Back to top

Amit a vadgázolásról tudni érdemes

Sajnálatos, de fennáll a veszélye a vad és a gépjármű találkozásának autópályán, autóúton vagy közúton egyaránt. Nappal kevésbé, éjszaka viszont, mikor a vad aktívabbá válik, bármikor bekövetkezhet a szerencsétlenség. Az esetek többségében a gépjárművezetőnek esélyese sincs elkerülni az ütközést, a vad olyan hirtelen és váratlanul ugrik ki az útra a semmiből, hogy nincs lehetőség lereagálni azt.

Hatványozott odafigyelésre van szükség üzekedési időszakban, ami az őzek esetében július közepén tetőzik, ilyenkor a szaporodási vágytól eszüket vesztő bakok nagymértékű veszélyforrást képviselnek az utakon.

Mi a tennivaló vadgázolás esetén? Ki fizet, kinek? Mi a helyes eljárási mód? Nos, az erre vonatkozó jogszabályok között bizonyos anomáliák merülhetnek fel.

Alapvetően a kötelező felelősségbiztosítás terhére csak akkor fizet a biztosító, ha közúti forgalomban részt vevő, biztosítással rendelkező jármű okozott kárt. Vadgázolás esetében erről nem lehet szó.

A vadásztársaságoknak már nem kötelező felelősségbiztosítást kötniük a vadgázolás kárának fedezésére. Így nem marad más, mint a pereskedés.

A gépjárművezetők számára sok esetben evidens, hogy a vadásztársaságok térítsék meg az autósoknak a kárt. Ez azonban nem ilyen egyszerű. A vadásztársaság tagadja a felelősséget, mondván a sofőrnek jobban kellett volna figyelnie, és követeli az elgázolt vad eszmei értékét, ami egy gímszarvas bika esetében több millió forintra is rúghat.

A 2014-es új Polgári Törvénykönyv alapján a vad által okozott kárt annak kell viselnie, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Amennyiben a károkozás nem vadászterületen esett meg, a kárért az a vadászatra jogosult a felelős, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott (2013. V. tv 6:563 paragrafus).

Egyéb esetekben az új Polgári Törvénykönyv szerint veszélyes üzemek találkozására előírt szabályokat kell vadgázolás esetében alkalmazni. Akkor minden vadelütés esetében a vadásztársaság vonható felelősségre? Természetesen nem. Abban az esetben mentesül a vadászatra jogosult a felelősség alól, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Elháríthatatlan oknak a jogszabály szerint az minősül, amely vadászati jog gyakorlásán és vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül esik.

Ha polgári peres eljárásra kerül sor, a bíróság legtöbbször (sok esetben szakértő meghallgatása nélkül) sematikusan aszerint dönt, volt-e vadveszélyt jelző tábla kihelyezve.

Három fél is felelős lehet vadgázolás esetében: a járművet vezető sofőr, a vadásztársaság, és a közútkezelő. A gépjárművezető felelősségre vonható abban az esetben, ha nem tartotta be az útszakaszra vonatkozó közlekedési szabályokat, mondjuk a vadveszélyt jelző tábla esetében. A vadveszélyt jelző tábla nem azt jelenti, hogy a sofőrnek nem jár kártérítés, ellenben a vadászatra jogosult hivatkozhat arra, hogy eleget tett tájékoztatási kötelezettségüknek. Ha az adott útszakaszon, ahol a vadgázolás megtörtént, nincsen vadveszélyt jelző tábla, az autós hivatkozhat a vadásztársaság felelősségére.

A közútkezelő felelőssége akkor merül fel, ha az út menti növényzet annyira sűrű és rendezetlen és átláthatatlan, hogy az jelentősen akadályozza a láthatóságot. Az útkezelőt is kötelezheti a bíróság kártérítésre, ha igazolható, hogy a baleset útkezelői hiba miatt következett be.

Amennyiben a gázolás autópályán vagy autóúton történik, minden esetben meg kell téríteni a gépjárművezető irányába az autóban okozott kárt.

Érdemes lenne a nyugat-európai gyakorlat felé lépéseket tenni, ugyanis ott a vadászatra jogosult nem felel az ütközésekért, a gépjárművezető kárát a Casco-biztosítás fedezi. E gyakorlat azért életszerűbb, mert a vadászatra jogosult nem tartója a vadnak, mozgására a befolyása nagyon korlátozott -- esetenként több tíz kilométeres szakaszon kellene megakadályozni, hogy a vad az úttestre kerüljön…

Az Országos Vadgazdálkodási Adattárban regisztrált adatok szerint a 2016/2017-es évben összesen 4335 őzet, 478 vaddisznót és 799 egyéb állatot ütöttek el Magyarországon, míg Németországban ezek a számok jóval nagyobbak: őz 195 420, vaddisznó 26 180, egyéb 6890 egyed.

