Back to top

Szintet lépett a rettegett banánbetegség

Létezik egy betegsége a banánnak, amely teljes ültetvényeket képes rövid időn belül eltüntetni a föld színéről, ha nem figyelnek rá kellően. Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában jókora károkat okozott már, ám a világ banánexportjának háromnegyedét adó Latin-Amerikába eddig nem hurcolták át. Most azonban úgy tűnik, igen.

Ahogy korábban már itt is írtunk róla, a banánbiznisz sajnálatos specialitása, hogy lényegében

egyetlen fajtát termesztenek világszerte, az az egy pedig pont fogékony

a Panama-betegségnek is nevezett Fusarium oxysporum f. sp. cubense ún. trópusi 4-es rasszára (TR4). A TR4 rasszt Tajvanon fedezték fel az 1960-as években, azóta elterjedt Délkelet-Ázsiában, Ausztráliában, Mozambikon és Pakisztánban, a banánból élő szakemberek legnagyobb félelme pedig, hogy Latin-Amerikát is eléri, és kipusztítja a világ banánexportjának háromnegyedét adó ottani ültetvényeket.

A fruitnet.com információi szerint

júniusban megtörtént, ami igazából már csak idő kérdése volt:

TR4-gyanús ültetvényt találtak Kolumbia északi részén, a venezuelai határ közelében.

„Jelenleg országszerte zajlik az ültetvények alapos átvizsgálása, egyelőre azonban még csak meg nem erősített gyanúról van szó” – mondta a kolumbiai mezőgazdasági intézet, az ICA egyik munkatársa az ecuadori banán-szakportálnak, hivatalos nyilatkozatra azonban még sem az ICA, sem a kolumbiai exportőrcégek nem állnak készen.

Ecuador agrárminisztere ugyanakkor nyugalomra szólította fel a banánüzletben érdekelt honfitársait. „Készenlétben állunk, van a vezető nemzetközi növényegészségügyi hatóságok által készített és jóváhagyott vészforgatókönyvünk, de nálunk egyelőre még nem jelent meg a betegség” – mondta.

A fruitnet.com forrásai szerint

külföldi laborban vizsgálják a gyanús növényeket, mégpedig Hollandiában, és nem az USA-ban,

ahogy azt más források állították.

A probléma egyáltalán nem kicsi: a világ öt legnagyobb banánexportőr országából négy az érintett dél-amerikai térségben található. A világranglistát Ecuador vezeti, majd a második Fülöp-szigetek után Costa Rica, Guatemala, és Kolumbia következik. Hogy előbb-utóbb náluk is megjelenik a betegség, az igazából csak idő kérdése volt, miután a kereskedelem – főleg a zöldség-gyümölcs szektorban – annyira a globálissá vált, hogy senki nem maradhat elszigetelten, állítják a szakértők.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hasít az uniós tejipar

Jó évet zártak az Európai Unió tejfeldolgozói és az európai tejipari exportőrök többsége, hiszen 2019-ben több árut tudtak eladni harmadik országokban, mint az előző évben. A legkeresettebb a sovány tejpor és a sajt.

Két-három héttel korábban elindulhat a biológiai tavasz

A bogyós gyümölcsök rügye már duzzad, és van olyan gazda, aki azt mesélte, hogy a napos, szélárnyékos, déli lejtőn lévő szőlőjében a szőlőfajták egy része már könnyezik. Ez pedig csak akkor történik meg, ha a talaj hőmérséklete 8-10 C-foknál melegebb már. A gazdák aggódnak, vajon lesz-e ennek böjtje?

Szedjük rendbe a pázsitot – Növényvédelmi előrejelzés 9. hét

A viszonylag enyhe téli időjárást a kerti pázsit eléggé megsínylette. Bár nem volt tartós hóborítás sehol sem az országban, a gyepek állapota már első ránézésre is siralmas. Itt az ideje, hogy akcióba lépjünk. Mindeközben pedig folytassuk a metszést, és számoljunk vele, hogy a tavaszias időjárás sok rovart felébreszt, köztük a poloskákat is.

A koronavírus miatt felesleges felhalmozni, élelmiszerhiánytól sem kell tartani az OKSZ szerint

Bár egyes tartós élelmiszerek iránt megnőtt a kereslet, nem kell áruhiányra számítani, és indokolatlan a lakossági felhalmozás - hívja fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

Magyar borászati bemutatót tartottak Varsóban

Magyar borászati bemutatót tartottak szerdán Varsóban, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) rendezvényén a legutóbbi országos borversenyen díjazott huszonhat pincészet mutatkozott be a lengyel üzleti partnerek előtt.

Csökkent a Corteva árbevétele tavaly

A Magyarországon is jelen lévő, globális mezőgazdasági cég, a Corteva Agriscience nettó árbevétele 3 százalékkal 13,8 milliárd dollárra csökkent tavaly a megelőző évi 14,28 milliárd dollárról szemben, elsősorban az árfolyamváltozás miatt - közölte a cég az MTI-vel.

Így metsszük a szilvafát, hogy szép termést szüreteljünk

Ugyan a szilvafa nem igényli a drasztikus metszést minden tavasszal, ám a fiatal korban megfelelően kialakított forma után évről-évre el kell végeznünk a tavaszi fenntartó metszést, ha nem akarjuk, hogy a termés elaprózódjon.

Nincs újabb afrikai sertéspestis kitörés Görögországban

Február elején egy görög, kis háztáji gazdaságban elpusztult egy hízó, amelyről a vizsgálatok kiderítették, hogy fertőzött volt az afrikai sertéspestis vírusával. Az eset óta nem volt újabb kitörés az országban, a szakemberek egyetlen, a vírus jelenlétére, terjedésére utaló jelet sem találtak azóta.

Alternatív növények a Vajdaságban

A cirok-, köles-, tönkölybúza-, kender-, levendula-, bazsalikom- vagy kakukkfűtermesztésben van-e a jövő? A mezőgazdasági termények piaca Szerbiában meglehetősen ingatag. Ennek oka, hogy a termőterületeknek csak mintegy 2 százalékán megoldott az öntözés.

Maggal, mag nélkül - mi lesz a magyar dinnyével?

A Magyarországon nagy felületen görögdinnyét termesztőket és a termékláncban érdekelt szakembereket hívta össze a BASF Vegetable Seeds Nunhems Hungary Kft. A cég továbbra is velük együtt építené a dinnyeágazat jövőjét, a közös gondolkodást szorgalmazza, hogy a résztvevők megőrizzék versenyképességüket és a vásárlók kiváló árut kapjanak.