Back to top

Amit a vadgázolásról tudni érdemes

Sajnálatos, de fennáll a veszélye a vad és a gépjármű találkozásának autópályán, autóúton vagy közúton egyaránt. Nappal kevésbé, éjszaka viszont, mikor a vad aktívabbá válik, bármikor bekövetkezhet a szerencsétlenség. Az esetek többségében a gépjárművezetőnek esélyese sincs elkerülni az ütközést, a vad olyan hirtelen és váratlanul ugrik ki az útra a semmiből, hogy nincs lehetőség lereagálni azt.

Hatványozott odafigyelésre van szükség üzekedési időszakban, ami az őzek esetében július közepén tetőzik, ilyenkor a szaporodási vágytól eszüket vesztő bakok nagymértékű veszélyforrást képviselnek az utakon.

Mi a tennivaló vadgázolás esetén? Ki fizet, kinek? Mi a helyes eljárási mód? Nos, az erre vonatkozó jogszabályok között bizonyos anomáliák merülhetnek fel.

Alapvetően a kötelező felelősségbiztosítás terhére csak akkor fizet a biztosító, ha közúti forgalomban részt vevő, biztosítással rendelkező jármű okozott kárt. Vadgázolás esetében erről nem lehet szó.

A vadásztársaságoknak már nem kötelező felelősségbiztosítást kötniük a vadgázolás kárának fedezésére. Így nem marad más, mint a pereskedés.

A gépjárművezetők számára sok esetben evidens, hogy a vadásztársaságok térítsék meg az autósoknak a kárt. Ez azonban nem ilyen egyszerű. A vadásztársaság tagadja a felelősséget, mondván a sofőrnek jobban kellett volna figyelnie, és követeli az elgázolt vad eszmei értékét, ami egy gímszarvas bika esetében több millió forintra is rúghat.

A 2014-es új Polgári Törvénykönyv alapján a vad által okozott kárt annak kell viselnie, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Amennyiben a károkozás nem vadászterületen esett meg, a kárért az a vadászatra jogosult a felelős, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott (2013. V. tv 6:563 paragrafus).

Egyéb esetekben az új Polgári Törvénykönyv szerint veszélyes üzemek találkozására előírt szabályokat kell vadgázolás esetében alkalmazni. Akkor minden vadelütés esetében a vadásztársaság vonható felelősségre? Természetesen nem. Abban az esetben mentesül a vadászatra jogosult a felelősség alól, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Elháríthatatlan oknak a jogszabály szerint az minősül, amely vadászati jog gyakorlásán és vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül esik.

Ha polgári peres eljárásra kerül sor, a bíróság legtöbbször (sok esetben szakértő meghallgatása nélkül) sematikusan aszerint dönt, volt-e vadveszélyt jelző tábla kihelyezve.

Három fél is felelős lehet vadgázolás esetében: a járművet vezető sofőr, a vadásztársaság, és a közútkezelő. A gépjárművezető felelősségre vonható abban az esetben, ha nem tartotta be az útszakaszra vonatkozó közlekedési szabályokat, mondjuk a vadveszélyt jelző tábla esetében. A vadveszélyt jelző tábla nem azt jelenti, hogy a sofőrnek nem jár kártérítés, ellenben a vadászatra jogosult hivatkozhat arra, hogy eleget tett tájékoztatási kötelezettségüknek. Ha az adott útszakaszon, ahol a vadgázolás megtörtént, nincsen vadveszélyt jelző tábla, az autós hivatkozhat a vadásztársaság felelősségére.

A közútkezelő felelőssége akkor merül fel, ha az út menti növényzet annyira sűrű és rendezetlen és átláthatatlan, hogy az jelentősen akadályozza a láthatóságot. Az útkezelőt is kötelezheti a bíróság kártérítésre, ha igazolható, hogy a baleset útkezelői hiba miatt következett be.

Amennyiben a gázolás autópályán vagy autóúton történik, minden esetben meg kell téríteni a gépjárművezető irányába az autóban okozott kárt.

Érdemes lenne a nyugat-európai gyakorlat felé lépéseket tenni, ugyanis ott a vadászatra jogosult nem felel az ütközésekért, a gépjárművezető kárát a Casco-biztosítás fedezi. E gyakorlat azért életszerűbb, mert a vadászatra jogosult nem tartója a vadnak, mozgására a befolyása nagyon korlátozott -- esetenként több tíz kilométeres szakaszon kellene megakadályozni, hogy a vad az úttestre kerüljön…

Az Országos Vadgazdálkodási Adattárban regisztrált adatok szerint a 2016/2017-es évben összesen 4335 őzet, 478 vaddisznót és 799 egyéb állatot ütöttek el Magyarországon, míg Németországban ezek a számok jóval nagyobbak: őz 195 420, vaddisznó 26 180, egyéb 6890 egyed.

Mivel a vadászatra jogosultnak nincs behatása a vad mozgására, a következő lépéseket lenne ajánlott létrehozni a vadelütés megelőzése érdekében:

- a vad autópályáról való kijutásának megteremtése,

- megelőzés céljából média- és reklámpropaganda létrehozása,

- vadveszélyt jelző tábla kihelyezése azokon a szakaszokon, ahol a vad megjelenése kockázati tényező.

Mi a teendő, ha bekövetkezik a vadgázolás?

Elsődlegesen értesíteni kell a rendőrséget, akik fotódokumentációt készítenek az esetről, illetve felveszik a kapcsolatot az illetékes vadásztársasággal. Az elgázolt vadat csak az illetékes vadásztársaság viheti el, egyébiránt lopásnak minősül. A kárt 30 napon belül az érintett köteles bejelenteni a vadásztársaságnak, és igazolni kell a kár mértékét; valamint, amennyiben bíróság elé kerül az ügy, a sofőrnek bizonyítania kell a bíróság előtt a vadásztársaság felelősségét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Univerzális orosz robottraktor

Az oroszok bemutatták az első hazai gyártású vezető nélküli robottraktorukat. Az univerzális vezérlőrendszer bármilyen kombájnba, vagy traktorba beépíthető.

Kállay László: Gondos szülő

Kállay László Egerben él. Még kisgyermek volt, amikor édesapja megismertette az akkor elérhető filmes fotózási technikával, amatőr laborálással. Főként a természet részleteit örökíti meg, de szívesen készít portrékat, szociofotókat, életképeket, sportfelvételeket és összetett mondanivalókat sugárzó montázsokat.

Amikor a traktor elromlik… A szerződésszegés következményei

Mit tehetünk, ha traktorunk elromlik, és a javítással megbízott szakember vagy cég nem hárította el a hibát? Korábban már foglalkoztunk a Polgári Törvény­könyvnek a szerződésszegéssel kapcsolatos szabályaival, de az érkező olvasói levelek alapján úgy gondoljuk, ez örökzöld téma, amit nem árt néha feleleveníteni.

Innovatív mezőgazdaság – A KITE Zrt. sorozata, I. rész

Mosonmagyaróvár csodálatos kis városában él és dolgozik dr. Milics Gábor egyetemi docens. Az egyebek mellett a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület alapító elnökét a digitális agrárium jelenlegi helyzetéről kérdeztük.

Új lengyel bálaszállító pótkocsik uniós engedéllyel

Új bálaszállító mezőgazdasági pótkocsi gyártását kezdték meg Lengyelországban, a gyártó cég megszerezte az Európai Uniós forgalmazási engedélyt, így bármelyik uniós országban használhatók a pótkocsik.

A rejtélyes csalogány

A fülemüle közismert, legendásan szép éneke Arany János költeményében még per tárgyát is képezi. Vajmi keveseknek adatik meg azonban, hogy közelebbről is megfigyelhessék ennek a viszonylag szerény külsejű tollasnak az életét. Pedig igen gyakori madár hazánkban.

Nagytraktorszéria a Rosztszelmastól

A Rosztszelmas a Versatile csuklós kormányzású nagytraktorok fő darabjaiból, Oroszországban szereli össze az RSM 3000-es szériájú traktorokat.

Innovatív takarmányozás – kiállítás Kölnben

Nagy sikert aratott a Kölnben, június közepén megrendezett Victam & Grapas International kiállítás. A kiállított új termékeket és gépeket is az innovatív megoldások jellemezték, a konferencián pedig a jövő megoldásaival ismerkedhettek meg a látogatók.

Ügyeljünk a tűzvédelmi szabályok betartására!

Sajnos az aratás megkezdésével megszaporodnak a tűzesetek is, melyek jellemzően egy-egy mezőgazdasági gépben, gabonatáblában vagy a tarlón keletkeznek. Pedig némi odafigyeléssel, az előírások betartásával mindezek elkerülhetők volnának.

Egy kedvelt kisragadozó: törpemongúz

A társállattartásnak is megvannak a maga divatfajai. Hol egyikből, hol másikból lesz üstökösként kedvenc, majd néhány esztendő elmúltával már nagyítóval is alig lehet belőlük egy-két példánynál többet találni. A ragadozók azonban sohasem voltak igazán divatban.