált marhák felénél

– írták a kutatók a Science Advances tudományos lapban. A kutatás felfedte, hogy 39 „központi mikroba” szerepe erőteljesebben mutatkozik meg a tehén tejének minőségében, illetve a metánkibocsátásban, mint a genetikusan örökölt bélyegek.

Az emésztőrendszerben élő mikrobák szerepe meglepően erőteljesen befolyásolja ezeket a tulajdonságokat, mondta el Fabio Lima, aki a tejtermelés és a tehenek mikrobiomja közti összefüggéseket kutatja az urbanai Illinois Egyetemen. Morgavi arra is kíváncsi, vajon a többi szarvasmarhafajtában is megvannak-e ezek a meghatározó mikrobák. Emellett úgy gondolja, hogyha

bizonyos mikrobákat etetünénk a borjakkal – ahogyan mi emberek is eszünk probiotikumokat – azzal csökkenthető lenne a metánkibocsátás.

Egy egész mikrobapopulációt befolyásolni azonban nagy kihívás Lima szerint, aki eddig is kísérletezett ezzel a tej minőségének és mennyiségének javítása érdekében. Azonban most már biztos, hogyha bizonyos mikrobákat adunk az emésztőrendszerhez, azzal változásokat érhetünk el – jelentette ki Wallace.

Forrás: 
www.sciencemag.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mondjunk le az indiai lúd tartásáról!

Vannak madárfajok, melyek különös szépségükkel vagy éppen énekükkel hamar belopják magukat az állatbarátok szívébe, de nálunk tartásuk a jelenlegi természetvédelmi törvények értelmében magánszemélyek részére nem megengedett. Ugyanakkor a környező országok némelyikében és Nyugat-Európa nagy részén tartásuk madárkedvelők otthonában nem engedélyköteles.

Faládák reneszánsza

Manapság fokozott igény mutatkozik a megújuló nyersanyagokból készült csomagolásokra. A komposztálható műanyag és a megújuló forrásból készített műanyag között nem egyértelmű mindenki számára a különbség, annál tisztább azonban a kép a fa esetében.

Műtalajjal tesznek termővé egy régi rézbányát Spanyolországban

Spanyolország és Portugália határmenti régióiban szakértők dolgoznak azon, hogy egy európai projekt részeként újraélesszék a talajt organikus komposzttal és technosollal, vagyis műtalajjal. Még az olyan helyeken is lehetséges ez, mint ebben a régi rézbányában. 20 éve semmi nem nőtt itt, most pedig fák népesítik be a területet, és visszatértek a madarak is.

Január 31-én lejár az élelmiszerlánc-felügyeleti díj befizetésének határideje

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja az érintettek figyelmét, hogy a 2019. évi bevalláshoz kapcsolódó felügyeleti díj második részletének fizetési határideje 2020. január 31. napja. A díj átutalása kizárólag az e célra elkülönített fizetési számlára teljesíthető.

Támogatás a vadvilág fellendítéséért és a klímaváltozás ellen

Az új angol mezőgazdasági törvény szerint a gazdálkodóknak a „közjóért”, például a vadvilág fellendítéséért és a klímaváltozás megakadályozásáért fizetnek.

Bátrak sportja: nyájjal, ködben az autópályán

Juhok százai akadályozták a forgalmat a romániai A2-es autópálya fetesti szakaszán kedden, mivel egy pásztor az autópálya Duna-hídján terelte át nyáját. Az autópálya-rendőrség hivatalból vizsgálatot indított a juhász ellen, aki bekapcsolta autóján a vészvillogót és így kísérte a nyájat az autópályán - írta a Mediafax hírügynökség.

Csevegő tehenek

Egy meglepő, új vizsgálat szerint a tehenek társalognak egymással a takarmányról és az időről. A kutatás fényt derített arra, hogy saját, egyedi bőgésükkel miként válaszolnak a tejelő tehenek a negatív és pozitív emocionális helyzetekre.

Több tucat madarat pusztítottak el a madárinfluenza megjelenése miatt a szlovákiai Bajmóc állatkertjében

Negyvenegy ott élő madarat pusztítottak el a hétvégén a madárinfluenza megjelenése miatt a szlovákiai Bajmóc (Bojnice) állatkertjében, és a létesítményt lezárták a látogatók elől - jelentette a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökség hétfőn.

Egy ritka régi francia tyúkfajta

A houdant csak kevés számú színváltozatban tenyésztik, elsősorban babos, fehér és gyöngyszürke színekben fordul elő. Mint köztudott, nehéz és tömeges fajta, ezért hústermelésre is megfelelő: a kakas körülbelül 3,5 kg-ot nyom. A houdan fajtajellegéből adódóan nyugodt és jámbor.

Útmutatókat készített a Nébih a szarvasmarha gümőkór elleni védekezéshez

Elérhetőek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján a szarvasmarha gümőkór elleni védekezéshez támpontot nyújtó útmutatók.