Back to top

Amit a vadgázolásról tudni érdemes

Sajnálatos, de fennáll a veszélye a vad és a gépjármű találkozásának autópályán, autóúton vagy közúton egyaránt. Nappal kevésbé, éjszaka viszont, mikor a vad aktívabbá válik, bármikor bekövetkezhet a szerencsétlenség. Az esetek többségében a gépjárművezetőnek esélyese sincs elkerülni az ütközést, a vad olyan hirtelen és váratlanul ugrik ki az útra a semmiből, hogy nincs lehetőség lereagálni azt.

Hatványozott odafigyelésre van szükség üzekedési időszakban, ami az őzek esetében július közepén tetőzik, ilyenkor a szaporodási vágytól eszüket vesztő bakok nagymértékű veszélyforrást képviselnek az utakon.

Mi a tennivaló vadgázolás esetén? Ki fizet, kinek? Mi a helyes eljárási mód? Nos, az erre vonatkozó jogszabályok között bizonyos anomáliák merülhetnek fel.

Alapvetően a kötelező felelősségbiztosítás terhére csak akkor fizet a biztosító, ha közúti forgalomban részt vevő, biztosítással rendelkező jármű okozott kárt. Vadgázolás esetében erről nem lehet szó.

A vadásztársaságoknak már nem kötelező felelősségbiztosítást kötniük a vadgázolás kárának fedezésére. Így nem marad más, mint a pereskedés.

A gépjárművezetők számára sok esetben evidens, hogy a vadásztársaságok térítsék meg az autósoknak a kárt. Ez azonban nem ilyen egyszerű. A vadásztársaság tagadja a felelősséget, mondván a sofőrnek jobban kellett volna figyelnie, és követeli az elgázolt vad eszmei értékét, ami egy gímszarvas bika esetében több millió forintra is rúghat.

A 2014-es új Polgári Törvénykönyv alapján a vad által okozott kárt annak kell viselnie, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Amennyiben a károkozás nem vadászterületen esett meg, a kárért az a vadászatra jogosult a felelős, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott (2013. V. tv 6:563 paragrafus).

Egyéb esetekben az új Polgári Törvénykönyv szerint veszélyes üzemek találkozására előírt szabályokat kell vadgázolás esetében alkalmazni. Akkor minden vadelütés esetében a vadásztársaság vonható felelősségre? Természetesen nem. Abban az esetben mentesül a vadászatra jogosult a felelősség alól, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Elháríthatatlan oknak a jogszabály szerint az minősül, amely vadászati jog gyakorlásán és vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül esik.

Ha polgári peres eljárásra kerül sor, a bíróság legtöbbször (sok esetben szakértő meghallgatása nélkül) sematikusan aszerint dönt, volt-e vadveszélyt jelző tábla kihelyezve.

Három fél is felelős lehet vadgázolás esetében: a járművet vezető sofőr, a vadásztársaság, és a közútkezelő. A gépjárművezető felelősségre vonható abban az esetben, ha nem tartotta be az útszakaszra vonatkozó közlekedési szabályokat, mondjuk a vadveszélyt jelző tábla esetében. A vadveszélyt jelző tábla nem azt jelenti, hogy a sofőrnek nem jár kártérítés, ellenben a vadászatra jogosult hivatkozhat arra, hogy eleget tett tájékoztatási kötelezettségüknek. Ha az adott útszakaszon, ahol a vadgázolás megtörtént, nincsen vadveszélyt jelző tábla, az autós hivatkozhat a vadásztársaság felelősségére.

A közútkezelő felelőssége akkor merül fel, ha az út menti növényzet annyira sűrű és rendezetlen és átláthatatlan, hogy az jelentősen akadályozza a láthatóságot. Az útkezelőt is kötelezheti a bíróság kártérítésre, ha igazolható, hogy a baleset útkezelői hiba miatt következett be.

Amennyiben a gázolás autópályán vagy autóúton történik, minden esetben meg kell téríteni a gépjárművezető irányába az autóban okozott kárt.

Érdemes lenne a nyugat-európai gyakorlat felé lépéseket tenni, ugyanis ott a vadászatra jogosult nem felel az ütközésekért, a gépjárművezető kárát a Casco-biztosítás fedezi. E gyakorlat azért életszerűbb, mert a vadászatra jogosult nem tartója a vadnak, mozgására a befolyása nagyon korlátozott -- esetenként több tíz kilométeres szakaszon kellene megakadályozni, hogy a vad az úttestre kerüljön…

Az Országos Vadgazdálkodási Adattárban regisztrált adatok szerint a 2016/2017-es évben összesen 4335 őzet, 478 vaddisznót és 799 egyéb állatot ütöttek el Magyarországon, míg Németországban ezek a számok jóval nagyobbak: őz 195 420, vaddisznó 26 180, egyéb 6890 egyed.

