Back to top

Biológiai védekezés: antagonista gombával a botrítisz ellen

Az integrált termesztésben a vegyszeres beavatkozások visszaszorítására törekednek, amiben egyre nagyobb szerepet kapnak a biológiai védekezési módszerek. Olaszországban a közelmúltban engedélyezték a Polyversum nevű biológiai készítményt, ami az antagonista Pythium oligandrum mikrogombát tartalmazza.

Ez a parazita gomba rendkívül agresszív, más gombafajok széles skáláját képes megfertőzni. Ide tartoznak például a Botrytis, a Fusarium, az Alternaria, a Verticillium, a Rhizoctonia, a Sclerotinia, a Sphaeroteca nemzetség fajai.

Kétféleképpen is hat a kórokozó gombák ellen: egyrészt közvetlenül károsítja azokat, másrészt közvetett módon hat rájuk azáltal, hogy beindítja a kezelt növények védekezőrendszerét.

Emilia-Romagna tartományban 2016-2017-ben folytak ellenőrző kísérletek a készítmény hatásáról a szőlő szürkepenészes rothadása ellen, illetve előzetes vizsgálatok az ecetes rothadás megakadályozására. Ez a két betegség különösen nagy minőségi és mennyiségi veszteséget képes okozni a szőlő- és bortermelésben.

Fotó: Horváth Csilla
A botrítisszel szembeni hatékonyságot 2016-ban egy négyéves, Trebbiano Romagnolo fajtájú, Faenza melletti szőlőültetvényben vizsgálták, a következő évben pedig Pescara mellett egy Montepulciano fajtájú ültetvényben. Ugyancsak 2016-ban figyelték meg az esetes rothadásra gyakorolt hatását.

Megállapították, hogy a Pythium oligandrum gombából készített biológiai növényvédő szer kellően hatékony volt a botrítisszel szemben, ha rendszeresen kijuttatták a virágzás végétől a zsendülésig, vagy a szüretet megelőzően. Így jól sikerült megvédeni a bogyókat.

Ezek az eredmények nagyon érdekesek abból a szempontból, hogy lehetővé teszik egy új növényvédelmi stratégia alkalmazását, ami egyetlen vegyszeres kezelésből áll a virágzás vége előtt,

azután pedig az alacsony környezeti hatású biológiai készítménnyel folytatja a védekezést. Ez valószínűleg jó kompromisszum a biztonságos botrítisz elleni védekezés és a szermaradék-csökkentés közt, ami napjaink egyik fontos követelménye.

Az ecetes rothadás kialakulásának különösen kedvező volt a 2016-os évjárat időjárása, és kiderült, hogy a botrítisz elleni szerek kevéssé hatnak rá. A kísérleti készítménnyel kezelt szőlőn viszont sokkal jobb eredményt értek el, amit a szabadföldi kísérletek további folytatásával lehet alátámasztani.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/L'Informatore Agrario

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kertészek így segítenek. Köszönjük!

Nemcsak a Dél-pesti Centrumkórházba, hanem más egészségügyi intézmény dolgozóinak is szállítanak ingyen friss és felfoldozott zöldséget és gyümölcsöt a kertészek, hogy hozzájáruljanak egészségük megőrzéséhez és megköszönjék fáradságos munkájukat.

Korai burgonya három hónap alatt

Farkas Győző a Szegedhez közeli Domaszéken gazdálkodik, édesapjával és Gábor öccsével összesen 60 hektárt művelnek. A Homokhátság közepén található termőföldjük minősége egyenetlen, zömmel gyenge termőképességű. Egy részén a hektáronkénti aranykorona-érték éppen csak eléri a 4-et, míg a szegedi csónakázó tónál 18-20 aranykoronás földek is vannak, igaz, csak mutatóba.

Szőlőlével a pettyesszárnyú muslica ellen

A biotermesztők számára akart olcsó csapdát kifejleszteni a Massachusetts Egyetem szaktanácsadó professzora, Jaime Piñero. Azt tapasztalta, hogy a hígított szőlőlével töltött csapdák több pettyesszárnyú muslicát fogtak, mint a kereskedelemben kaphatók. Ez alapján pedig tömegcsapdázásra alkalmas eszköz kifejlesztésébe fogott.

Koronavírus: így látja a helyzetet az agrárminiszter

A koronavírus agráriumra gyakorolt hatásairól beszélgetett, s a téma legfontosabb kérdéseit járta körül Nagy István agrárminiszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a "Szóvetés" című podcast-sorozat legfrissebb epizódjában.

Nyílt levél a hazai dísznövényágazat megmentéséért

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete közös nyílt levelét változtatás nélkül közöljük.

Mésztűrő liliomfák

Magyarország kifejezetten alkalmas kertművelésre, legyen az szőlős-, gyümölcsös-,zöldséges-, avagy díszkert. Körülményeinkhez képest azonban szűkében vagyunk a látványos, nagy virágú cserjéknek és fáknak. Az ország legnagyobb részén a talajok meszesek, pH-juk magas, és ezt sok, számunkra kívánatos dísznövény nem szereti. Több évtizedes kísérletezés eredményeként azonban találtam kivételeket.

Egyre divatosabbak a gyógygombák

Korábban szinte csak a csiperke és a laska jelentette az élelmezési szempontból fontos gombafajainkat. Az utóbbi időben azonban megjelentek a gyógygombák, melyek nem csak konyhai alapanyagként, hanem esetleges gyógyító tulajdonságaik miatt is kerülnek a tányérra, vagy a kapszulába…

Kacsák a szőlőben: reszkessetek csigák!

Mintegy 1600 indiai futókacsát engednek nap mint nap szabadon a szőlőben a Vergenoegd Löw dél-afrikai borbirtok, hogy kártevőktől mentesítse az ültetvényt. A kacsák boldogan fogyasztják a csigákat és a rovarokat, ami lehetővé teszi, hogy a szőlőben kevesebb rovarölő szert használjanak. A birtok szerint az indiai futókacsák gyorsabbak, mint más fajták, így sokkal hatékonyabbak fedik le a területet.

Virágoskert ágyás nélkül

Ha virágoskertről beszélünk, többnyire sok szép virággal beültetett kerti ágyásra gondolunk, ám nagy méretű virágtartókba ültetett vegyes nyári balkonnövény-fajokkal is meseszép virágoskertek alakíthatók ki az erkélyeken, teraszokon. A színhatás fokozására kertekben is elhelyezhetők a növénytartók, és nagyszerű lehetőséget kínálnak a „nehéz kertek, nehéz területek” élénkítésére, díszítésére.

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.