Mivel a vadászatra jogosultnak nincs behatása a vad mozgására, a következő lépéseket lenne ajánlott létrehozni a vadelütés megelőzése érdekében:

- a vad autópályáról való kijutásának megteremtése,

- megelőzés céljából média- és reklámpropaganda létrehozása,

- vadveszélyt jelző tábla kihelyezése azokon a szakaszokon, ahol a vad megjelenése kockázati tényező.

Mi a teendő, ha bekövetkezik a vadgázolás?

Elsődlegesen értesíteni kell a rendőrséget, akik fotódokumentációt készítenek az esetről, illetve felveszik a kapcsolatot az illetékes vadásztársasággal. Az elgázolt vadat csak az illetékes vadásztársaság viheti el, egyébiránt lopásnak minősül. A kárt 30 napon belül az érintett köteles bejelenteni a vadásztársaságnak, és igazolni kell a kár mértékét; valamint, amennyiben bíróság elé kerül az ügy, a sofőrnek bizonyítania kell a bíróság előtt a vadásztársaság felelősségét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Önvezető kombájn saját kútfőből

A magántulajdonú mezőgazdasági szolgáltató cégként működő holland HuizingHarvest a legnagyobb gépgyártók területének tartott fejlesztésbe vágott bele, és kísérleti projektként önvezetővé alakítanak egy egyszerű kivitelű, kínai gyártmányú kombájnt.

Robotizált fejlődésmonitoring nemesítőknek

Az Illinois Egyetem két tanára által alapított EarthSense egy olyan robottal törne be a piacra, mely képes önállóan megfigyelni a nagy sortávolságra vetett haszonnövények – azaz elsősorban a kukorica – kísérleti parcelláit, és nyomon követni a növények fenotí­pusos megjelenését, illetve fenológiai fejlődését.

Új motorok az AVERO kombájnokhoz

A CLAAS szokásos, szakújságíróknak rendezett nemzetközi konferencián mutatta be idei újdonságait Franciaországban a napokban. A német vállalat látványos bemutatóval és éjszakai fotózással várta a világ számos országából összetoborzott sajtósokat. Sorozatunkat az új motorokkal szerelt AVERO kombájnokkal folytatjuk.

Nem tiltja be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon a CITES

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) kiterjesztéséről Genfben folyó tanácskozás résztvevői egyetértettek arról, hogy egyelőre nem tiltják be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon, köztük a sokat bírált Japánban.

Swarm: a mezőgazdasági gépesítés jövője?

Általánosnak látszik a vélekedés, hogy a gumikerekekkel szerelt erőgépek elérték ésszerű határaikat, és a jövőben a rajokban – elterjedt angol kifejezéssel swarm – együttműködő, autonóm működésre képes gépek meghatározó szerepet játszhatnak a szántóföldi munkákban.

A magasfeszültségű gyomirtótól a permeteződrónokig

Augusztus 29-30-án hét év után újra az észak-németországi Pinneberg térségében gyűlnek össze a faiskolai gépek, berendezések, eszközök gyártói és forgalmazói, hogy megmutassák a szakmai közönségnek legújabb fejlesztéseiket. Az eseményre mintegy hatezer látogatót várnak, akik közel 300 cég választékát, szolgáltatását tekinthetik meg.

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

Fixkamrás körbálázó - megbízható minden körülmény között

A CLAAS szokásos, szakújságíróknak rendezett nemzetközi konferencián mutatta be idei újdonságait Franciaországban a napokban. A német vállalat látványos bemutatóval és éjszakai fotózással várta a világ számos országából összetoborzott sajtósokat, itt lehetett először látni munka közben a második generációs Lexion kombájnokat. Sorozatunkat az új ROLLANT 520, fixkamrás körbálázó bemutatásával folytatjuk.

Út a világbajnokságig

A SkillsHungary verseny első helyezettje és most már a Worldskills 2019 Kazan versenyre készülő Apagyi Bence már a finish-ben van, aki a nehézgépszerelő szakmában fogja képviselni hazánkat 2019. augusztus 22-27-ig.