Back to top

A természetvédők turulja

Ősmagyar elődeink szemében a turul az eredetmondák legendás madara. Egyes vélemények szerint a kerecsensólyom testesíti meg e misztikummal övezett állatot. Napjainkban hasonló piedesztálra került a túzok, amelyet joggal illet a kiemelt figyelem. Azon túl, hogy őshonos madarunk, hazánkban található európai legnagyobb egybefüggő fészkelő területe, illetve a kontinens legnagyobb termetű madara.

A túzok (Otis tarda) globálisan veszélyeztetett faj. Hazánkban fokozottan védett, közvetlenül veszélyeztetett, ezért a magyar természetvédelem egyik legfontosabb feladatává teszi a faj megőrzését. Eszmei értéke 1 millió forint. (A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület címerében is a túzok szerepel). De szerepel még az Európai Unió madárvédelmi irányelvének I. mellékletében, a Berni Egyezmény II. függelékében, valamint a Bonni Egyezmény és a Washingtoni Egyezmény I. függelékében – védelmi dogmák. Nem véletlen tehát a ráirányuló kiemelt figyelem.

Európai legnagyobb populációja az Ibériai-félszigeten található.

Hazánkban Dévaványa közelében, a dévaványai túzokrezervátumban él jelentős állománya, de a Mosoni-síkságon, Duna-Tisza közén, Heves ás Borsod megye déli régiójában és a Tiszántúlon (Hortobágy, Bihar, Nagykunság) is megfigyelhetőek. Állománynagyságát tekintve jelenleg, figyelembe véve a számlálási anomáliákat, megközelítőleg 27.250-30.350 példányra taksálják. Magyarországon a századfordulóban a túzokállomány megközelítette a 12 000 egyedet. A II. világháború, majd az azt követő rendezetlen vadászati viszonyok és a mezőgazdaság intenzívvé válása állománycsökkenést eredményezett, ezért 1969-ben védett nyilvánították a fajt (2700 példány), aminek eredményeként 1978-ban 3600 példányra emelkedett a populáció. Majd újabb állománycsökkenés következett, ami napjainkban is kihatással van a túzokállományra. Jelenleg 1200-1300 példány található az országban.

Tagolt élőhelyszerkezetben a mezőgazdasági területeket részesíti előnyben, azon belül is a lucernát, a repcét és a füves gyepterületeket preferálja. A túzokot pár nélküli kapcsolat jellemzi. Egy kakas több tyúkkal is szaporodik, de a tyúkok is több kakast vesznek fel. A kakasok territóriumot foglalva elfoglalják dürgőhelyeiket, amiket a tyúkok felkeresnek.

A fészkelés április közepén kezdődik és június közepéig tart. Fészekpusztulás esetén a tyúk sarjúfészket rak. Évente egyszer költenek (adott esetben sarjúköltés), a tyúk 1-3 tojáson kotlik. A megfigyelések észrevételezései alapján Európában Északról Délre haladva a fészekalj folyamatosan emelkedik. Amíg Lengyelországban 1,79 tojás jut egy fészekbe, addig Spanyolországban 2,46 átlagosan. A hazai fészeknagyság megközelítőleg 2,22 tojás/fészek.

A kapcsolat laza a kakas és a tyúk között. Csak a tyúk kotlik, és neveli fel a fiókákat. A fiókák fészekhagyók, 7-8 hetes korukban már röpképesek.

A költési eredmények megfigyelései szerint az első fészek 35 százaléka elpusztul, a sarjúfészek vonatkozásában ez az adat 50 százalékos. Az első fészekaljból átlagosan 1, 54 csibe kel ki, a sarjúfészekben zajló kikelési ráta 0,58 százalékos. Ezen túlmenően a kikelt csibék halandósága megközelítőleg 50 százalékos. Ezen adatok alapján összességében 0,77 csibe nevelődik ki az első fészekből, míg a sarjúfészekből körülbelül 0,29.

Ez a felnevelt mennyiség a populáció szinten tartásához elegendő, növeléséhez azonban kevés.

A felnövő fiatal egyedeket különböző mortalitási tényezők tizedelik. A preferált mezőgazdasági környezet miatt az intenzív, precíziós mezőgazdálkodás nem teremti meg a madár megfelelő életkörülményeit -- a táplálék kevés, változatosságuk szerény. A ragadozók, különösen a róka és a varjú-félék is vámolják a felnövő generációt.

Szabad környezetben átlagosan egy túzok élettartalma 14 és fél év, ez zárttéri tartásban jócskán megemelkedik, egyes feljegyzések szerint akár az 50 éves kort is elérhetik.

Táplálkozását tekintve mindenevő, de szezonális táplálkozás jellemzi. A csibék, akár a fogoly esetében, az első két hétben kizárólag ízeltlábúakat fogyasztanak és fokozatosan térnek át a növényi táplálékra. Az ízeltlábúak mellett hernyók, madárfiókák és kisemlősök is a táplálékrepertoárjukhoz tartoznak.

A túzok otthonterülete és annak nagysága folyamatosan változik. Szaporodási időszakban a kakasok elfoglalják dürgőhelyeiket, ami mindössze néhány hektárt foglal magába. A tyúkok mozgási tere viszont akár több száz hektár is lehet, ezáltal van lehetőségük felkeresni a dürgő kakasokat. A szaporodási idősszak végeztével a kakasok csapatokba verődnek és nyár végével több ezer hektárra is kiszélesítik élőhelyüket.

