Back to top

Amit a vadgázolásról tudni érdemes

Sajnálatos, de fennáll a veszélye a vad és a gépjármű találkozásának autópályán, autóúton vagy közúton egyaránt. Nappal kevésbé, éjszaka viszont, mikor a vad aktívabbá válik, bármikor bekövetkezhet a szerencsétlenség. Az esetek többségében a gépjárművezetőnek esélyese sincs elkerülni az ütközést, a vad olyan hirtelen és váratlanul ugrik ki az útra a semmiből, hogy nincs lehetőség lereagálni azt.

Hatványozott odafigyelésre van szükség üzekedési időszakban, ami az őzek esetében július közepén tetőzik, ilyenkor a szaporodási vágytól eszüket vesztő bakok nagymértékű veszélyforrást képviselnek az utakon.

Mi a tennivaló vadgázolás esetén? Ki fizet, kinek? Mi a helyes eljárási mód? Nos, az erre vonatkozó jogszabályok között bizonyos anomáliák merülhetnek fel.

Alapvetően a kötelező felelősségbiztosítás terhére csak akkor fizet a biztosító, ha közúti forgalomban részt vevő, biztosítással rendelkező jármű okozott kárt. Vadgázolás esetében erről nem lehet szó.

A vadásztársaságoknak már nem kötelező felelősségbiztosítást kötniük a vadgázolás kárának fedezésére. Így nem marad más, mint a pereskedés.

A gépjárművezetők számára sok esetben evidens, hogy a vadásztársaságok térítsék meg az autósoknak a kárt. Ez azonban nem ilyen egyszerű. A vadásztársaság tagadja a felelősséget, mondván a sofőrnek jobban kellett volna figyelnie, és követeli az elgázolt vad eszmei értékét, ami egy gímszarvas bika esetében több millió forintra is rúghat.

A 2014-es új Polgári Törvénykönyv alapján a vad által okozott kárt annak kell viselnie, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Amennyiben a károkozás nem vadászterületen esett meg, a kárért az a vadászatra jogosult a felelős, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott (2013. V. tv 6:563 paragrafus).

Egyéb esetekben az új Polgári Törvénykönyv szerint veszélyes üzemek találkozására előírt szabályokat kell vadgázolás esetében alkalmazni. Akkor minden vadelütés esetében a vadásztársaság vonható felelősségre? Természetesen nem. Abban az esetben mentesül a vadászatra jogosult a felelősség alól, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Elháríthatatlan oknak a jogszabály szerint az minősül, amely vadászati jog gyakorlásán és vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül esik.

Ha polgári peres eljárásra kerül sor, a bíróság legtöbbször (sok esetben szakértő meghallgatása nélkül) sematikusan aszerint dönt, volt-e vadveszélyt jelző tábla kihelyezve.

Három fél is felelős lehet vadgázolás esetében: a járművet vezető sofőr, a vadásztársaság, és a közútkezelő. A gépjárművezető felelősségre vonható abban az esetben, ha nem tartotta be az útszakaszra vonatkozó közlekedési szabályokat, mondjuk a vadveszélyt jelző tábla esetében. A vadveszélyt jelző tábla nem azt jelenti, hogy a sofőrnek nem jár kártérítés, ellenben a vadászatra jogosult hivatkozhat arra, hogy eleget tett tájékoztatási kötelezettségüknek. Ha az adott útszakaszon, ahol a vadgázolás megtörtént, nincsen vadveszélyt jelző tábla, az autós hivatkozhat a vadásztársaság felelősségére.

A közútkezelő felelőssége akkor merül fel, ha az út menti növényzet annyira sűrű és rendezetlen és átláthatatlan, hogy az jelentősen akadályozza a láthatóságot. Az útkezelőt is kötelezheti a bíróság kártérítésre, ha igazolható, hogy a baleset útkezelői hiba miatt következett be.

Amennyiben a gázolás autópályán vagy autóúton történik, minden esetben meg kell téríteni a gépjárművezető irányába az autóban okozott kárt.

Érdemes lenne a nyugat-európai gyakorlat felé lépéseket tenni, ugyanis ott a vadászatra jogosult nem felel az ütközésekért, a gépjárművezető kárát a Casco-biztosítás fedezi. E gyakorlat azért életszerűbb, mert a vadászatra jogosult nem tartója a vadnak, mozgására a befolyása nagyon korlátozott -- esetenként több tíz kilométeres szakaszon kellene megakadályozni, hogy a vad az úttestre kerüljön…

Az Országos Vadgazdálkodási Adattárban regisztrált adatok szerint a 2016/2017-es évben összesen 4335 őzet, 478 vaddisznót és 799 egyéb állatot ütöttek el Magyarországon, míg Németországban ezek a számok jóval nagyobbak: őz 195 420, vaddisznó 26 180, egyéb 6890 egyed.

Mivel a vadászatra jogosultnak nincs behatása a vad mozgására, a következő lépéseket lenne ajánlott létrehozni a vadelütés megelőzése érdekében:

- a vad autópályáról való kijutásának megteremtése,

- megelőzés céljából média- és reklámpropaganda létrehozása,

- vadveszélyt jelző tábla kihelyezése azokon a szakaszokon, ahol a vad megjelenése kockázati tényező.

