Back to top

Szintet lépett a rettegett banánbetegség

Létezik egy betegsége a banánnak, amely teljes ültetvényeket képes rövid időn belül eltüntetni a föld színéről, ha nem figyelnek rá kellően. Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában jókora károkat okozott már, ám a világ banánexportjának háromnegyedét adó Latin-Amerikába eddig nem hurcolták át. Most azonban úgy tűnik, igen.

Ahogy korábban már itt is írtunk róla, a banánbiznisz sajnálatos specialitása, hogy lényegében

egyetlen fajtát termesztenek világszerte, az az egy pedig pont fogékony

a Panama-betegségnek is nevezett Fusarium oxysporum f. sp. cubense ún. trópusi 4-es rasszára (TR4). A TR4 rasszt Tajvanon fedezték fel az 1960-as években, azóta elterjedt Délkelet-Ázsiában, Ausztráliában, Mozambikon és Pakisztánban, a banánból élő szakemberek legnagyobb félelme pedig, hogy Latin-Amerikát is eléri, és kipusztítja a világ banánexportjának háromnegyedét adó ottani ültetvényeket.

A fruitnet.com információi szerint

júniusban megtörtént, ami igazából már csak idő kérdése volt:

TR4-gyanús ültetvényt találtak Kolumbia északi részén, a venezuelai határ közelében.

„Jelenleg országszerte zajlik az ültetvények alapos átvizsgálása, egyelőre azonban még csak meg nem erősített gyanúról van szó” – mondta a kolumbiai mezőgazdasági intézet, az ICA egyik munkatársa az ecuadori banán-szakportálnak, hivatalos nyilatkozatra azonban még sem az ICA, sem a kolumbiai exportőrcégek nem állnak készen.

Ecuador agrárminisztere ugyanakkor nyugalomra szólította fel a banánüzletben érdekelt honfitársait. „Készenlétben állunk, van a vezető nemzetközi növényegészségügyi hatóságok által készített és jóváhagyott vészforgatókönyvünk, de nálunk egyelőre még nem jelent meg a betegség” – mondta.

A fruitnet.com forrásai szerint

külföldi laborban vizsgálják a gyanús növényeket, mégpedig Hollandiában, és nem az USA-ban,

ahogy azt más források állították.

A probléma egyáltalán nem kicsi: a világ öt legnagyobb banánexportőr országából négy az érintett dél-amerikai térségben található. A világranglistát Ecuador vezeti, majd a második Fülöp-szigetek után Costa Rica, Guatemala, és Kolumbia következik. Hogy előbb-utóbb náluk is megjelenik a betegség, az igazából csak idő kérdése volt, miután a kereskedelem – főleg a zöldség-gyümölcs szektorban – annyira a globálissá vált, hogy senki nem maradhat elszigetelten, állítják a szakértők.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hazai málnafajták

Az éghajlatváltozás nem kedvez ugyan a melegre érzékeny bogyósok termesztésének, de a kertben megtalálhatjuk a helyüket. A szamóca után a málna-fajtákat vesszük sorra, annál is inkább, mert fertődön sok értékes magyar nemesítésű hibrid született.

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

Nem lisztharmat, nem peronoszpóra, akkor micsoda?

Az idén az ország több borvidékén súlyos kárt okozott a feketerothadás, ami 20 éve bukkant föl először hazánkban. Mint a szőlőbetegségek zöme, ez is amerikai eredetű és a 19. században érkezett Európába. Eddig nem okozott különösebb gondot, az idén azonban erős fertőzések alakultak ki, mert a meleg és a sok csapadék kedvezett a kórokozónak.

Megnyílt az ehető vadnövények parkja

Az németországi Bad Pyrmontban nemrégiben egy ehető vadnövényekkel beültetett park nyílt. A város és az "Ehető Növények Parkja" Alapítvány között együttműködési megállapodás már 2019 szeptemberben létrejött, de a koronavírus járvány miatt a park megnyitására csak a közelmúltban kerülhetett sor.

Kedvezett a járvány a brit epernek

A koronavírus-járvány sok vállalkozásnak keresztbe tett, nem úgy, mint a brit epertermelőknek és -értékesítőknek: sokuk jelentősen több epret adott el idén eddig, mint tavaly, de az Egyesült Királyság egészét nézve is szép számmal emelkedtek a számok.

Agrárjövő a vírus árnyékában

Bár általánosságban véve pozitívak a középtávú mezőgazdasági termelési és élelmiszer­­-fogyasztási kilátások, a koronavírus-járvány mégis árnyékot vet a szektor következő évtizedére – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) július 16-án publikált közös, 2029-ig terjedő előrejelzéséből.

Mikor érett a görögdinnye?

A görögdinnye vásárlásakor mindig van az emberben egy kicsi bizonytalanság, vajon érett, jó ízű lesz-e? A megfelelő érettség, íz a többi gyümölcs esetében is alapvető szempont, de ez a kérdés valahogy mégis a görödinnyénél vált különösen fontossá.

Mit tegyünk a gyümölcsmolyok ellen?

A gyümölcsmolyok jelenleg is a gyümölcsfák: az alma, körte, őszibarack, kajszibarack, szilva legelterjedtebb kártevői. A sodrómolyok népes, több mint 1000 fajt magába foglaló családjába tartoznak, nappali vagy alkonyati állatok. Jellemző tulajdonságuk, hogy a kifejlett lepkék nyugalmi helyzetben háztető alakban összecsukva tartják a szárnyaikat.

Mi a méz és hogyan adjuk el?

Mottó: Amíg mézünket, mint ipari alapanyagot értékesítjük, addig sírhatunk, tehetünk bármit, a méz árát nem mi határozzuk meg, függetlenül a termelési költségeinktől.