Mivel a vadászatra jogosultnak nincs behatása a vad mozgására, a következő lépéseket lenne ajánlott létrehozni a vadelütés megelőzése érdekében:

- a vad autópályáról való kijutásának megteremtése,

- megelőzés céljából média- és reklámpropaganda létrehozása,

- vadveszélyt jelző tábla kihelyezése azokon a szakaszokon, ahol a vad megjelenése kockázati tényező.

Mi a teendő, ha bekövetkezik a vadgázolás?

Elsődlegesen értesíteni kell a rendőrséget, akik fotódokumentációt készítenek az esetről, illetve felveszik a kapcsolatot az illetékes vadásztársasággal. Az elgázolt vadat csak az illetékes vadásztársaság viheti el, egyébiránt lopásnak minősül. A kárt 30 napon belül az érintett köteles bejelenteni a vadásztársaságnak, és igazolni kell a kár mértékét; valamint, amennyiben bíróság elé kerül az ügy, a sofőrnek bizonyítania kell a bíróság előtt a vadásztársaság felelősségét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megjelent Magyarország új ASP mentesítési terve

Július végén megjelent az országos főállatorvos 2/2019-es határozata az afrikai sertéspestis magyarországi felszámolására vonatkozó mentesítési tervéről. A dokumentum részletesen tartalmazza az érintett szereplők (például vadászok, állattartók, állatorvosok) teendőit, egyúttal hatályon kívül helyezi a témára vonatkozó korábbi, 3/2018-as főállatorvosi határozatot.

A talaj szakmai szerelmesei

Tudjuk, a Vaderstad odáig van a földekért. A svéd mezőgépgyártó cég ez elmúlt évtizedekben igazi forradalmat hajtott végre a forgatás nélküli talajművelés területén, de a szemenkénti vetésben is egyedi újításokkal lepte meg a gazdákat.

Egyre hangosabb lesz visításuk

Nem érhette meglepetésként a magyar vadásztársadalmat az afrikai sertéspestis (továbbiakban ASP) európai megjelenésének és terjedésének híre, amikor az európai sajtó már-már kajabálva figyelmeztetett, hogy a kontinensen észlelték a vírust. Magyarországon először 2018. április 19-én Gyöngyösön találtak olyan vaddisznót, ami ASP-vel volt fertőzött.

Új Case IH importőr Magyarországon - az AGRI CS Magyarország Kft.

A Case IH bővíti a márkaképviseleti hálózatát Magyarországon. Az elmúlt időszak eseményeink hatására, valamint a Case IH újdonságainak bevezetésére és piaci stratégiájának erősítése érdekében döntöttek úgy, hogy a magyarországi piacon a Case IH márka stabilizálására és fejlesztésére új importőrrel kötnek szerződést.

Nem érintett a sertéspestisben a házisertés-állomány

Magyarországon nem érintett a sertéspestisben a házisertés-állomány, viszont a vaddisznók között terjed a betegség - közölte az országos főállatorvos hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Nem csapjuk be magunkat csapdázással

"A csapda az emberi beavatkozástól függetlenül működő öntevékeny szerkezet, emberi lelemény alkotta, automatikusan működő, önálló, külön kis mechanizmus, amely úgy van összeállítva, hogy minden részecskéje közreműködjék egyetlen célja elérésében: abban, hogy villámgyors mozdulattal a legmegfelelőbb pillanatban fogja meg a tőrbecsalt állatot." (Korompay Bertalan 1983)

LEXION 8000 és 7000: új nagy teljesítményű kombájnok akár 790 lóerővel

A CLAAS szokásos, szakújságíróknak rendezett nemzetközi konferencián mutatta be idei újdonságait Franciaországban a napokban. A német vállalat látványos bemutatóval és éjszakai fotózással várta a világ számos országából összetoborzott sajtósokat, itt lehetett először látni munka közben a második generációs Lexion kombájnokat. Sorozatunkat a LEXION 8000 és 7000 modellekkel folytatjuk, amelyek az új APS SYNFLOW HYBRID cséplőrendszerrel érkeznek.

A kabasólyom a gyors röptű sarlósfecskét is elkapja

A kabasólyom a legészakibb területek kivételével Európában szinte mindenütt előfordul, de sehol sem gyakori. Magyarországon is elterjedt, költ a folyókat kísérő ártéri erdőkben éppen úgy, mint a kisebb erdőfoltokban, fasorokban, ligetekben, de fészkel a városokban is.

LEXION – a második generáció

A CLAAS szokásos, szakújságíróknak rendezett nemzetközi konferencián mutatta be idei újdonságait Franciaországban a napokban. A német vállalat látványos bemutatóval és éjszakai fotózással várta a világ számos országából összetoborzott sajtósokat, itt lehetett először látni munka közben a második generációs LEXION kombájnokat.

Levadássza a "túlélő" gyomokat

A nagy értékű szántföldi zöldség- vagy egyéb kultúrákban végzett fókuszált gyomirtásra „képezték ki” a svájci ecoRobotix startup cég által tervezett önjáró robotot.