Mi a teendő, ha bekövetkezik a vadgázolás?

Elsődlegesen értesíteni kell a rendőrséget, akik fotódokumentációt készítenek az esetről, illetve felveszik a kapcsolatot az illetékes vadásztársasággal. Az elgázolt vadat csak az illetékes vadásztársaság viheti el, egyébiránt lopásnak minősül. A kárt 30 napon belül az érintett köteles bejelenteni a vadásztársaságnak, és igazolni kell a kár mértékét; valamint, amennyiben bíróság elé kerül az ügy, a sofőrnek bizonyítania kell a bíróság előtt a vadásztársaság felelősségét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jönnek a gólyák, már hallani a rigó énekét is

A rövid tél miatt jóval korábban érkeznek a költöző madarak. Éjszakánként azért többnyire még most is fagypont alá hűl a levegő hőmérséklete, igaz, nincsenek kemény mínuszok. Van-e a visszatérő madaraknak elegendő táplálékuk – kérdeztük Schmidt Egon ornitológust?

A növénytermesztésben várhatóan idén is a jég okozza majd a legtöbb mezőgazdasági kárt

Az egyre gyakrabban előforduló, és egyre szélsőségesebbé váló időjárási jelenségek a tavalyi évben is komoly hatással voltak a mezőgazdasági tevékenységre, idén pedig már az év elején nagy károkat okozott a Ciara viharciklon a mezőgazdasági épületekben, vagyontárgyakban. Az egyik legnagyobb mezőgazdasági biztosító adatai szerint a legjellemzőbb kár 2019-ben a jégeső volt.

A nagy goda védelmében indult aláírásgyűjtés Hollandiában a lisszaboni repülőtér-építés ellen

Aláírásgyűjtés indult Hollandiában a második lisszaboni repülőtér megépítése ellen, hogy így védjék meg a Hollandia nemzeti madarának tekintett nagy godát, egy szalonkafélét.

Nagy licitcsatákat hozott az élő mezőgazdasági aukció

A vártnál is nagyobb sikert hozott az Intergavel Kft. által szervezett élő mezőgazdasági gépárverés a Somogy megyei Kéthelyen: az árverésre bocsátott 70 tétel több mint 90%-a talált új gazdára. A kialakuló „licitcsatáknak” köszönhetően az árak szépen felkúsztak, a megbízó megelégedésére – ezzel együtt, minden vevő elégedetten távozhatott az eseményről, amely egész biztosan nem az utolsó ilyen alkalom volt.

Permeteződrónokkal a koronavírus ellen

A világ egyik vezető ipari­drón-gyártója, a pekingi TTA ezer fürge és sokoldalú légi járműből álló flottával küzd a Kínában terjedő koronavírus ellen. A TTA M6E-1 típusú, 10 literes tartállyal rendelkező permeteződrónok klórtartalmú fertőtlenítőszer és víz keverékét szórják ki a vírus által érintett falvak fölött.

Halat és vadat a mindennapokba

Az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik kiemelt feladata a vad- és halhúsfogyasztás népszerűsítése. Ezeknek a húsoknak a gasztronómiáját kívánja konferenciasorozat keretében megismertetni a közönséggel az Egy a Természettel Nonprofit Kft. szervezőiroda. Az idei FeHoVa-n helyet kapó konferencia ezeknek a húsoknak a mindennapokba való beintegrálására hívja fel a figyelmet.

Ha durran és porzik vagy törik, az már találat II.

A koronglövészet többféle versenymódot foglal magába. A nemzetközi szabályok szerint a skeet és trap versenyszámokban a férfiak 125, a nők 75 korongot lőnek, míg a duplatrap versenyeken a férfiak 150-et, a nők pedig 120-at. A versenyek során a legjobb hat teljesítményt felmutató sportlövő jut be a döntőbe.

Világkiállítást rendezünk

Ötven év után ismét vadászati világkiállítást rendezünk, azonban egészében más lesz a 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítástól. Jövőre elsősorban a természet értékei lesznek a fókuszban, a tradicionális magyar vadászati kultúra hátterével. A 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás kapcsán az Egy a Természettel Nonprofit Kft. szakmai igazgatójával, Bors Richárddal beszélgettem.

Kékfrankos babsterccel - gasztrotúra Sopronban

A természeti környezet legalább annyira lenyűgözi a Sopronba látogatót, mint maga a város. Az ország első, legfelszereltebb parkerdejét évente mintegy egymillió látogató keresi fel, színes programkínálatával egész évben meghatározó eleme a turizmusnak. A gasztronómia szerelmesei sem csalódnak, Sopronban izgalmas, multikulturális gasztronómiával és kiváló vörösborokkal várják őket.

A vadgazdálkodás aktuális kérdései

Az idei FeHoVa-n is teret biztosítottak a szakmai konferenciáknak, így ezúttal is lezajlott a kiállítás nyitónapján a Vadgazdálkodás aktuális kérdései című értekezés, ahol több perspektívából világítottak rá a szakma legfontosabb témaköreire. Az előadók igyekeztek megoldásokat vázolni ezen problémák kezelésére, azonban tisztázatlan kérdések továbbra is fennállnak.