Back to top

Továbbra is csemegekukorica nagyhatalom vagyunk

Magyarország Európa legnagyobb csemegekukorica-termelője és legjelentősebb exportőre. Tavaly közel 300 ezer tonna készterméket szállítottunk a világ minden részére. A hazai termelésben elterjedtek a szuperédes fajták, 70 százalékban azt vetnek; a magyar csemegekukorica-termékek 95 százalékát külföldön értékesítik. Az idei betakarítás a jövő héten kezdődik.

Az idei szezon, a betakarítás – amennyiben optimálisak lesznek az időjárási körülmények addig – július közepén indul, a korai fajtákkal. Az állományok a szélsőséges tavaszi időjárás ellenére jó állapotban vannak, így várhatóan a minőség is jó lesz. A július eleji viharok a szabolcs-szatmár-beregi termőterületeken okoztak károkat, ezek felmérése még folyamatban van.

Az elmúlt években átlagosan 30-34 ezer hektárnyi területen termesztettek Magyarországon csemegekukoricát; az évi 500-600 ezer tonna termés kétharmadát a konzervipar, harmadát a hűtőipar dolgozza fel.

A feldolgozás mellett évről évre emelkedik a frissen vagy főttként értékesített csemegekukorica mennyisége is.

A hazai termőterülettel első helyen állunk Európában, utánunk Franciaország következik, de folyamatosan bővül Lengyelország és Ukrajna termelése is. Hazánk a világ három legnagyobb csemegekukorica-termelője közt van.

Hazánk klimatikus és talajadottságai kitűnőek a csemegekukorica-termeléshez, ami a magas termesztéstechnológiai színvonallal és a feldolgozóipar műszaki, technológiai szintjével együtt garantálja a jó hozamokat és a kiváló minőséget. A csemegekukorica a legnagyobb mennyiségben termesztett ipari zöldségféle Magyarországon, a hazai termőtájak közül kiemelkedő Hajdú-Bihar megye a maga 14 ezer hektáros termőterületével, de Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is 3-4 ezer hektáros termőterületek vannak. A csemege termőterület több mint 70 százaléka öntözött, ennek is köszönhető a nagy termésmennyiség.

Az itthon előállított csemegekukorica-termékek közel 95 százaléka exportra kerül.

Konzerv csemegekukoricából több mint 200 ezer tonnát exportáltunk tavaly, 60 milliárd forint értékben, míg fagyasztott áruból 72 ezer tonnát, 16,6 milliárd forint értékben. Ezzel az egyik legjelentősebb agrár-exportcikkünkről van szó. Legnagyobb piacaink Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Lengyelország és a környező országok, de termékeink eljutnak a világ szinte minden tájára.

A hazai csemegekukorica-fogyasztás eléggé alacsony, mindössze évi 1-1,5 kg feldolgozott csemegekukoricát jelent személyenként, ehhez jön még a frissáruként elfogyasztott mennyiség, de arról nincsenek pontos adatok.

A csemegekukorica ízét elsősorban a benne lévő cukortartalom határozza meg, amely zsenge, úgynevezett tejes-érési állapotában a legnagyobb.

Ennek megfelelően – a piaci trendeket követve – az elmúlt évtizedben fokozatosan terjedtek a szuperédes fajták és mára már meghatározóak a magyar termesztésben is. A csemegekukoricát felhasználhatjuk főzve köretnek, vagy köretek kiegészítésére, más zöldségekkel együtt savanyúságnak; de a salátáknak is igen kedvelt kiegészítője. Üzletekben leginkább konzerv és fagyasztott formában kapható, de már hazánkban is egyre kedveltebb az előfőzött vákuumcsomagolt csemege. A csemegekukoricának jelentős a tápértéke, kitűnő ízanyagai mellett sok energiát is szolgáltat. Száz grammonként 3-4 g fehérjét, 20 g szénhidrátot, 8–12 mg C-vitamint, illetve vasat, foszfort, karotint és meszet is tartalmaz.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A megporzás segítői

A Georgiai Egyetem a hozzá tartozó állami botanikus kerttel, a zöldipari szövetséggel, valamint a mezőgazdasági minisztériummal együttműködve elindította az állam első programját, amely a beporzó szervezetek támogatásában fontos szerepet játszó őshonos növényekre irányul.

Szépek és hasznosak a vadrózsák

Őshonos növény lévén mindenki jól ismeri a vadrózsát, aminek a termését, a csipkebogyót sokféleképpen hasznosíthatjuk. Több más vadrózsafajt is termesztésbe vontak és nemesítenek Európában.

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

KSH: nagy különbségeket takar a mezőgazdasági árak szolid emelkedése

Tavaly decemberre a novemberi 5,2 százalékosról 0,6 százalékponttal 4,6 százalékosra szelídült a mezőgazdasági felvásárlási árak éves emelkedése, annak ellenére is, hogy a sertések felvásárlási ára 49,5 százalékkal magasabbra szökött - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető legfrissebb adatokból. A decemberi drágulás mértéke az egész évi 5,4 százalékos átlagnál is hajszállal alacsonyabb volt.

A növénytermesztésben várhatóan idén is a jég okozza majd a legtöbb mezőgazdasági kárt

Az egyre gyakrabban előforduló, és egyre szélsőségesebbé váló időjárási jelenségek a tavalyi évben is komoly hatással voltak a mezőgazdasági tevékenységre, idén pedig már az év elején nagy károkat okozott a Ciara viharciklon a mezőgazdasági épületekben, vagyontárgyakban. Az egyik legnagyobb mezőgazdasági biztosító adatai szerint a legjellemzőbb kár 2019-ben a jégeső volt.

Két lépésben emeli munkavállalói bérét a Tesco

Két lépésben emeli az idén is munkavállalói bérét a Tesco-Global Áruházak Zrt., a vállalat 3,8 milliárd forintot fordít a kiskereskedelmi dolgozók bérfejlesztésére a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével (KDFSZ) kötött megállapodás értelmében.

Fogyasszunk belőle minden nap egy pohárral, a szívünk meghálálja

A szív- és érrendszeri megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek. Ezzel a tejtermékkel sokat tehetünk a megelőzésért.

Rosszabb az élelmiszerpazarlás helyzete, mint gondoljuk

Holland kutatók szerint a globális élelmiszerpazarlás általános becslései alacsonyak, és úgy vélik, hogy a korábban becsült 214 kalória helyett valójában naponta körülbelül 500 kalória élelmet pazarlunk el fejenként.

Egy ősi növényvédő szer a gyümölcsösben

Vajon mit lehet még a rézről mondani, gondolhatják sokan. A Bayer Gyümölcs Szimpoziumának akasztói állomásán Szabó Árpád, a BVN Növényvédő Kft. képviseletében alapos választ adott.

Levéltetvek a loncon

Az északi féltekén a loncnak hozzávetőleg 200 faja alakult ki. Többségük őshazája a Távol-Kelet, de Ázsia más vidékeiről és Észak-Amerikából is kerültek termesztésbe loncfajok az európaiakon kívül. Talajtakarónak, szoliter növénynek, sövénynek ültetik, pergolákat, kerítéseket futtatnak be vele, de a kamcsatkai lonc (mézbogyó) termése csemegeként is fogyasztható.