Back to top

Szintet lépett a rettegett banánbetegség

Létezik egy betegsége a banánnak, amely teljes ültetvényeket képes rövid időn belül eltüntetni a föld színéről, ha nem figyelnek rá kellően. Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában jókora károkat okozott már, ám a világ banánexportjának háromnegyedét adó Latin-Amerikába eddig nem hurcolták át. Most azonban úgy tűnik, igen.

Ahogy korábban már itt is írtunk róla, a banánbiznisz sajnálatos specialitása, hogy lényegében

egyetlen fajtát termesztenek világszerte, az az egy pedig pont fogékony

a Panama-betegségnek is nevezett Fusarium oxysporum f. sp. cubense ún. trópusi 4-es rasszára (TR4). A TR4 rasszt Tajvanon fedezték fel az 1960-as években, azóta elterjedt Délkelet-Ázsiában, Ausztráliában, Mozambikon és Pakisztánban, a banánból élő szakemberek legnagyobb félelme pedig, hogy Latin-Amerikát is eléri, és kipusztítja a világ banánexportjának háromnegyedét adó ottani ültetvényeket.

A fruitnet.com információi szerint

júniusban megtörtént, ami igazából már csak idő kérdése volt:

TR4-gyanús ültetvényt találtak Kolumbia északi részén, a venezuelai határ közelében.

„Jelenleg országszerte zajlik az ültetvények alapos átvizsgálása, egyelőre azonban még csak meg nem erősített gyanúról van szó” – mondta a kolumbiai mezőgazdasági intézet, az ICA egyik munkatársa az ecuadori banán-szakportálnak, hivatalos nyilatkozatra azonban még sem az ICA, sem a kolumbiai exportőrcégek nem állnak készen.

Ecuador agrárminisztere ugyanakkor nyugalomra szólította fel a banánüzletben érdekelt honfitársait. „Készenlétben állunk, van a vezető nemzetközi növényegészségügyi hatóságok által készített és jóváhagyott vészforgatókönyvünk, de nálunk egyelőre még nem jelent meg a betegség” – mondta.

A fruitnet.com forrásai szerint

külföldi laborban vizsgálják a gyanús növényeket, mégpedig Hollandiában, és nem az USA-ban,

ahogy azt más források állították.

A probléma egyáltalán nem kicsi: a világ öt legnagyobb banánexportőr országából négy az érintett dél-amerikai térségben található. A világranglistát Ecuador vezeti, majd a második Fülöp-szigetek után Costa Rica, Guatemala, és Kolumbia következik. Hogy előbb-utóbb náluk is megjelenik a betegség, az igazából csak idő kérdése volt, miután a kereskedelem – főleg a zöldség-gyümölcs szektorban – annyira a globálissá vált, hogy senki nem maradhat elszigetelten, állítják a szakértők.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bálint gazda tanácsai

Kertünkben kinyílt az első hóvirág. De ez csak előőrse a március elején időszerű fehér virágszőnyegnek. Nem is olyan régen még a tölgy- és bükkerdőkben gyűjtötték ezeket a virágokat, amelyek ma már védelmet kaptak, és megszűnt a kis hóvirágcsokrok utcai árusítása.

Megkíméli a kezet a hámozástól és a ragacsoktól

A „Peel-A-Ton” nevű hámozógép több mint húsz féle terméktípushoz alkalmazható, legyen az gyümölcs, úgy mint narancs, grépfrút, citrom és kivi, vagy épp zöldség, mint például paradicsom, burgonya és répa.

Az öntözés és a digitalizáció is a versenyképességet növeli

A magyar gazdatársadalomnak el kell ismertetnie azt a munkát, amelyet gyümölcs-, zöldség-, gabonatermelőként, állattartóként csak ők tudnak elvégezni. Ki kell vívniuk a megbecsülést, amelyet megérdemelnek. Ez mindannyiunk felelőssége – fogalmazott az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Jászapátiban tartott gazdafórumon.

Májusra várható a végrehajtási rendelet az öntözésfejlesztésről

A közös agrárpolitika stratégiai tervezésének jelenlegi helyzetéről, a támogatások várható változásáról, a vásárlási szokásokról, valamint a mezőgazdasági adózásban, az öntözésfejlesztésben és a növényvédelemben tervezett lépésekről is hallhattak a résztvevők a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Változások 2020 címmel rendezett évnyitó konferenciáján.

A koronavírus első gazdasági „áldozatai” a kisebb vállalkozások

A személyes, családi tragédiák árnyékában nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a mostani koronavírus járvány hosszú távú gazdasági következményekkel is járhat. Kínában a kis- és középvállalkozások már most a fennmaradásért küzdenek.

Hasít az uniós tejipar

Jó évet zártak az Európai Unió tejfeldolgozói és az európai tejipari exportőrök többsége, hiszen 2019-ben több árut tudtak eladni harmadik országokban, mint az előző évben. A legkeresettebb a sovány tejpor és a sajt.

Gyümölcs ágazat: a termesztőtől a kutatóig egy nyelvet kell beszélni

Olyan szakértőkre van szükség, akik megértik a gyümölcstermesztők problémáit, közvetítik a tudományos kutatók és a háttéripari cégek felé, valamint lefordítják és kommunikálják a válaszokat. Így az információk körbeérnek, és mindenki egy nyelven beszél. Ezzel a céllal szervezett szakmai konferenciát a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit (MKSZN) Kft. és a Tész-Ész Nonprofit Kft. Érd-Elvirán.

Két-három héttel korábban elindulhat a biológiai tavasz

A bogyós gyümölcsök rügye már duzzad, és van olyan gazda, aki azt mesélte, hogy a napos, szélárnyékos, déli lejtőn lévő szőlőjében a szőlőfajták egy része már könnyezik. Ez pedig csak akkor történik meg, ha a talaj hőmérséklete 8-10 C-foknál melegebb már. A gazdák aggódnak, vajon lesz-e ennek böjtje?

Szedjük rendbe a pázsitot – Növényvédelmi előrejelzés 9. hét

A viszonylag enyhe téli időjárást a kerti pázsit eléggé megsínylette. Bár nem volt tartós hóborítás sehol sem az országban, a gyepek állapota már első ránézésre is siralmas. Itt az ideje, hogy akcióba lépjünk. Mindeközben pedig folytassuk a metszést, és számoljunk vele, hogy a tavaszias időjárás sok rovart felébreszt, köztük a poloskákat is.

A koronavírus miatt felesleges felhalmozni, élelmiszerhiánytól sem kell tartani az OKSZ szerint

Bár egyes tartós élelmiszerek iránt megnőtt a kereslet, nem kell áruhiányra számítani, és indokolatlan a lakossági felhalmozás - hívja fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.