Back to top

Továbbra is csemegekukorica nagyhatalom vagyunk

Magyarország Európa legnagyobb csemegekukorica-termelője és legjelentősebb exportőre. Tavaly közel 300 ezer tonna készterméket szállítottunk a világ minden részére. A hazai termelésben elterjedtek a szuperédes fajták, 70 százalékban azt vetnek; a magyar csemegekukorica-termékek 95 százalékát külföldön értékesítik. Az idei betakarítás a jövő héten kezdődik.

Az idei szezon, a betakarítás – amennyiben optimálisak lesznek az időjárási körülmények addig – július közepén indul, a korai fajtákkal. Az állományok a szélsőséges tavaszi időjárás ellenére jó állapotban vannak, így várhatóan a minőség is jó lesz. A július eleji viharok a szabolcs-szatmár-beregi termőterületeken okoztak károkat, ezek felmérése még folyamatban van.

Az elmúlt években átlagosan 30-34 ezer hektárnyi területen termesztettek Magyarországon csemegekukoricát; az évi 500-600 ezer tonna termés kétharmadát a konzervipar, harmadát a hűtőipar dolgozza fel.

A feldolgozás mellett évről évre emelkedik a frissen vagy főttként értékesített csemegekukorica mennyisége is.

A hazai termőterülettel első helyen állunk Európában, utánunk Franciaország következik, de folyamatosan bővül Lengyelország és Ukrajna termelése is. Hazánk a világ három legnagyobb csemegekukorica-termelője közt van.

Hazánk klimatikus és talajadottságai kitűnőek a csemegekukorica-termeléshez, ami a magas termesztéstechnológiai színvonallal és a feldolgozóipar műszaki, technológiai szintjével együtt garantálja a jó hozamokat és a kiváló minőséget. A csemegekukorica a legnagyobb mennyiségben termesztett ipari zöldségféle Magyarországon, a hazai termőtájak közül kiemelkedő Hajdú-Bihar megye a maga 14 ezer hektáros termőterületével, de Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is 3-4 ezer hektáros termőterületek vannak. A csemege termőterület több mint 70 százaléka öntözött, ennek is köszönhető a nagy termésmennyiség.

Az itthon előállított csemegekukorica-termékek közel 95 százaléka exportra kerül.

Konzerv csemegekukoricából több mint 200 ezer tonnát exportáltunk tavaly, 60 milliárd forint értékben, míg fagyasztott áruból 72 ezer tonnát, 16,6 milliárd forint értékben. Ezzel az egyik legjelentősebb agrár-exportcikkünkről van szó. Legnagyobb piacaink Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Lengyelország és a környező országok, de termékeink eljutnak a világ szinte minden tájára.

A hazai csemegekukorica-fogyasztás eléggé alacsony, mindössze évi 1-1,5 kg feldolgozott csemegekukoricát jelent személyenként, ehhez jön még a frissáruként elfogyasztott mennyiség, de arról nincsenek pontos adatok.

A csemegekukorica ízét elsősorban a benne lévő cukortartalom határozza meg, amely zsenge, úgynevezett tejes-érési állapotában a legnagyobb.

Ennek megfelelően – a piaci trendeket követve – az elmúlt évtizedben fokozatosan terjedtek a szuperédes fajták és mára már meghatározóak a magyar termesztésben is. A csemegekukoricát felhasználhatjuk főzve köretnek, vagy köretek kiegészítésére, más zöldségekkel együtt savanyúságnak; de a salátáknak is igen kedvelt kiegészítője. Üzletekben leginkább konzerv és fagyasztott formában kapható, de már hazánkban is egyre kedveltebb az előfőzött vákuumcsomagolt csemege. A csemegekukoricának jelentős a tápértéke, kitűnő ízanyagai mellett sok energiát is szolgáltat. Száz grammonként 3-4 g fehérjét, 20 g szénhidrátot, 8–12 mg C-vitamint, illetve vasat, foszfort, karotint és meszet is tartalmaz.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Magyar születésű kajszik

Bár nem őshonos nálunk, szerencsénk van a kajszival, hiszen sok rendkívül finom, zamatos fajtát sikerült találni vagy keresztezéses nemesítéssel létrehozni. Két helyen, Cegléden és Budapesten születtek az új fajták.

Növényvédelmi előrejelzés – Szárazságkedvelők előnyben

Most a száraz és meleg időt kedvelő károsítók szaporodtak fel a kertekben: a lisztharmat, a molyok, a vértetű, és persze a túlságosan is jól ismert poloskák. A nedvességkedvelő gombás fertőzéseknek alapvetően nem kedvezett az időjárás, nagy lehet azonban a különbség az egyes kertek mikroklímája között, nem árt tehát a felderítés.

Kavicsok és kutyák

Van, aki tiszta lappal indul a kert kialakításakor, mindent letarol, majd fölépíti saját, új világát. Berta Noémi azonban a nagyszülők munkáját tiszteletben tartva látott az átalakításhoz fővárosi kertjében. A kiválasztott néhány hírmondó növényóriás árnyékában a mai kor igényeihez igazodó kertet alakított ki, amely ráadásul négy kutya otthona is.

A banán segít a súlyvesztésben?

A banánnak számos jótékony hatása közismert, de vajon ez az édes gyümölcs hozzásegíthet bennünket a súlyvesztéshez?

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

Tájba illeszkedő körtés

Mikola Péter informatikus tanárember, vagyis a körtetermelés távol esik a szakmájától. Ráadásul lakóhelyétől 230 kilométerre, Sényén termel, mégpedig úgy, hogy hagyományos gyümölcsöse teljes mértékben illeszkedjen a szőlőbirtokokkal tűzdelt tájba. Munka közben érdeklődő fiatalok segítségével az elhagyott régi pincéket is feltárja.

Szemtanúi lehetünk a legegészségesebb élelmiszerek születésének

Ki ne vágyna arra, hogy valóban egészséges, vegyszert szinte sose látott élelmiszer kerüljön az asztalára! De vajon léteznek még olyan zugai a világnak, ahol a tehenek, a tyúkok, a kecskék és egyéb jószágok a mezőn, a porta körül legelve vagy csipegetve táplálkoznak? Esetleg mindezért az „Isten háta mögötti” területre kell utaznunk?

Szupercella, jégverés Észak-Magyarországon: hogyan alakulhatott ki?

Sok helyen tart még a helyreállítás a keddi vihar után, ami óriási károkat okozott főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Volt ahol teniszlabda nagyságú jég is esett. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt ezen a nyáron. Nem működik ott a jégkárelhárító rendszer - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától?