Back to top

Amit a vadgázolásról tudni érdemes

Sajnálatos, de fennáll a veszélye a vad és a gépjármű találkozásának autópályán, autóúton vagy közúton egyaránt. Nappal kevésbé, éjszaka viszont, mikor a vad aktívabbá válik, bármikor bekövetkezhet a szerencsétlenség. Az esetek többségében a gépjárművezetőnek esélyese sincs elkerülni az ütközést, a vad olyan hirtelen és váratlanul ugrik ki az útra a semmiből, hogy nincs lehetőség lereagálni azt.

Hatványozott odafigyelésre van szükség üzekedési időszakban, ami az őzek esetében július közepén tetőzik, ilyenkor a szaporodási vágytól eszüket vesztő bakok nagymértékű veszélyforrást képviselnek az utakon.

Mi a tennivaló vadgázolás esetén? Ki fizet, kinek? Mi a helyes eljárási mód? Nos, az erre vonatkozó jogszabályok között bizonyos anomáliák merülhetnek fel.

Alapvetően a kötelező felelősségbiztosítás terhére csak akkor fizet a biztosító, ha közúti forgalomban részt vevő, biztosítással rendelkező jármű okozott kárt. Vadgázolás esetében erről nem lehet szó.

A vadásztársaságoknak már nem kötelező felelősségbiztosítást kötniük a vadgázolás kárának fedezésére. Így nem marad más, mint a pereskedés.

A gépjárművezetők számára sok esetben evidens, hogy a vadásztársaságok térítsék meg az autósoknak a kárt. Ez azonban nem ilyen egyszerű. A vadásztársaság tagadja a felelősséget, mondván a sofőrnek jobban kellett volna figyelnie, és követeli az elgázolt vad eszmei értékét, ami egy gímszarvas bika esetében több millió forintra is rúghat.

A 2014-es új Polgári Törvénykönyv alapján a vad által okozott kárt annak kell viselnie, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Amennyiben a károkozás nem vadászterületen esett meg, a kárért az a vadászatra jogosult a felelős, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott (2013. V. tv 6:563 paragrafus).

Egyéb esetekben az új Polgári Törvénykönyv szerint veszélyes üzemek találkozására előírt szabályokat kell vadgázolás esetében alkalmazni. Akkor minden vadelütés esetében a vadásztársaság vonható felelősségre? Természetesen nem. Abban az esetben mentesül a vadászatra jogosult a felelősség alól, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Elháríthatatlan oknak a jogszabály szerint az minősül, amely vadászati jog gyakorlásán és vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül esik.

Ha polgári peres eljárásra kerül sor, a bíróság legtöbbször (sok esetben szakértő meghallgatása nélkül) sematikusan aszerint dönt, volt-e vadveszélyt jelző tábla kihelyezve.

Három fél is felelős lehet vadgázolás esetében: a járművet vezető sofőr, a vadásztársaság, és a közútkezelő. A gépjárművezető felelősségre vonható abban az esetben, ha nem tartotta be az útszakaszra vonatkozó közlekedési szabályokat, mondjuk a vadveszélyt jelző tábla esetében. A vadveszélyt jelző tábla nem azt jelenti, hogy a sofőrnek nem jár kártérítés, ellenben a vadászatra jogosult hivatkozhat arra, hogy eleget tett tájékoztatási kötelezettségüknek. Ha az adott útszakaszon, ahol a vadgázolás megtörtént, nincsen vadveszélyt jelző tábla, az autós hivatkozhat a vadásztársaság felelősségére.

A közútkezelő felelőssége akkor merül fel, ha az út menti növényzet annyira sűrű és rendezetlen és átláthatatlan, hogy az jelentősen akadályozza a láthatóságot. Az útkezelőt is kötelezheti a bíróság kártérítésre, ha igazolható, hogy a baleset útkezelői hiba miatt következett be.

Amennyiben a gázolás autópályán vagy autóúton történik, minden esetben meg kell téríteni a gépjárművezető irányába az autóban okozott kárt.

Érdemes lenne a nyugat-európai gyakorlat felé lépéseket tenni, ugyanis ott a vadászatra jogosult nem felel az ütközésekért, a gépjárművezető kárát a Casco-biztosítás fedezi. E gyakorlat azért életszerűbb, mert a vadászatra jogosult nem tartója a vadnak, mozgására a befolyása nagyon korlátozott -- esetenként több tíz kilométeres szakaszon kellene megakadályozni, hogy a vad az úttestre kerüljön…

Az Országos Vadgazdálkodási Adattárban regisztrált adatok szerint a 2016/2017-es évben összesen 4335 őzet, 478 vaddisznót és 799 egyéb állatot ütöttek el Magyarországon, míg Németországban ezek a számok jóval nagyobbak: őz 195 420, vaddisznó 26 180, egyéb 6890 egyed.

Mivel a vadászatra jogosultnak nincs behatása a vad mozgására, a következő lépéseket lenne ajánlott létrehozni a vadelütés megelőzése érdekében:

- a vad autópályáról való kijutásának megteremtése,

- megelőzés céljából média- és reklámpropaganda létrehozása,

- vadveszélyt jelző tábla kihelyezése azokon a szakaszokon, ahol a vad megjelenése kockázati tényező.

Mi a teendő, ha bekövetkezik a vadgázolás?

Elsődlegesen értesíteni kell a rendőrséget, akik fotódokumentációt készítenek az esetről, illetve felveszik a kapcsolatot az illetékes vadásztársasággal. Az elgázolt vadat csak az illetékes vadásztársaság viheti el, egyébiránt lopásnak minősül. A kárt 30 napon belül az érintett köteles bejelenteni a vadásztársaságnak, és igazolni kell a kár mértékét; valamint, amennyiben bíróság elé kerül az ügy, a sofőrnek bizonyítania kell a bíróság előtt a vadásztársaság felelősségét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A bőgésre kész a fegyverzet

A szarvas agancsának ciklikus fejlődése egyedülálló folyamat a természetben. Hiszen az évenként lehullajtott majd újranövesztett agancs kiemelkedő példája egy „szerv” teljes regenerálódásának. A gímbika mintegy 100-120 nap leforgása alatt építi (rakja) fel az akár 14-17 kilogrammos fejdíszét. Ez megközelítőleg napi 1-2 centiméteres növekedést jelent ágvégenként.

Ők a világ leggyorsabb madarai

Hihetetlennek hangzik, de a szirti sas elérheti a 320 km/óra sebességet. A vándorsólyom pedig még ennél is gyorsabban tud repülni.

A kevesebb mesterséges szelekcióval tenyésztett kutyafajták viselkedése közelebb áll a farkasokéhoz

Azok a kutyafajták, melyek tenyésztésében régóta szerepet játszik a mesterséges szelekció, kevésbé bírnak a farkasokéhoz hasonló viselkedési formákkal, mint a többi fajta - jöttek rá a Milánói és Pisai Egyetem tudósai. Ehhez három fajtával végeztek kísérleteket, melynek eredményei a A Royal Society Open Science című lapban jelent meg.

Szarvasvarjú – nem mindenkinek!

Hazánkra az elmúlt évtizedben jellemző, hogy rendkívül sok olyan díszmadár érkezett, melyet korábban még soha nem tartottak magángyűjteményekben. Ilyen faj például a kaffer szarvasvarjú, mely nagy termete és magas takarmányozási költségei miatt csak kevesek számára elérhető.

Mennyi pénzt ér a precíziós gazdálkodás?

Európai uniós elemzések alapján a szántóföldi növénytermesztésben az auto­matikus kormányzás, illetve a munkagépek nyomon követésének bevezetésével hektáronként 2 euró takarítható meg.

Bálázók új generációja

Tömörebb bálák, nagyobb hatékonyság: a francia- svájci KUHN piacra dobta a nagy szögletes bálázók új generációját.

Hamarosan indul az őszi rókavakcinázás

A rókák veszettség elleni vakcinázása idén ősszel sem marad el, ezért az előző évek gyakorlata szerint ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2019. október 5-től zajlik majd hazánk déli és keleti megyéiben.

Európai flamingók Kínában

A madárinfluenza sok tekintetben megváltoztatta az élőállat-kereskedelmet akár Európában, akár Kínában vagy akár Afrikában. Egy érdekes példa erre a flamingók exportja, importja. Míg korábban a rózsás flamingókat elsősorban Tanzániában vadon fogták be, s onnan exportálták a világ számos országába, ma már a szigorú állategészségügyi előírások miatt ez már nem lehetséges.

Akadályversenyen ismerkedtek az iskolások az év emlősével

Az Agrárminisztérium, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum égisze alatt működő Vadonleső Program tíz éve indult el a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer társadalmi alprogjamjaként.

Mit keres a vaddisznó a szőlőben?

Egymásnak feszülnek az indulatok a vadászok és a gazdák között vaddisznó ügyben. A szőlőtermelők és a belterületi kerttulajdonosok csak számolják a károkat, melyeket a vadak okoznak, miközben úgy érzik, nem kapnak megfelelő segítséget.