A túzok Európában állandó madár, de él benne a vándorlási ösztön. Vonulásuk több tényezőtől függ: klimatikus helyzet, éghajlati tényezők befolyásolják, a téli erős hideghullám és a havazással járó frontbetörés is januári lassú elvándorlást eredményezhet.

A februárban kialakuló kíméletlen időjárás esetében már nem beszélhetünk vándorlásról, mivel a szaporodási ösztön és a dürgőhelyek felkeresése erősebb a vándorlás ösztönénél.

Vonulásukra a Dél-nyugati, Déli irány a jellemző, ahogy sok más vándorló madár esetében. A vonulási ösztön ellen nincs hatékony ökológiai módszer a túzokok helyben tartására. A vonulás során is jelentős veszteséget szenved el az állomány az orvvadászoknak, az elektromos távvezetékeknek és a tengereken való átkelésnek köszönhetően. Mindaddig, amíg az extenzív mezőgazdasági időszakban a vándorlási veszteségeket néhány szaporodási ciklus alatt kiegyenlítette a faj, addig a jelenlegi intenzív mezőgazdaság miatti alacsony csibefelnevelés eredményeképpen ez a kompenzációs lehetetlen.

Az adatok alapján kijelenthető, hogy az állomány csökkenése a védettség kezdetéhez képest 50 százalékos, a védettség eredményeként elért maximális értékhez képest pedig harmadára esett vissza.

Ez a tendencia a faj egész elterjedési területén megfigyelhető, ahol intenzív mezőgazdálkodás folyik. A fajban okozott mezőgazdasági kártétel mellett sok más egyéb veszélyeztető tényező is sújtja a túzokot. A termékenységi és halandósági ráta reprodukciós modell irányelve szerint az első fészek és a sarjúfészek pusztulásának, valamint az embrióhalandóság csökkenése, illetve a fiókák és a sarjúfészek-fiókák túlélésének növelése vezethetne a túzokállomány stabilitásához, esetleges gyarapodásához. Emellett rendkívüli figyelmet kíván a faj élőhelyének és az ott élő szabadterületi állomány védelme, a mesterséges nevelés és tartás magasabb szintre emelése, a tenyésztési metódusok megfelelő kialakítása, a túzok által használt védett területek bővítése, téli táplálék biztosítása, a fészekaljak mentése, és nem utolsó sorban a dúvadgyérítés, mely elengedhetetlen feladat a többi mellet, hogy a túzok állományának nagysága ne váljon tragikussá, sőt stabilitásán túl növekvő tendenciát mutasson.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

Megtisztítják a szovjet gyakorló- és lőtér területét

Csaknem 600 millió forintból valósul meg az Esztergom Strázsa-hegyi felhagyott szovjet gyakorló- és lőtér területének környezeti kármentesítése – jelentette ki Rácz András környezetügyért felelős államtitkár kedden, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyén Esztergomban.

Aki eldobható terméket gyárt, az vegyen részt a takarításban is

Az eldobható, egyszer használatos termékek gyártóit is be kell vonni a köztisztaság fenntartásának finanszírozásába Németországban - hangsúlyozta a szövetségi kormány környezetvédelmi minisztere egy hétfői nyilatkozatában.

Csökkentsük nitrogénveszteség általi költségeinket!

Az Agrárminisztérium honlapján megjelentette a „Jó gyakorlatok a környezetbarát sertéstartásban és tápanyag-gazdálkodásban” című kézikönyvét.

A műanyagzacskók betiltását tervezik Németországban

A kiskereskedelemben használatos műanyagzacskók forgalmazásának teljes tiltásra készülnek Németországban, az ügy a törvényhozás mindkét kamarájában napirendre kerülhet - írta a Bild am Sonntag című vasárnapi német lap.

Lovassportok harca Hortobágyon

Nagy izgalommal vártam ezt a hétvégét már az év eleje óta, amikor Szladek Péter kollégám meghívott versenybírónak az 53. Hortobágyi Lovasnapokra. Sosem feledem, amikor 16 éves koromban részt vehettem egy országos minősítőn, majd hétfőn 25 akadályon még kipróbáltuk magunkat a Derbyn.

Nyári zsongás a kaszálóréteken

Tombol még a nyár, jótékony esőzések és kártékony zivatarok enyhítik a nyári forróságot és aszályt. A gazdák sem ennek, sem annak nem örülnek - az a jó, ha az időjárást elkerülik a szélsőségek, a csapadék és a száraz meleg váltakozva érkezik. Sajnos sok múlik azon, hogy milyen haszonnövényt vagy állatot választott a gazda, és a szükséges kezeléseket jókor végzi-e el.

Az erdei fülesbagoly lesz jövőre az év madara

Az erdei fülesbagoly lesz jövőre az év madara, miután a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület lakossági szavazásán ez a madár kapta a legtöbb szavazatot. Az MME 1979-ben indított "Év madara" programjának célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.

Inváziós fajok: minden élőlénycsoportból van már a hazai vizekben

A hazai felszíni vizekben minden élőlénycsoportból találhatóak jövevényfajok és a közeljövőben is több ilyen faj megjelenése várható - erről Lukács Balázs András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet (DKI) Tisza-kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa beszélt az M1 aktuális csatorna műsorában hétfőn.